online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

A kastély marketingtevékenysége

turizmus



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
Kastélyaink helyzete régen és ma, hasznosítasi problémaik, valamint az ezekre tett megoldasi javaslatok
Utazasi vallalkozasok fajtai, jellemzői
Az utazasi vallalkozasok rendszere és folyamatai
E-turizmus és utazasszervezés
A kastély marketingtevékenysége
 
 

A kastély marketingtevékenysége


A szállodák erössége és gyengesége nagymértékben attól függ, hogy milyen az adott szálláshely marketingtevékenysége. Az Almásy Kastélyhotel ebböl a szempontból az erös kategóriába sorolható, ami nem csoda, hiszen a szállodavezetés ez irányú tevékenysége szakmailag is nagyon elismert és ez biztosította számára a piacon való maradást és az eredményes müködést.


A marketingtevékenység egyik alapvetö eleme a piacelemzés. A marketing szempontjából a piac a vállalat számára folyamatosan változó értékesítési lehetöséget jelent. A piaci szereplöket és a közöttük fennálló kapcsolatokat, müködési elveket foglalja magában.[1] A piacelemzés legfontosabb feladata a szálloda helyének meghatározása a versenytársak és a fogyasztók között.


Egy induló szálloda esetében fontos a piackutatás végzése, mert ezáltal be lehet határolni a piaci keresletet., ezért célszerü felmérni a környéken esetlegesen jelenlévö versenytársak helyzetét. Erre lehet építeni aztán a szálloda profilját, rendeltetését és osztályba sorolását. Az Almásy Kastélyhotel értékesítésének ezért az elsödleges feladata volt olyan szolgáltatások nyújtásának biztosítása, melyek a piac részvevöinek csoportjába tartozó vendégek igényeinek teljes mértékben megfelelnek, és ök teljes mértékben el is fogadják ezeket azok használatával.




6.1. A szálloda piacának vizsgálata


A szállodai termékek közé a megfogható és megfoghatatlan tényezök tartoznak. A megfogható tényezök közé a ház fizikai állapotát soroljuk. Ez a kastély esetében adott volt, ezért fordulhatott elö az, hogy több lakószobát nem lehetett kialakítani a felújításkor és a költségvetési szempontok sem voltak elhanyagolhatóak.


A szolgáltatások szintje magas és színvonala is minden igényt kielégítö és az eddigiek alapján elmondhatjuk, hogy a vendégek felöl az esetek többségében pozitív visszajelzéseket kaptak erre vonatkozóan.


Itt emelném még ki azt a tényt, hogy egy szálloda indulásakor meg kell határozni annak osztályba sorolását, mely az 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelt alapján történik. Ennek alapján a kastélyt a három csillagos kategóriába sorolták, azért, mert sok olyan beruházást kellene elvégezni ahhoz, hogy a négy csillagot megkapja a szálloda, amelyre jelenleg nem áll a tulajdonosok rendelkezésére a megfelelö pénzügyi fedezet.


A versenytárs analízis


Ennek vizsgálatához három szempontot kell figyelembe venni: A közelséget, a helyettesíthetöséget és az átlagárat.


A közelség azt jelenti, hogy minél közelebb található a hotel a mi szállodánkhoz, annál inkább tekinthetö versenytársnak a piacon. Helyettesíthetöség szerint az a kérdés, hogy a vendégünk elfogadná-e gondolkodás nélkül a másik szállodát, ha a miénk tele lenne? Az átlagár szempontjából pedig azt nevezzük versenytársnak, ha ez a két szempont teljesül, valamint az átlagárak eltérése 15%-nál nem nagyobb.


Mivel az Almásy Kastély megnyitásakor nem müködött más kastélyszálló a megyében, ezáltal versenytársa sem volt. Egyedül a Tiszaroffon található Borbély Kastély hasonlít legjobban a szálloda profiljára, de mivel 45 km-re található, ezért nem tekinthetö igazi versenytársnak, bár a vendégösszetétel hasonló.


6.3. A kastély vendégösszetétele


Minden szállodánál, így az Almásy Kastélyhotelnél is a szolgáltatások nyújtásával egy meghatározott vendégkört kívántak és kívánnak megcélozni.


Ebben az esetben elsödlegesen 939j96j a vadászok voltak a megcélzott vendégkör, ami nem is csoda, hiszen a szálloda az Alföld szívében helyezkedik el. Több vadásztársaság is található a kastély környékén és a megye vadállományban gazdag, föleg kisebb vadakban és özekben. Másodsorban a vadászok, a magasabb jövedelmü és ezáltal a magasabb költésü fogyasztói réteget képviselik. Harmadsorban pedig azért, mert ök 5-7 vendégéjszakát is eltöltenek a kastélyban és a csendesebb, vagy holtszezonnak számító októberi, novemberi hónapokat foglalják le, ami azért is fontos, mert ezekben az idöszakokban indul be a vadászidény hazánkban. Többnyire Németországból, Olaszországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkeznek és többségük visszatérö vendég. A német vadászok egyénileg inkább özbakra, míg az amerikaiak csoportosan fácánra vadásznak.


