online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

A turizmus fogalma és jelentősége

turizmus



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
A kastélyszalló fogalma és a kétpói Almasy Kastélyhotel története
E-turizmus és utazasszervezés
A kastély marketingtevékenysége
Megatrendek az EU turizmusaban
Az utazasi irodai üzletagak (utazasszervezési üzletagak)
Tengerpart és sok minden mas
 
 

A turizmus fogalma és jelentősége


A turizmus szereplői

  1. igénybevevők
  2. turisztikai szolgáltatók

utazásszervezők

közlekedési vállalatok

szálláshelyek

vendéglátó ipari vállalatok

egyéb szervezetek, vállalatok (pl. golfpálya, DMC – Destination Managemant Company)



vagy

  1. belföldi turista, szolgáltató
  2. külföldi turista, szolgáltató

A turizmus főbb típusai

  1. nemzetközi turizmus
  2. belföldi turizmus

vagy

  1. aktív (beutazás)
  2. passzív (kiutazás)

Vannak küldő, fogadó és vegyes országok. A magas GDP/fővel rendelkező országok általában küldők, az alacsonyabbak a fogadók. Az USA vegyes, Németország küldő, Kenya fogadó.

A küldő országok jellemzői

egy főre jutó GDP magas

fejlett gazdaság

magas életszínvonal

sok fizetett szabadság

magas diszkrecionális jövedelem

(nem minden országban jellemző mindegyik pl. Japánban kevés a fizetett szabadság mégis küldő)

A turizmus motivációi

  1. úticéllal összefüggő
    1. változatosság
    2. kikapcsolódás
    3. helyi speciális motivációs tényezők (bazár, tengerpart, arab kultúra, piramisok)
  2. úticéllal nem összefüggő
    1. hivatás vagy üzleti turizmus
    2. oktatás
    3. gyógy-turizmus
    4. vallási turizmus
    5. rokonlátogatás
  3. egyéb
    1. más kultúrák megismerése
    2. valamilyen természeti vonzerő
    3. motivációemberek (más országokban milyenek az emberek?)
    4. ismerkedés

Vannak olyan emberek, akik egyik fentibe sem tartoznak, náluk csak az ár számít.

A turizmus gazdasági előnyei és vetületei

A turizmus a leggyorsabban fejlődő iparág a világon, nemsokára megelőzi vagy már meg is előzte az olajjövedelmeket. A turizmus 2005-ben 11%-ot állított elő a világ összes GDP-jéből. A WTO szerint 2010-re kb. 1M nemzetközi érkezés várható. Az átlagos turizmus gyorsabban nő, mint a gazdaság egyéb szektorai. A világ turisztikai cégeinek 96%-a max. 9 fős vállalkozás.

A turizmus előnyei

A turizmus egy iparág, saját infrastruktúra és személyi-tárgyi feltétellel rendelkezik. Sok ember nem a saját országában költi el diszkrecionális jövedelmét ez a fogadó országoknak kedvez ezekből adó jön le, amiből idegenforgalmi beruházásokat lehet finanszírozni, vagy akár más beruházásokat nő a foglalkoztatottság nő az életszínvonal. A keletkezett bevételek további adóbevételeket keletkeztetnek (munka – adó).



A turizmus a leghatékonyabban termeli ki a devizát. Régen a magyaroknak nem volt valutájuk, három évente igényelhettek 50$-t. Konvertábilis valuta nélkül nem lehet a világpiacon meglenni, ezért fontos a devizatakarékok növelése. Ezt lehet exporttal is növelni. A világpiacon csak devizával lehet fizetni.

Az idegenforgalom foglalkoztatáspolitikai tényező is, minél magasabb a beutazás, annál nagyobb ott a foglalkoztatottság.

Segíti bizonyos elmaradott területek felszámolását és segít a kulturális értékek megőrzésében.

Egyre nagyobb szerepe lesz az egészségvédelemnek (fitness, wellness) ezért ezeket is fejleszteni kell, hogy ne csökkenjenek a bevételek.

Környezetvédelem – fenntartható turizmus ebben az osztrákok járnak a legelőrébb.

A turizmus multiplikátor (sokszorozás) hatása

A turizmusban keletkezett hatások átgyűrűznek más szektorokra is.

A turizmus javítja a fizetési mérleget.

A foglalkoztatottságra gyakorolt hatás:

Nő a foglalkoztatás közvetlenül a turizmusban, de közvetve is hathat pl. egy színház forgalmára (ahová nem csak a helyiek, hanem a turisták is elmennek), a bankszektorra (pénzváltások), stb. A turizmus rendkívüli módón élőmunka-igényes, nem jellemző a magas fokú automatizáltság, nő a szakképzettek iránti igény. A szezonalitás egy negatív tényező, de akiket nem foglalkoztatnak egyébként a turizmusban azt pl. nyáron felvehetik idénymunkára. Egyre inkább nő a fiatalok aránya, a nők aránya igen jelentős, 90% körüli. Az elmaradott régiókban is nő a foglalkoztatottság a turizmus fejlesztésével.

A beruházásokra gyakorolt hatás:

Ha egy ország tőkeszegény, külföldi tőkét kell importálnia, mert nem nagyon tud befektetni. Ebből a tőkéből fektetnek be és még ha a külföldi beruházók adókedvezményeket is kapnak, akkor is megéri. Az utak és a közvilágítás fejlesztése nem turisztikai beruházás, mégis elengedhetetlen a turizmushoz. Környezetvédelmi beruházások pl. Ausztria.

Jövedelemteremtő hatás:

Minden turisztikai fejlesztés jövedelmet teremt (alkalmazott, vállalkozó, állam). Ez más ágazatokra is átgyűrűzik pl. szállodaépítésnél kell szőnyeg, asztal, szakember, stb. is.

Infrastruktúrára gyakorolt hatás:

Egy bevásárlóközpont nem turisztikai beruházás, de lehet hogy nem csak a helyi lakosság vásárol ott, hanem a turisták is. Az infrastrukturális beruházás általában nagy volumenű, a magántőkét tehát kevésbé érdekli. A turizmusban az infrastrukturális fejlesztések összegződnek és a turizmus részét képezik. Mindezek javítják egy ország idegenforgalmi versenyképességét. Ha ez nő, akkor abban az országban magasabb lesz a turisták fajlagos költése (1 főre vagy vendégéjszakára jutó költés).


Találat: 7683