online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Az eljarasi cselekményekre vonatkozó rendelkezések

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
A büntetöeljarasban részt vevö személyek
A büntetöügyekben eljaró hatósagok
A munkavégzés szabalyai
Bevezetés a büntetöeljaras-jogba
ÜZLETI JOG
Kartérítési felelősség a munkajogban
A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI
 
bal also sarok   jobb also sarok

Az eljárási cselekményekre vonatkozó rendelkezések

1. Általános eljárási szabályok, a határnap és a határidö


A határidö fogalma:

A Be 64. §-a alapján az egyes eljárási cselekmények teljesítésére nyitva álló idötartamot határidönek, illetve azt az idötartamot, amelynek két eljárási cselekmény között el kell telnie idököznek nevezzük.

A határidöt a törvény alapján a bíróság, az ügyész illetve a nyomozó hatóság állapítja meg. A határidöt órákban, napokban, hónapokban vagy években kell megállapítani.

Az órákban megállapított határidöbe minden megkezdett óra egész órának számít.

A napokban megállapított határidöbe nem számít bele a kezdönap.

A kezdönap: amelyre a határidö kezdetére okot adó körülmény esik.

Ha a határidö utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a határidö a következö munkanapon jár le. A büntetöeljárás hatóságaihoz intézett beadvány, és az elöttük teljesíthetö eljárási cselekmény határideje a hivatali munkaidö végével jár le. A beadványt legkésöbb a határidö utolsó napján kell postára adni.

A hónapokban vagy években megállapított határidö azon a napon végzödik, amelynek száma a kezdönapnak megfelel. Ha a hónapban ilyen nap nincs, akkor a hónap utolsó napja. A kezdönap ebben az esetben nem számít bele a határidöbe. A határidö lejárta független attól, hogy az utolsó napja munkanapra vagy munkaszüneti napra esik.

Határnap fogalma: az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott idöpont. A bíróság, az ügyész illetve a nyomozó hatóság állapítja meg.

NYER 11. § A nyomozó szerv vezetöje határidöt vagy határnapot állapít meg a nyomozási cselekmény, illetöleg a nyomozás elvégzésére, továbbá gondoskodik a határidök, határnapok nyilvántartásáról és megtartásáról.

Igazolás

A határidö vagy határnap, illetve jogorvoslati határidö önhibán kívüli elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

Igazolási kérelemmel élhet a terhelt, a védö, a sértett, a magánvádló, a magánfél, a pótmagánvádló, a tanú vagy a szakértö, továbbá a bírósági eljárásban az ügyész

Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidö utolsó napjától, illetve a határnaptól számított 8 napon belül lehet elöterjeszteni. A kérelembe elö kell adni az okot, de nem igazolni, hanem valószínüsíteni kell a vétlenséget. Ha a mulasztás késöbb jutott a mulasztó tudomására, vagy akadályoztatva volt és az akadály késöbb szünt meg, akkor az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadályoztatás megszünésével kezdödik. Hat hónapon túl igazolási kérelemnek helye nincs. Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni.

Az igazolási kérelmet el kell utasítani:

magánindítvány elöterjesztésre nyitva álló határidö elmulasztása esetén, ha a  büncselekmény nem közvádra üldözendö Be. 173. § (4) bek.,

a kérelem elkésett, vagy az igazolást a törvény kizárja,

az igazolást kérö az elmulasztott cselekményt nem pótolta a kérelem elöterjesztésével együtt, holott erre lehetösége volt.

Az igazolási kérelemnek halasztó hatálya nincs, és a kérelemnek helyt adó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.


2. Az idézés és az értesítés, az idézéssel szembeni mulasztás jogkövetkezményei, a kézbesítés


Idézés: akinek a jelenléte kötelezö az eljárási cselekményen, azt a hatóság idézi.

Értesítés: akinek a jelenléte nem kötelezö az eljárási cselekményen, de a törvény lehetövé teszi, azt a hatóság értesíti

A Be. 67. §-a szerint az idézés és az értesítés, írásban, illetöleg más alkalmas módon vagy eszközzel - különösen távbeszélö, telefax, számítógép útján - vagy a hatóság elötti személyes megjelenés esetén szóban történik. A NYER 12. §- alapján az írásbeli idézés, értesítés átvételét igazoló iratot a nyomozási iratokban el kell helyezni. A szóbeli idézés, értesítés jegyzökönyvbe foglalható, amennyiben eljárási cselekményen történt, és arról jegyzökönyv készül.

Sajtóhirdetményben tehetö közzé az értesítés, ha ezt az érdekeltek rendkívül nagy száma indokolttá teszi.