Olyan vendégek is igénybe veszik ilyenkor a szálloda szolgáltatásait, akik egyébként nem látogatnának el kis hazánkba, mint például a Luxemburgi Herceg, az amerikai vadászok között pedig olyanok is akadnak, akik magával Bush elnökkel szoktak együtt vadászni.


Sajnos az utóbbi pár évben így 2007-ben is a vadászturizmus visszaesöben van, a kastély szolgáltatásait sem veszik olyan sürün igénybe, mint eddig. Ennek az az oka, hogy Magyarországon jelentösen megdrágult ez a fajta tevékenység, annak ellenére, hogy beléptünk az Európai Unióba és a fegyvereket, löszereket, vadakat szabadon lehet kivinni és behozni az országba. A másik oka a visszaesésnek, hogy Románia és Szlovákia sokkal olcsóbb nálunk, ezért a vadászok inkább ezeket az országokat választják helyettünk.


A másik fontos megcélzott vendégkör a konferenciavendégek. Az ö szobafoglalásukban is megfigyelhetö bizonyos rendszeresség, hiszen ök a tavaszi, valamint az öszi idöszakokat foglalják le, ezek számítanak ugyanis föként konferencia idöszaknak, valamint ezekben az idöszakokban még nem történtek meg a szabadságolások. A konferenciavendégek a presztízs-fogyasztók közé tartoznak.


A vadászturizmussal egyetemben a konferenciaturizmus is visszaesett az utóbbi években, bár 1999-ben még nagyon sok konferenciának és csapatépítö tréningnek adott helyet a kastély. Ennek okai talán azok lehetnek, hogy a vállalkozásoknak nincs pénze, vagy pedig nem rendelkeznek a szükséges kapacitással.


A másik hátrány az, hogy a konferenciavendégek egyre inkább hétvégén szeretnek érkezni, nem pedig hétköznap, ami azért jelent gondot, mert az egyéni vendégek is a hétvégéket kedvelik, ezért nem lehet velük megtölteni a szállodát, a hétköznapokban pedig így üresedés van ezekben az idöszakokban. Nagy népszerüségnek örvendenek a konferenciázók körében a csapatépítö és outdoor tréningek, de a termékbemutatók rendezése sem ritka. Ebbe a szegmentumba tartozó vendégek többnyire 1-2 éjszakára veszik igénybe a kastély által nyújtott szolgáltatásokat.


Egyre többen foglalnak szállást az interneten keresztül, ez a leggyakoribb, de a telefonon történö szállásfoglalásnak is ugyanolyan nagy jelentösége van, elönye az, hogy gyorsabb, a telefaxon történö szállásfoglalás elég ritka.


Az egyéni vendégek között elöfordulnak kisgyermekes családok, akik föleg a nagyobb ünnepekkor érkeznek, mint például Húsvét, Karácsony, Október 20.-ai hosszú hétvége, Szilveszter, de fiatal párok is találhatók köztük, elég sürün nászutasok. Ők föleg a nagyobb városokból utaznak le. A külföldi egyéni vendégek föként a környezö országokból,- úgymint Románia, Ausztria, Olaszország, Németország- látogatnak el a kastélyba. A kisgyermekes családoknál nem ritka, hogy 4-5 napot, vagy akár egy teljes hetet is eltöltenek a kastélyban, az esküvöi vendégek pedig föként májustól szeptemberig biztosítják a töltést, de a január és február a holtszezonba tartozik. A ház kapacitáskihasználtsága is ezeknek megfelelöen alakul, ami 50-55% éves szinten, de a késö tavaszi és a nyári hónapokban, egészen augusztus végéig elérheti akár a 95%-ot is.

6.4. A szálloda termékpolitikája


A szállodai termék egyik fontos összetevöje a márka és a márkanév. A márka=név, meghatározás, jelzés, jel, vagy forma, amelynek funkciója az áruk, szolgáltatások vagy ezek gyártóinak, forgalmazóinak megkülönböztetése a versenytársaktól.[3] A szállodaipari márkanevek két csoportba sorolhatók, az egyik a személyhez kötödö, míg a másik a nem személyhez kötödö fantázia elnevezések. Az Almásy Kastélyhotel esetében a személyhez, mégpedig az eredeti tulajdonosokhoz, vagyis az Almásyakhoz kötödik az elnevezés.


A szálloda termékpolitikájában fontos szerepet tölt be annak közvetlen környezete. Ez a kastély esetében nagyon csendes, hiszen magától a falutól is több kilométer távolságban található, közvetlen környezetében terül el a tanyavilág. A legtöbb vendég ezért is kedveli ezt a szállodát, mert csendes helyen található, így kiváló kikapcsolódási lehetöséget nyújt távol a „világ zajától”. Ide valóban pihenni jön a vendég.


Az épület maga nagyon barátságos, vendégcsalogató, egyszerü, ámbár mégis szép és családias.

A vendégeknek van kedvük belépni és zord elemek sem találhatók sem magában az épületben, sem pedig a hatalmas kastélykertben, ami elriasztaná az idelátogatókat.


