A felső légutak megbetegedései gyermekkorban (formái, tünetei, kezelésük, ápolásuk). Lázcsillapítás csecsemő és gyermekkorban.

Felső légúti gyulladásos betegségek

A heveny felső légúti hurut a csecsemő-, és gyermekkor leggyakoribb és gyakran ismétlődő betegsége.

A légúti hurutok előidézésében sokféle kórokozónak lehet szerepe. Leggyakrabban vírusok okozzák:  rhino-, parainfluenza-, RS-, adeno-, entero-, influenza-, coxsackie stb vírus.

Gyakoriak a bacteriális fertőzések is : Streptococcus-törzs, Staphilococcus aerus, Haemophilus influenzae a kórokozó.

Orrhurut (rhinitis)

Oka általában vírusinfectio, bact-ok ritkábban.

Tünetei: eleinte savós, később ( a bact. Társfertőzés miatt) esetleg gennyes orrfolyás, tüsszögés,, az orr eldugulása, következményes száj-légzéssel. Az orrüregben termelődő és a garat felé ürülő váladék ingerlő hatására köhögés jelentkezik.

Az orr hurutja fiatal csecsemőkön súlyos tüneteket okozhat, mer 323e44d t a szűkebb orrjáratokat a keletkezett váladék teljesen elzárhatja, ezáltal a táplálék felvétel akadályozott. A táplálási nehézséget fokozhatja normális körülmények között is a felületes, szapora légzés. Kifejezett légszomj, nasalis dypnoe látható.

Nagyobb gyermekeknél a rhinitis banális betegség.

Szövődmények : ha a gyulladás a mélyebben fekvő légutakra is ráterjed, mandula-, garat-, gége-, légcső-, hörgőgyulladás fejlődhet ki. Különösen csecsemőkorban gyakori kísérője a középfül gyulladás (otitis) és a tüdőgyulladás (pneumonia), de a folyamatában már kialakult orrmelléküregek : arcüregek (sinusitis) és a rostasejtek (ethmoiditis) is részt vehetnek.

Kezelése: elsősorban tüneti kezelést alkalmazunk, minthogy a gyakoribb vírus eredetű kórformák AT nem befolyásolhatók. Bacteriális szövődmények és kifejezett általános tünetek esetén AT adására is sor kerülhet. Orrcsepp, ágynyugalom.

Torokgyulladás (angina). Mandulagyulladás (tonsillitis).

A légzőrendszer a légcsere kapcsán állandó érintkezésben van a környezet fertőző csíráival, ezért jelentős a védekező rendszere.

1. Az orr és a hátsó garatfal együttes gyulladását orrgarathurutnak (nasopharingitis),
2. Az orrmandula területének gyulladását adenoiditisnek,
3. Ha a gyulladás a torok képleteket egyformán érinti, azaz kiterjed a hátsó garatfalra, a garatívekre és a torokmandulákra is, akkor angináról beszélünk. Amennyiben a mandulák gyulladása áll előtérben, tonsillitisről beszélünk. Mindkettő gyakran jár együtt a hátsó garatfal gyulladásával (pharyngitis), ezért az angina fogalmába sokan ezt is beleértik.

Régebben a Streptococcus haemolyticus fertőzések rettegett szövődménye volt a tonsillitis után 1-3 héttel kialakuló rheumás láz, valamint az acut vesegyulladás (glomerulonephritis), a carditis. A Penicillinszármazékok széles körű alkalmazása óta ezek a szövődmények fokozatosan eltűntek.

Kezelése: az anginák egy részében csak tüneti kezelésre van szükség; lázcsillapítás, ágynyugalom, bőséges folyadék bevitel. Bact. fert. Esetén penicillinszármazékok adása.Penicillin érzékenység esetén erythromycin-készítményt, vagy cephalosporin-készítményt (Ceclor, Zinnat) szokás rendelni.

A gége betegségei

Csecsemő és kisgyermekek gégegyulladása súlyosabb klinikai tünetekkel, általában a légutak obstrukciójával jár. Ennek oka a gégén belül szűkebb anatómiai viszonyok, és a laza, oedemára hajlamos nyálkahártya.

Croup-syndroma :

A croup-szindróma hevenyen kialakuló felső légúti szűkület, amely sajátos tüneteket okoz, amelyet ugató köhögés, a belégzésben hallható (inspiratoricus) stridor és súlyos légszomj jellemez.