Az idézésnek és az értesítésnek tartalmaznia kell:

a megidézettnek hol, mikor, milyen minöségben kell megjelennie,

az értesített hol, mikor, milyen minöségben jelenhet meg,

az idézés, illetöleg az értesítés alapjául szolgáló eljárási cselekmény várható idötartamát (órákban),

a távolmaradás következményeire történö figyelmeztetést,

a vádirat benyújtása után a vádlott nevét, és az eljárás alapjául szolgáló büncselekmény megjelölését.

Katonát elöljárója útján kell idézni, értesíteni. Gyermekkorút gondozója útján kell idézni, értesíteni. Kiskorú idézése esetén a gondozót értesíteni kell, hogy gondoskodjon a kiskorú megjelenéséröl. Kiskorú idézését és értesítését a törvényes képviselövel is közölni kell.


A NYER 12. §-a alapján a fenti módokon történt idézésröl, értesítésröl feljegyzést kell készíteni, és a nyomozási iratokban el kell helyezni. A sajtóhirdetményben közzétett értesítés igazolását is el kell helyezni a nyomozati iratokban.

Az idézéssel szembeni mulasztás következményei

A Be. 69. §-a alapján a terhelt elövezethetö, ha:

- alapos okkal elözetesen, haladéktalanul nem menti ki magát,

- az eljárási cselekményröl engedély nélkül távozik,

- önhibájából nem kihallgatható állapotban jelenik meg, egyúttal az okozott költség megtérítésére kell kötelezni.

A tanú elövezethetö, vagy rendbírsággal sújtható, ha:

- alapos okkal elözetesen, haladéktalanul nem menti ki magát,

- az eljárási cselekményröl engedély nélkül távozik,

önhibájából nem kihallgatható állapotban jelenik meg, egyúttal az okozott költség megtérítésére kell kötelezni.

A védö és a szakértö rendbírsággal sújtható, ha:

- alapos okkal elözetesen, haladéktalanul nem menti ki magát,

- az eljárási cselekményröl engedély nélkül távozik.

A kiskorú meg nem jelenése esetén a gondozója rendbírsággal sújtható, egyúttal az okozott költség megtérítésére kötelezhetö.

Az idézéssel szembeni mulasztás következményei akkor alkalmazhatók, ha az idézés és a kézbesítés a törvényi elöírásoknak megfelel.

Ha a tanú, illetve a szakértö idézése külföldröl történik, és az idézett nem tesz eleget az idézésnek, vele szemben jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

A kézbesítés

A Be 70. §-a alapján a bíróság, az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy részére átadását kézbesítésnek nevezzük

A kézbesítés történhet:

személyesen,

posta útján,

hirdetményi úton,

a bíróság, az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság kézbesítöje útján,

nemzetközi jogsegély keretében.

külön jogszabályok szerint

a címzett az iratot, az azt küldönél is átveheti.

Ha a sértettnek vagy az egyéb érdekeltnek kézbesítési megbízottja van, a részére szóló iratot - az idézés kivételével - a megbízottnak kell kézbesíteni.

Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratot hirdetményi úton kell kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az iratot melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetöleg nyomozó hatóságnál veheti át.

A kézbesítés szabályszerü, ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. A hivatalos iratot szabályszerüen kézbesítettnek kell tekinteni, ha az irat átvételét, illetöleg a kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) aláírását megtagadják.

A tértivevénnyel feladott hivatalos iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át., és a kézbesítés második megkísérlését követöen 5 munkanap eltelt.

A címzett a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet terjeszthet elö, ha a kézbesítés jogszabályok megsértésével történt, vagy a hivatalos iratot önhibáján kívül nem vett át. A kérelem eldöntéséröl az a hatóság határoz, amelynek eljárása során a kézbesítés történt.

A katonának kézbesítendö iratot az elöljárója útján kell kézbesíteni. Ha a címzett fogva van, a neki kézbesítendö iratot a fogva tartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni.

A NYER 13. §-a alapján a fogva tartott gyanúsított részére kézbesített határozatok, hivatalos iratok átadásának biztosítása a nyomozó szerv kötelessége.

3. Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratokról, megkeresések


Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratokról

Az eljárás során keletkezett iratról - ideértve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetöleg a büntetöeljárásban részt vevö személyek által benyújtott, valamint csatolt iratot is - az a bíróság, ügyész, illetöleg nyomozó hatóság, amely elött az eljárás folyamatban van, a büntetöeljárásban részt vevö személyek kérelmére a törvényben meghatározottak szerint legkésöbb a kérelem elöterjesztésétöl számított nyolc napon belül másolatot ad ki. A hatóságnak fel kell jegyeznie, hogy mely iratról, kinek a részére és hány példányban készült a másolat

A nyomozás befejezéséig a gyanúsított, a védö, a fiatalkorú törvényes képviselöje, a sértett és képviselöje másolatot kaphat a szakvéleményröl, valamint az olyan nyomozási cselekményröl készült iratról, amelyeknél jelenlétüket e törvény lehetövé teszi, ide értve azt az esetet is, amikor a felsoroltakat a nyomozás során nem kell idézni, csak értesíteni; az egyéb iratról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti. Ez alól kivétel a szakvélemény, amelyet a felsoroltak a nyomozás során is - annak elkészülte után - megismerhetnek, és abból másolatot kaphatnak

A sértett a nyomozás során keletkezett más iratokról a tanúkénti kihallgatását követöen kaphat másolatot. A nyomozás során a föszabály az, hogy az érdekeltek azokról az iratokról kaphatnak másolatot, amelyek keletkezésénél a törvény a jelenlétüket megengedi. A feljelentö részére - ha nem a fent felsoroltak valamelyike - csak a feljelentésröl adható másolat.

Ha a terheltnek a 179. § (1) bekezdése szerinti kihallgatására, a védö kirendelésére, illetöleg meghatalmazására az irat keletkezését követöen került sor, az iratról másolat kiadására a terhelt az elsö kihallgatására történö idézés kézbesítésétöl, a védö a kirendelésröl szóló határozat kézbesítésétöl, illetöleg a meghatalmazás benyújtásától fogva jogosult. A fentiek alapján tehát terhelt, illetöleg a védö akkor is jogosult az iratról másolatra, ha az irat keletkezésekor még a gyanúsítás nem történt meg, illetöleg a védö az irat keletkezését követöen kapcsolódott be az eljárásba.

A nyomozás befejezését követöen:

a terhelt, a védö és a fiatalkorú törvényes képviselöje másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a 193. § (1) bekezdése alapján jogosult (a nyomozás összefüzött iratai - az esetleges vádemelés alapjául szolgáló összes irat, kivéve a zártan kezelt iratok -),

a sértett és képviselöje másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a 229. § (2) bekezdése alapján jogosult (a sértett ellen elkövetett büncselekményekre vonatkozó iratok).

Nem adható másolat:

az eljáró hatóság határozatának tervezetéröl,

a bíróság tanácsülésének jegyzökönyvéröl,

a kisebbségi véleményen lévö bíró írásbeli véleményéröl,

az ügyész és a nyomozó hatóság közötti kapcsolattartás során a Be. 165. §. Valamint a 165/A §. alapján keletkezett iratokról,

a zártan kezelt iratokról és adatokról,

azokról az iratokról, illetöleg az azokban lévö adatokról, amelyek kiadását törvény tiltja vagy korlátozza.

Az egyéb érdekelt és képviselöje részére az iratokból az öt érintö körben adható másolat. A tanú részére a vallomását tartalmazó jegyzökönyvröl, illetöleg jegyzökönyv-részröl adható másolat. A terhelt, a tanú és az e törvényben meghatározott más személyek érdekében eljáró segítö másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyekröl e törvény szerint másolatot kaphat az, akinek érdekében a segítö eljár.

A másolat kiadása ellen nincs helye jogorvoslatnak. A kiadás megtagadása miatt külön jogorvoslatnak van helye.

Az ügy irataiban fel kell jegyezni, hogy mely iratról, kinek a részére, hány példányban készült másolat.

A másolat kiadására vonatkozó kérelem esetén az a hatóság, illetve bíróság, amely elött az eljárás folyamatban van csak az alábbiakat vizsgálhatja a kérelem a másolat kiadására jogosulttól származik-e, az adott eljárási szakaszban van-e valamilyen korlátja a másolat kiadásának.

Ha az államtitok és a szolgálati titok védelméröl szóló jogszabályban foglaltak megtartása nem biztosított, a jogosult részére az államtitkot, illetöleg a szolgálati titkot tartalmazó iratról másolatot kell készíteni, de a másolatot a jogosult a bíróság, az ügyészség, illetöleg a nyomozó hatóság titkos ügykezelésre fenntartott helyiségéböl nem viheti ki. A másolatot az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetöleg nyomozó hatóság örzi, de biztosítani kell, hogy a másolatot a jogosult a hivatali munkaidöben korlátozás nélkül tanulmányozhassa, és a bíróság hivatalos helyiségében az ügyben tartott tárgyalás idejére a másolat a jogosult rendelkezésére álljon.

Illetékmentes a büntetö ügyekben a terhelt, a védö és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselöje részére a Be-ben meghatározott iratokból a másolat egyszeri kiadása.