A parkolóhely nagyon tágas akár 20 autó és egy utóbusz is kényelmesen elfér benne. A járdák terméskövel kirakottak, a kertet a szállodavezetö saját termesztésü rózsái és a gondosan nyírt gyep teszik még szebbé. A szálloda megközelítési módja nem könnyü tekintve, hogy elég kies helyen található és az út minösége sem megfelelö, mert a vasútépítéskor a teherautók tönkretették és azóta nem lett felújítva, de ez nem a kastély hibája, bár emiatt a közelmúltban tetemes bevételtöl estek el mikor egy cég lemondta az ide tervezett kilenc konferenciáját.


Az épület könnyen felismerhetö, éjszaka szépen kivilágított.


Az elszállásolás a legfontosabb termékelem, mert ez tekinthetö a szállodák, így a kastély alapfunkciójának is, hiszen ebböl képzödik az összforgalom legjelentösebb része, a szállodai árbevétel. A vendégszobák kialakítása és komfortfokozata minden esetben meg kell feleljen az osztályba sorolási feltételeknek, illetve a piaci szegmentumok elvárásainak.


Az éttermi jellegü szolgáltatásokat tekintve a kastély étterme az I. kategóriába tartozik, és a szálloda önállóan üzemel, tehát nem tartozik egyik szállodalánchoz sem.


Az animáció és atmoszféra is fontos tényezö a termékpolitikában. Az animáció a szállodai életet meghatározó koncepció, mely magába foglalja mindazokat a tényezöket, amelyek hozzájárulnak, ahhoz, hogy a vendég jól érezze magát. Ide tartozik az építészeti koncepció, valamint a belsö terek, a szórakozás és a vendég fogadásának koncepciója.[4] A kastélyban megtalálható minden olyan eszköz és szolgáltatás, mely teljes mértékben alkalmas ezek kielégítéséhez.


A szállodai termékpolitika fontos eszköze még továbbá a szállodai termék életútja. A kastélyban olyan szolgáltatások és programcsomagok is találhatók, melyek már kezdetektöl fogva nagy sikernek örvendenek a vendégek körében azok bevezetésétöl fogva, de vannak olyanok is melyek csak az idök folyamán alakultak ki. A régi jól bevált programok közül emelném ki a konferenciavendégeknek szóló Kastélyos vigadalmak fantázianevü csapatépítö tréninget ami azért is népszerü, mert a kastély távol esik mindentöl és ezáltal a résztvevök teljes mértékben a feladatukra tudnak koncentrálni, másrészt a sok program is leköti öket. Az újabbak közül pedig a 2007. évi Szilveszteri programajánlatot emelném ki.


A lehetséges stratégiák rövid felvázolásához kitünö kiindulási alap H. Igor Ansoff piac-termék mátrixa.[6] Ezek alapján a piac kihasználásának stratégiája megkísérli, hogy a vállalat helyzetét meglévö termékeivel jelenlegi piacain erösítse. A szállodában ez többek között a Sales promocion akciók segítségével történhet. Így például a hüséges vendégek megjutalmazását sorolhatjuk ide.




A második marketing-alapstratégia a piacbövítés, vagy piacteremtés stratégiája, ami egyrészt arra irányul, hogy a meglévö termékek piacát bövítse, másrészt arra, hogy a vállalt új piacokon vesse meg a lábát. A szállodában új vendégkör meghódítását célozza. A kastélyban ez az új vendégkör a kisgyermekes családok voltak, akiknek számos programot, illetve gyermekkedvezményt, játszószobát és játszóteret is biztosítanak. Erre azért volt szükség, mert voltak olyan szállodák akik nem látták szívesen öket, ezért a kastély igyekezett ezt kompenzálni.


A harmadik eszköz a termékfejlesztés és a piaci rések feltárásának, betöltésének stratégiája. Ezt differenciálásnak is szokták nevezni: a kínálat és a választék folyamatos fejlesztését jelenti. Itt említhetjük meg a meglévö vendégkör igényeinek megfelelö változtatásokat. Pl. nemdohányzó emelet kijelölése a szállodában, szauna kialakítása, vegetáriánus menü bevezetése stb. A kastélyban a vendégek minden igényét igyekeznek kielégíteni, dohányozni így csak a biliárdteremben és a földszinti hallban lehet.


A negyedik és egyben utolsó elem a diverzifikációs stratégia, ami azt jelenti, hogy új termékekkel lépünk fel a piacon. Az új terméket jelen esetben a külsö fedett medence kialakítása jelentené, amire a vendégeknek lenne is igénye, de ez a jelen körülmények között nem megvalósítható, ugyanis nincs meg rá a szükséges fedezet. A másik probléma az, hogy a szálloda elég kevés szobával rendelkezik, ami miatt nem egy konferenciát transzferrel oldottak meg, amikor a vendégek egy része a mezötúri szállodában aludt, de mivel a kastélynak adottak a fizikai lehetöségei ezért ez ellen nem lehet mit tenni.


Mindezektöl függetlenül a szállodavezetés és az értékesítés is természetesen teljes körüen alkalmazta és alkalmazza is mind a négy stratégiát.