Álcroup (pseudocroup, laryngitis subglottica) :

A gégegyulladás e formája a gégenyálkahártyának a hangszalagok alá eső területe válik lobossá, duzzad meg erősen, miközben a hangszalagok területe viszonylag ép. A gégeszűkületben nemcsak a nyálkahártya gyulladásos duzzanata, hanem simaizomgörcs (spazmus) is szerepet játszik, sőt néha ez a gégeszűkület oka.

Leggyakrabban 1-3 éves kor között fordul elő. Vírusos infectio (parainfluenza-, influenzavírus) okozza, de kozhatja aalergia is.

Tünetek: néhány napos felső légúti hurut után sokszor éjszaka, hajnalban kezdődő érces, száraz, ugató jellegű köhögés lép fel, légzési nehezítettséggel. Általában mérsékelt lázzal jár. A nyugtalanság fokozódása, a pulzusszám és a légzésszám emelkedése a hypoxia jele.

Kezelése: elsősorban párásításból áll. Jó hatású az epinephrin (Micronephrin) 1:8 arányú hígításával történő aerosolos kezelés is. AT adása nem szükséges. A légúti obstructio csökkentésére iv. Di-Adreson inj. Használatos. Súlyos esetben intubatiora, nagyon ritkán tracheotomiára is sor kerül.

Epiglottitis

A gégefedő (epiglottis) a gége bemenetének nyálkahártyával borított porcos része. Feladata, hogy nyeléskor a gégét befedve megakadályozza a táplálék légutakba való jutását. Gyulladása a gégefedő nagyarányú duzzadásával jár, amely beszűkíti a gégebemenetet és az életet közvetlenül fenyegető, súlyos, fulladásos állapotot idézhet elő.

Főleg 3-7 éves gyermekek betegsége.

Kórokozói bactériumok : Haemophilus influenzae vagy Streptococcusok.

Tünetei jellegzetesek, és igen gyorsan kialakulnak. Magas láz, nyelési képtelenség (a nyálát csorgatja), súlyos inspiratoricus stridor, dyspnoe jellemzi. A gyermek kissé előredőlve, kezükkel maguk mellett megtámaszkodva ülnek. A fekvő helyzet tovább rontja a légzést, akár légzésleállást is eredményezhet.

Fontos tudni, hogy az idő előrehaladtával az inspiratoricus stridor látszólag csökken, a gyermek "csendesebbé" válik, ez soha nem tekinthető a folyamat javulásának, hanem a nagyfokú kimerültség jele, és cardiorespiratiricus összeomlás veszélye fenyeget!

A torok vizsgálatakor jól látszik a nyelvgyök mögött a cseresznyényi, haragosvörös, erősen duzzadt, vizenyős epiglottis.

Kezelése azonnali intubálásból, iv AT (cephalosporinok) adásából és sedálásból áll. Extubálásra 2-3 nap múlva kerül sor.

Gégevizenyő (oedema laryndis)

A gégenyálkahártya oedemája kísérője lehet az előbb említett betegségnek, de előfordulhat attól függetlenül is.

Kiváltója leggyakrabban allergia.. Allergiás eredetű gégevizenyő a Quince-oedema egyik megjelenési formája, amit elsősorban az arc vizenyőképződése jellemez.

Tünetei a rekedtség, inspiratoricus stridor. Igen gyorsan fulladást produkálhat.

Veleszületett sípoló légzés:

(stridor inspiratoricus)

Oka a gégefedő szokatlan alakja, porcának puhasága, vagy gégefal kóros puhasága esetleg a nyálkahártya lazasága.

Tünetek:

Ø         Röviddel a születés után megjelenik

Ø         Sípoló, hörgő, horkoló hang

Ø         Főleg síráskor válik kifejezetté

Ø         Nehézlégzés

Kezelés:

Ø         Az ok tisztázása

Ø         A tünetek csökkentése

Ø         Műtét

Légúti betegségben szenvedők ápolása:

Ø         Lázcsillapítás

Ø         Nyugtatók alkalmazása

Ø         Orrcseppek alkalmazása

Ø         Orrtisztítás, orrfúvás

Ø         Az orr felmaródásának megelőzése

Ø         A kötőhártya gyulladás kezelése

Ø         Meleg folyadék itatása

Ø         A gyermek elkülönítése

Ø         Egyenletes szobahőmérséklet

Ø         Nyugalom és párás levegő

Ø         Bőséges folyadékbevitel

Ø         Szellőztetés

Inhalációs kezelés:

A légúti nyálkahártya csillószőrei védik a légutakat az idegen anyagoktól, a hörgőkben lévő filmszerű nyákbevonatot a csillószőrök mozgása viszi kifelé. Ez az öntisztulási folyamat 100%-os páratartalom esetén 37 °C hőmérsékleten működik jól.