6.5. Az árpolitika


Az értékesítés egyik legfontosabb építököve a megfelelö, piacképes árak kialakítása. Szállodai és az éttermi árak ma már minden egyes vendéglátó ipari egységben szabadon, kötöttségek nélkül kerülnek kialakításra. A költségek álladó magas aránya miatt a megfelelö eredményesség elérése érdekében csak józan és jól megfontolt árpolitikával lehet a piacon maradni és elérni azt a bevételt, ami fedezi a kiadásokat és nyereséget is eredményez. A legnagyobb problémát az okozza, ha a lefoglalt szobát a vendég visszamondja és azt már nem lehet értékesíteni. Ebben az esetben az abból származó bevétel elveszett, amit már nem, illetve nagyon nehezen lehet pótolni. Nem csak az utóbbi években, hanem folyamatosan fordulnak elö olyan esetek, mikor a vendég lemondja a foglalást, vagy pedig meg sem érkezik, de elözetesen ezt nem jelezte. Ilyenkor a szálloda bevételtöl esik el.


Minden egyes szállodánál megfigyelhetö az árak sokrétü differenciálása. Az árpolitika kialakításánál természetesen ügyelni kell arra, hogy az a megcélzott szegmensnek elfogadható legyen, ezáltal szinte vonzza a vendégeket. Másrészt az árak differenciálása azért is fontos, mert ezáltal a minöségbeli különbségek is érvényre jutnak. Ezért van, hogy az egy-, két-, illetve háromágyas szobák és az apartmanok árai eltérnek egymástól. A kastélyban egyágyas szoba nem található, ezért a kétágyas szobákat szokták többnyire egyágyasként értékesíteni.


Jó marketing stratégiának számít az árkedvezmények nyújtása, melyet az Almásy Kastélyhotel is elöszeretettel alkalmaz. Ennek mértéke 10% az utazási irodák felé, amennyiben a vendég azon keresztül érkezik.


A szálloda szobaárai 2006 óta nem változtak és a következöképpen alakultak 2007-ben, illetve az említett idöszakban:


Egyéni ár Csoportárak 14 fötöl

Szoba/ éj 1 éj 2-4 éj 5 éjtöl 1 éjszaka 4 éjtöl

Egyágyas szoba 14 500 13 900 13 000 11 000 10 500

Kétágyas szoba 21 000 20 500 18 500 17 000 15 000

Háromágyas szoba 23 000 21 000 19 000 19 000 16 000

Apartman  26 000 25 000 22 000 21 000 18 000

Pótágy 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000


1.számú táblázat: Az Almásy Kastélyhotel szobaárai

Forrás: az Almásy Kastély saját honlapjáról


A szállodai árak meghatározásánál számos szempontot kell figyelembe venni:[7]


Elsö a gazdasági környezet hatása. Ebbe beletartozik az általános gazdasági környezet, a piacon jelenleg alkalmazott árstruktúrák, a konkurencia kínálata és ára, a szállodánk iránti piaci kereslet rugalmassága, a szezonalitás specifikumai régiónkban, az értékesítési csatornáink, kereskedelmi kapcsolataink haszonkulcsa, az inflációs ráta mértéke, árfolyamok változásai, a szállodai termék elismertsége, imázsa, stb.


Második a belsö tényezök, melyek tartalmazzák az állandó és változó költségek nagyságát, az osztályba sorolást, a szolgáltatások mennyiségét, a kínálat színvonalát, az értékesítés várható nagyságát, az ösztönzö jutalékok alkalmazását, a vállalti hitelpolitikát, a vállalti üzletpolitikai célokat, stb.


A szállodai szobaárak meghatározásánál számos módszert alkalmaznak a szakirodalom szerint. Az egyik ilyen módszer a $ 1 per Thousand Pricing (árazás ezredrészének megfelelöen) amely szerint az ármegállapítás alapja az egy szobára jutó beruházási költség, de ez csak hozzávetöleges segítséget ad az ár megállapításához hiszen nem veszi figyelembe a beruházás nagyságrendje alapján változó, egy szobára jutó eltérö öltségeket, valamint az éttermi és egyéb szolgáltatások súlyát.


A második módszer a versenytársak alapján történö árképzés, amely kizárólag a versenytársak árait veszi figyelembe, és ez saját áraink meghatározásánál nagyon veszélyes dolog, mert nem számol sem a szállodák közötti minöségi különbségekkel, sem pedig ezek eltérö pénzügyi helyzetével.


A kastélynak nincs közvetlen konkurenciája, mégis megnyitásakor figyelembe kellett vennie a környezö versenytársak árainak alakulását, valamint szolgáltatásaik minöségét ahhoz, hogy a saját árait ki tudja alakítani. Ezért történhetett, hogy, míg 1999-ben 15.000 Ft-ba került egy kétágyas szoba éjszakánként, addig négy év alatt 21.000 Ft-ra emelkedett, de azóta nem változott ez az ár. Ennek oka a konkurenciában keresendö., ugyanis az elmúlt pár évben nagyon sok kastélyszálloda nyitotta meg kapuit, melyek minöségi szolgáltatásokat nyújtanak és a piac sem engedi az áremelkedést. Az éttermi árak meghatározásánál a 3-as szorzót használják a bekerülési értékhez és az önköltséget veszik alapul.



A harmadik módszer a kereslet alapján történö meghatározás. Ennek kizárólagos alkalmazása a szállodaiparban elképzelhetetlen. Elsösorban a nagy fogyasztású termékeknél lehetséges a fogyasztók vizsgálása annak érdekében, hogy pontosan ki tudjuk mutatni a termékünk iránti fizetöképességüket.


Végül a negyedik és egyben utolsó ármeghatározó eszköz a költségek alapján történö árképzés. Ez a módszer részlegenként figyelembe veszi a jelentkezö állandó és változó költségeket.


A fedezetszámítás ismerete viszont elengedhetetlen tényezö, hiszen ezzel megállapítható, hogy az adott ár és a változó kereslet mellett mennyi nyereség képzödik.


A pszichológiai tényezök is fontos szerepet töltenek be az árképzésben. Ezen belül természetesen külön kell választanunk a szállodai és az éttermi árakat. A szállodai szobák értékesítésénél gyakran találkozunk presztízsárral, föleg a magasabb kategóriák esetében, de ez valójában a hotel imászát foglalja magában és egy hagyományos terméknél az értékesítés növeléséhez elegendö lenne csökkenteni az árat. Egy 4-5 csillagos szálloda esetében a vendégek körében viszont már bizalmatlanságot szülne. Az éttermekben sokszor irracionálisnak tünö árképzéssel találkozunk, melynek az a szerepe, hogy érzékelje a vásárló az árat a valóságosnál kevesebbnek.




6.6 A szálloda értékesítési csatornái és értékesítési politikája


Az értékesítési csatornán keresztül megy végbe a termékek, szolgáltatások elosztása, a termelötöl a fogyasztóhoz való eljuttatása, az idegenforgalomban a szolgáltatási elemek fogyasztóképessé tétele.[8]


A szállodás feladata annak eldöntése, hogy milyen módon kínálja fel és értékesíti a terméket a potenciális vevök részére. Alapvetöen választani kell e közvetlen és a közvetett út között. A közvetlen esetében a figyelem a meglévö törzsvendégkörre kell hogy irányuljon. A közvetett értékesítési út esetében célszerü a hatékony értékesítési mód kiválasztása, hiszen a turisztikai kereslet és kínálat egymástól távol esik, ezért a hatékony értékesítési mód kiválasztása létfontosságú, másrészt a kínált termékekröl és szolgáltatásokról az értékesítési hálózat résztvevöi megfelelö színvonalú tájékoztatást kell hogy kapjanak.


A szállodák és az utazási irodák kapcsolata nagyon fontos tényezö, hiszen ezen az úton keresztül is érkezhetnek vendégek az adott szállodába. Az Almásy Kastélyhotel értékesítési részlege is fontosnak tartja ezt, ezért számos utazási irodával müködik együtt ennek érdekében és jutalékot ad nekik a foglalások után.


A ház folyamatosan tartja a kapcsolatot az egész országot behálózó Tourinform irodák helyi és környékbeli kirendeltségeivel, valamint a Turizmus Rt. Regionális Irodáival és promóciós anyagokat biztosít részükre, továbbá részt vesz a belföldi turisztikai vásárokon. A 2004. évi budapesti Utazás Kiállításon is jelen volt, amit március 18 és 21 között rendeztek meg.


A rendezvényszervezökkel is nagyon jó kapcsolatokat ápolnak, többek között például a Day Holiday-el, a Best Conference-el és a Confhotel-el. Ez azért is fontos, mert az általuk kialakított kép közvetítése nagyban befolyásolja a hotel megítélését a vendégek körében.


A szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében 2002-ben Étlapbemutatót szervezetek, melyen megjelent többek között a Turizmus Rt. Marketing igazgatója, a Szállodaszövetség elnöke. A turizmusért felelös államtitkár beszédet is tartott ennek tiszteletére.  Több ilyen bemutató szervezése is szükség lenne, mert ezáltal több vendéget lehetne ide vonzani.


Az értékesítés, mint arról már a korábbi fejezetekben szó volt telefonon, emailben és telefaxon történik. Az interneten történik a szobafoglalások 80-85%-a. Ez azért is népszerü, mert gyors, és akinek otthon nincs internete, az a munkahelyéröl is könnyedén elintézheti a szobafoglalást. A telefonon történö szobafoglalás is elég gyakori, míg a postai úton történö ajánlatkérés ma már nem tartozik a gyakori értékesítési módok közé azért, mert rendkívül költséges és nagyon lassú.


Az internet további elönyei, hogy bárki használhatja és hirdethet rajta, kedvezö a költségvonzata, ezáltal bárki számára jól megfizethetö, és használata szinte korlátlan, ugyanis nincsenek területi határai, ezért fordulhatott elö az, hogy a hotel értékesítése is elöszeretettel alkalmazza ezt a fajta értékesítési módot. Ezen keresztül került fel néhány turisztikai portál, köztük a Travelport.hu internetes oldalára, és föleg ezt használta fel a vendégkapcsolatok ápolására, mikor olyan honlapot szerkesztett, amely könnyen felhívja a figyelmet a kastélyra, és minden részletes információ megtalálható rajta, mind a szállodáról, mind az általuk ajánlott programcsomagokról és szolgáltatásokról. A külsös vendégek megcélzására viszont nagyon kevés figyelem irányul, ezért az értékesítésnek ezt a vendégkört is célszerü lenne megcélozni

A marketingkommunikáció a szállodában


A marketingkommunikáció célja az értékesítés centrikus tájékoztatás.[9] A szállodai kommunikáció nem más, mint szolgáltatásokra vonatkozó információk közvetítése, átadása.