Az inhalációs terápia feladata a légutak nedvesen tartása és a páratartalom biztosítása. Inhalációs kezeléssel megelőzhető a váladék besűrűsödése, valamint a pörkképződés. Gyógyszeresen nyákoldók, hörgőtágítók, antibiotikumok, helyi gyulladáscsökkentő anyagok vihetők be a légutakba.

Fizikális és gyógyszeres lázcsillapítás

A gyermek lázát az orvos megérkezéséig csillapítani kell. A láz csillapítható gyógyszerekkel és fizikális módszerekkel.

A lázcsillapítás orvosi rendelet nélkül is végrehajtható, sőt végrehajtandó!

Cél: a testhőmérséklet normalizálása

Hőmérőzés módja csecsemőknél:

• Alapos kézmosás
• A csecsemőt hátára fordítjuk, és lábait villafogásban emeljük fel
• A fertőtlenítőben tartott hőmérőt hideg alatt leöblítjük, ellenőrizzük a higanyszál állását, majd kevés vaselines kenőcsöt teszünk a hőmérő higanyos végére
• Enyhe csavaró mozdulattal bevezetjük a végbélbe
• A higanyszálat folyamatosan figyelve, addig tartjuk benn a hőmérőt, amíg az emelkedik
• Leolvassuk a hőmérsékletet

Gyógyszeres lázcsillapítás:

A gyógyszeres lázcsillapítást általában 38C felett szokás elkezdeni.

Adagolás:

Amidazophen kúp:

Újszülött korban a 0,1-es kúpból felet adhatunk

Csecsemőkorban a 0,1-es kúpból egészet adhatunk

10 kg felett 0.2-es kúpot adhatunk

(az amidazophen kúp 4 óránként adható)

Fizikális lázcsillapítás:

• 38,5 C felett a csecsemő mellkasára (állott vizes) borogatást teszünk,
• 39 C felett teljes törzsborogatást,
• 39,5 C felett hűtőfürdőt alkalmazunk

Hűtőborogatás:

• a borogatás elkészítéséhez egy száraz és egy nedves ruhára van szükség
• állott vagy langyos vízbe (18-20 C) mártjuk a törölközőt  (lepedőt)
• a kicsavart nedves ruhát a szükséges nagyságúra összehajtva, az előre odakészített neylonra, és száraz lepedőre helyezzük
• óvatosan ráfektetjük a csecsemőt és a mellkasára hajtjuk a nedves ruhát; a húgyhólyagot liberóval vagy pelenkával védjük
• két váltás borogató-ruhára van szükség (míg az egyik a csecsemőn van, a másikat          vízben áztatjuk)
• a borogatásra használt ruha csak addig hűt, amíg nedves
• a hűtőborogatást 10-15 percenként cseréljük
• a hűtőborogatást mellkasborogatás, végtagborítás formájában alkalmazzuk a leggyakrabban.

Hűtőfürdő:

Magas láz (39 C) esetén a hőmérséklet csökkentésére,

a rángógörcs veszélyének elkerülésére használjuk.

Kivitelezés:

• a fürdővíz hőmérséklete a fürdő kezdetén a testhőmérséklettel egyezik
• hideg víz hozzáadásával a fürdővíz hőmérsékletét 30-26 C-ra lehűtjük
• ügyeljünk arra, hogy a hideg vizet soha ne a csecsemőre öntsük
• a fürdetést 5-10 perc múlva befejezzük, ha a csecsemő didereg, már előbb is
• gondosan szárazra töröljük, felöltöztetjük és visszamérjük a hőmérsékletét
• magas láz esetén a hűtőfürdő 1 óra múlva megismételhető

A gyógyszeres lázcsillapítás a hűtőfürdő ellenére is szükséges.