A marketingkommunikáció szerepe: rendszeres kapcsolattartás a piaccal. Ide tartozik egyrészt a vevökör, az értékesítési hálózat és a vállalat egyéb kapcsolatainak tájékoztatása magának a vállalatnak a létezéséröl, szolgáltatásairól, valamint ezek elönyeiröl. Másrészt a vállaltnak is folyamatosan tájékozódnia kell a piacról és valamennyi környezeti tényezökröl.


A vállalati kommunikációs politika eszközei: az Advertising vagy reklám, a Public Relations vagy „kapcsolatszervezés”, a Personal Seling vagy személyes eladás, illetve a Sales Promotion vagy eladásösztönzés.


6.7.1. A reklám, mint marketingkommunikációs eszköz


A reklám a kiválasztott célcsoporthoz történö eljuttatása történhet közvetett és közvetlen módon.[10] A közvetett módon történö eljuttatásba olyan eszközök tartoznak, amelyek reklámhordozó segítségével a széles nyilvánossághoz jutnak el. Ide tartozik a sajtó, a rádió, a televízió, a film, a plakát, stb. A közvetlen módon történö eljuttatás reklámhordozó beiktatása nélkül történik, fö eszköze a levélreklám, vagy Direct Mail.


6.7.1.1. A sajtóhirdetés


Elönyei: a széles publicitás, a folyamatos kapcsolat teremtése az eladó és a vevö között, területileg és érdekkör tekintetében is jól irányítható, aránylag olcsó és gyorsan bevethetö reklámeszköz, hosszabb, söt sorozathirdetések közlésére is alkalmas.


Hátrányai: rövid az élettartama és tetemesre nöhet költsége egy-egy reklámakció során.


A kastély még a kezdetek kezdetén jelentetett meg ilyen irányú hirdetéseket megyei és heti lapokban föleg a rendezvényszervezésére vonatkozóan, de ez nem hozta meg a hozzá füzött reményeket, ugyanis ez egy nagyon kis szálloda és hosszabb idöre történö hirdetés esetén ez veszteségként jelent meg, és a megtérülési ideje is nagyon hosszú, ezért ezt a fajta kommunikációs technikát csak nagyobb szállodák esetében célszerü alkalmazni. Ma már elég ritkán használják ezt a fajta marketing eszközt.


6.7.1.2. Reklámfilm


Ezt a fajta reklámhordozót nem alkalmazzák, mert magas a költségvonzata, annak ellenére, hogy nagyon széles kört céloz meg, és jó figyelemfelkeltö eszköz. Betöltheti akár a Sales Promotion szerepét is, de csak nagyobb szállodákban történö alkalmazása célszerü, hiszen itt térül meg teljes mértékben ez a befektetés.


6.7.1.3. Levélreklámok


A közvetlen reklám leggyakoribb formája. A címzés módja szerint kétfajta levélreklám létezik, az egyik a Mailing, a másik a címzés nélküli levélreklám. A ház a Mailinget alkalmazza leggyakrabban, föleg cégeknek történö karácsonyi és szilveszteri rendezvények kiajánlása esetén. Ez címlista alapján történik, és személyre szóló, ezáltal figyelemfelkeltö hatású, és gyorsan célhoz ér. A vállaltok az elsö megcélzott célcsoport, a másik pedig maguk a vendégek, ezért célszerü velük kitöltetni megérkezésükkor a Fizetö vendégkönyvet, mert ezáltal megkapják a pontos adatokat, és így fel tudják használni a Direct Mailek kiküldése esetén.


A szálloda prospektusnak is ezért van nagy szerepe, mert a levélreklámokban el lehet küldeni. Ezeket a recepciós pulton helyezik el. Magyar, német és olasz nyelven készülnek és nagy népszerüségnek örvendenek a vendégek körében, mivel egyszerüek, mégis színesek és minden lényeges információ megtalálható rajtuk a szállodáról röviden és tömören.


6.7.2. Public Relations


Azoknak az akcióknak az összessége, amelyek valamely vállalt tevékenységét illetöen a közvéleményben elönyös visszhangot szándékoznak kiváltani.[11] A leglényegesebb célként megjelölt vonásai a megértés és a bizalom. A megértés feltétele az, hogy a vállalat minden lényeges eseményröl öszintén tájékoztassa saját környezetét, a bizalmat pedig úgy lehet megszerezni, ha olyan légkör alakul ki amelyben nyilvánvaló: a vállalatnak és környezetének érdekei fö vonásaikban egybeesnek. Megteremtheti a kedvezö feltételeket, mely következtében a reklámozás és az eladásösztönzés teljes sikert érhet el, föként annak köszönhetöen, hogy a vállalt kereskedelmi tevékenysége ideális feltételek között bonyolódhat. A P.R. végsö célja leplezetten a termék eladása és a vállalat profitjának növelése. A bizalom légkörének megteremtéséhez és fenntartásához egészséges kereskedelempolitikát kell folytasson. Ennek bizonyos mértékig átlátszónak kell lennie, erre használják a franciák az üvegház kifejezést. A valóságot tiszteletben tartva kell információt adni, valamint öszintének, nyíltnak kell lenni.


A munkatársakkal való kapcsolat nagyon fontos tényezö, hiszen a szálloda vezetése és a beosztottak viszonya hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez. A kastélyban már a kezdetektöl kezdve szinte családias légkör uralkodik, ugyanis itt nem éreztetik a beosztottakkal, hogy ki a fönök és ki az átlagos dolgozó. Ez a módszer hozzájárult ahhoz, hogy mindenki elmondhatja saját véleményét és „csapatjátékosnak” érezheti magát, ezáltal jó munkamorál alakult ki a dolgozók között és ez hozzájárult a jó csapatmunka elvégzéséhez, másrészt tudják mit várhatnak el a másiktól. A másik dolog ami hozzájárul a jó összhanghoz, az a dolgozók ösztönzése. Erre a legjobb példa, mikor a rendezvényszervezöt beíratta a vezetöség egy sommelier tanfolyamra, amit ö sikeresen el is végzett. A másik ösztönzö eszköz a viszonylag rugalmas munkaidö, valamint az, hogy a kollektíva beszerezési áron fogyaszthat a megrendelt italok közül, továbbá az ebéd is 10 étkezésig ingyenes, csak az e fölött elfogyasztott ételt kell fizetni. A közlekedés 86%-át is megtérítik és nagyobb rendezvények esetén ha a dolgozók nem tudnak hazamenni ott aludhatnak a kastélyban, amiért nekik semmilyen felárat nem számolnak fel. Védöitalként jár a személyzetnek ásványvíz, melye összegét szintén nem kell megtéríteni, továbbá a vendégek által otthagyott borravalót is minden hónapban megkapják egyenlö mértékben elosztva.


A vendégpanaszokat is nagyon rugalmasan kezelik. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vendégek jól érezzék magukat és kellemes élményekkel távozzanak, hiszen a szájpropagandának nagyon nagy szerepe van, és a rossz hírnév sajnos hamarabb elterjed, mint a jó. Ezért a dolgozók igyekeznek a vendégek minden kívánságát teljesíteni, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vendégek semmiben ne szenvedjenek hiányt és igyekeznek minden vendéggel kialakítani a megfelelö kapcsolatot, hiszen ennek a növekvö versenyben és a vendégek egyre nagyobb igényességében egyre nagyobb lesz a szerepe. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a kastély nagyon családias hangulatú, dolgozói vendégközpontúak és barátságosak.


6.7.3. A személyes eladás


A legfontosabb alapkategóriái az élöszó és a meggyözés. A legkézenfekvöbb formája, mikor az értékesítésnek sikerül közvetlen kapcsolatba lépni a potenciális vendéggel. Az értékesítést végzö dolgozók legfontosabb feladata az, hogy a vállalat marketing tevékenységét és elképzeléseit tökéletesen ismerniük kell.




A recepció, vagy Front Office az elsö hely, ahol közvetlen kapcsolatba kerülnek a dolgozók a vendéggel. Ezt nem csak a szobafoglalásra és bejelentkezésre lehet használni, hanem a recepciós itt elmondhatja a szobák jellegzetességei, leegyeztetheti a vendégekkel, hogy a különbözö programokat mely idöpontokban szeretnék igénybe venni. A recepciósnak és az értékesítési dolgozónak ezért nagyon jól kell ismernie a kedvezményeket, a programcsomagokat és azok árait, valamint az egyes üdülési csekkek használatát.


A szakácsok, szobaasszonyok és gondnokok nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a vendégekkel, mégis hozzájárulnak a személyes eladáshoz az ételek megfözésével, a szobák kitakarításával, az ágynemük mosásával és a szállodai berendezések karbantartásával.


6.7.4. Eladásösztönzés


A Sales Promotion nem tartozik a személyes eladás és a reklám és a Public Relations fogalmába, általános célja a reménybeli fogyasztók és az értékesítési hálózat kedvezö irányú befolyásolása föképpen direkt és személyes akciók bevezetésével.[12]


Az ösztönzés alanya szerint lehet:


Consumer Promotion (Fogyasztókat ösztönzö módszerek). Jellemzö céljai a termék megismertetése, a kipróbálás lehetöségének megismerése, a termék elönyeinek hangsúlyozása a konkurens árakkal szemben, a törzsvendégréteg kialakítása, a magas ár ellensúlyozása, a szálloda imázsának növelése.

Trade Promotion (Értékesítési hálózat befolyásolása). Jellemzö céljai a helyfoglalás elérése, a hatékony munka erösítése, a termék megismertetése, a holtszezoni idöszak kitöltése.


Staff Promition (Szállodai személyzet ösztönzése). Jellemzö céljai a dolgozók motiválása, a kreatív munkatársak felfedezése, a team-munka megteremtése és a rutinból végzett munka felszámolása.


A kastélyban mindhárom eladásösztönzési módszer jól müködik és a vendégek komfortérzetének biztosítása mellett árkedvezményekkel igyekeznek és igyekeztek a vendégeket a szállodába vonzani, ezzel is biztosítva a megfelelö töltést és azt, hogy mennél több vendéget csábítsanak a kastélyba.


Ez a fejezetrészlet összefoglalója a kastély marketingtevékenységének és remekül megmutatja, hogy a szálloda igyekszik mindent kihasználni annak érdekében, hogy az itt tartózkodó vendégek jól érezzék magukat és megkapják azt a többletet ami miatt ezt a kastélyt választják, dolgozóik részére pedig igyekeznek olyan munkahelyet teremteni, ahol egyenrangú emberként kezelik öket és ahol érzik, hogy az ö véleményük is számít.













Összegzés


Amikor gyakorlati helyet kerestem, mely alapján meg tudom írni a szakdolgozatomat nem hittem volna, hogy olyan helyet találok majd, mint az Almásy Kastélyhotel. Mikor az interneten megláttam a képeket a szállodáról úgy éreztem keresve sem találhattam volna jobb helyet a dolgozatom elkészítéséhez és amikor pár hónappal ezelött beléptem a kapun elámultam, mert a valóságban még szebb volt mint a képeken. Bár az igazgatónövel Brilli Klárával és férjével Federico Brillivel személyesen még nem sikerült találkoznom, de a velük folytatott levelezés is megerösített abban, hogy itt segítö kezekre találok majd. Ezúton szeretnék köszönetet mondani, hogy így látatlanban is segítettek munkámban és köszönet jár még továbbá a kastély összes dolgozóinak, hogy teljes értékü munkatársnak kezelnek és nem „csak” egy gyakornoknak és teljes értékü tagja lehetek egy jól összeszokott csapatnak. Ha egykor voltak is kételyeim azt illetöen, hogyan fognak hozzám viszonyulni ezek a számomra ismeretlen és azelött soha nem látott emberek, mára már teljesen eloszlottak.


Nagyon nagy munka és kitartás áll a hátuk mögött, hogy abból a leromlott állagú épületböl mára egy szép, barátságos és minden igényt kielégítö szállodát tudtak létrehozni. Ez az élö példa, hogyha valakinek vannak álmai és kitartása hozzá, akkor érdemes azokat megvalósítani.


Szakdolgozatom fö vázát személyes élményeim és tapasztalataim szerint írtam. Ezek alapján elmondhatom, hogy a kastély által nyújtott szolgáltatásokra egyre nagyobb igény mutatkozik, hiszen a kastélyszállók mára már egyre keresettebb turisztikai termékké váltak, másrészt a vendégeknek is egyre nagyobb az igényük arra, hogy ilyen környezetben töltsék el azt a pár napot, melyen itt tartózkodnak. A szállodát ez arra sarkalja, hogy mindig megújuló programcsomagokkal és kedvezményekkel, illetve az ehhez szükséges marketinggel próbálja meg a kastélyba csalogatni a vendégeket és ezáltal új vendégkört célozzon meg.


Azt viszont már el lehet mondani, hogy a kastélynak az elmúlt évek során sikerült betörnie a turisztikai piacra és biztosítania ezt a pozícióját. Folyamatosan megújuló termékeivel és szolgáltatásaival talán sikerül is ezt a helyet megtartania. Erre megvan minden esélye, de ez már a jövötöl és a továbbfolytatott marketingszemlélettöl is függ.




Bauer András –Berács József. Marketing  Budapest Aula Kiadó 2003. 44.p

Szende Péter: Marketing a szállodaiparban KIT Képzömüvészeti kiadó Budapest 1994. 25p

Szende Péter: Marketing a szállodaiparban KIT Képzömüvészeti Kiadó Budapest 1994. 48.p.

Szende Péter Marketing a szállodaiparban KIT Képzömüvészeti Kiadó Budapest 1994. 52.p.

Bövebben a Szállodai szolgáltatások és programcsomagok, valamint A kastély kialakítása és belsö elrendezése címü fejezetekben

Szende Péter: Marketing a szállodaiparban KIT Képzömüvészeti Kiadó Budapest 1994 55.p.

Szende Péter: Marketing a szállodaiparban KIT Képzömüvészeti kiadó Budapest 1994 58.-59. p.

Szende Péter: Marketing a szállodaiparban KIT Képzömüvészeti Kiadó Budapest 1994 66.p.

Szende Péter: Marketing a szállodaiparban KIT képzömüvészeti kiadó Budapest 1994. 74.p. 77. p.

Szende Péter: Marketing a szállodaiparban KIT Képzömüvészeti Kiadó Budapest 1994 79-80. p.

Szende Péter: Marketing a szállodaiparban KIT Képzömüvészeti Kiadó Budapest 1994 84.-85.p.

Szende Péter: Marketing a szállodaiparban KIT Képzömüvészeti Kiadó Budapest 1994 107.-108-p.

Találat: 3090