A másolatot az ügyfélfogadási idöben kell kiadni. A hatóság vezetöje engedélyezheti a másolatnak az ügyfélfogadási idön túli idöpontban történö kiadását. A kiadott másolatról az ügyiratban elhelyezett jegyzéket kell vezetni oly módon, hogy abból a másolatot kérö neve és eljárásjogi helyzete, az irat megnevezése, a másolat kezdö és befejezö oldalszáma, a másolatért fizetett illeték összege, illetöleg a másolat kiadásának illetékmentessége, valamint a kiadás kelte kitünjék.

A másolatért - ha az illetékekröl szóló 1990. évi XCIII. törvény másként nem rendelkezik -  oldalanként magyar nyelvü másolat esetében 100 forint, idegen nyelvü másolat esetében 300 forint. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.

Az iratmásolat birtoklására jogosult személy a birtokában lévö technikai eszköz segítségével másolatot készíthet a saját részére azokról az iratokról, amelyek birtoklására jogosult, feltéve, hogy az ilyen módon végzett iratmásolás nem jár az összefüzött iratanyag megbontásával. Az iratmásolásra az ügyben eljáró hatóság vagy bíróság hivatalos helyiségében - a hatóság tagjának ellenörzése mellett - az ügyfélfogadási idöben kerül sor. Az iratot a hatóság épületéböl kivinni nem lehet

Megkeresés

A megkeresés a büntetö ügyekben eljáró hatóságok részéröl a büntetöeljárási feladataik megvalósításának érdekében, más szervek segítségének igénybevételét jelenti.

A Be. 71. §-a alapján a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és társadalmi szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetöleg iratok rendelkezésre bocsátása végett.

A megkeresések irányulhatnak okiratok, jegyzökönyvek megküldésére, személyes és egyéb adatokról való tájékoztatásra, stb. Az adatszolgáltatás ingyenes.

A hatóság a megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidöt állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidön belül köteles azt teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

Ha a megkeresett szerv a megkeresést a megállapított határidön belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható. A teljesítés jogosulatlan megtagadása esetén - a rendbírság kiszabása mellett, ha a törvényi feltételek fennállnak - törvényben meghatározott kényszerintézkedés is elrendelhetö.

Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni. Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkeresö tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.

Más nyomozószerv megkeresése

A NYER 110-114. §- alapján a nyomozási cselekmények megkeresés útján is teljesíthetök. Amennyiben más nyomozó szerv illetékességi területén kell nyomozási cselekményt elvégezni, akkor annak teljesítése érdekében az illetékességgel és hatáskörrel rendelkezö nyomozó szerv megkereshetö.

A megkeresés csak egyes nyomozási cselekmények elvégzésére vonatkozhat, amely lehet halaszthatatlan  nyomozási cselekmény is. A megkeresést lehetöleg telefaxon vagy elektronikus úton, illetve ha a késedelem veszéllyel járna, távbeszélön kell továbbítani. Ebben az esetben a szükséges iratokat egyidejüleg meg kell küldeni. A távbeszélön kért megkeresésröl feljegyzést kell készíteni. A teljesítéshez szükséges iratokat csatolni kell a megkereséshez.

Őrizetbe vétel, házkutatás, lefoglalás, motozás, biztosítási intézkedés foganatosítására irányuló határozatot a megkeresö nyomozó szerv hozza meg, és panasz esetén a határozatot hozó nyomozó szerv szerint illetékes ügyész bírálja el.

Ha a fent leírt kényszerintézkedés szükségessége a megkeresést követöen, a megkeresett nyomozó szerv eljárásában késedelmet nem türö módon merül fel, a határozatot - lehetöség szerint a megkeresö nyomozó szervvel egyeztetve - a megkeresett nyomozó szerv készíti el.

A megkeresés alapján örizetbe vett személy elszállításáról a megkeresö nyomozó szerv köteles gondoskodni.

A nyomozó hatóság látlelet kiadására vonatkozó megkeresését az egészségügyi intézmény - az egészségügyi ellátás folyamatos müködtetésének egyes szervezési kérdéseiröl szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet 15. §-a (9) bekezdésének d) pontja alapján - térítésmentesen teljesíti.

A Rendörség budapesti székhelyü nyomozó szervei és a Pest megyei Rendör-fökapitányság - a 114. §-ban meghatározott kivétellel - nem keresheti meg az NNI-t és a Budapesti Rendör-fökapitányság, illetve a kerületi rendörkapitányságok szerveit.

A büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartottal kapcsolatos megkeresés csak a fogva tartott kihallgatására - ha mindkét fogva tartott ugyanabban a büntetés-végrehajtási intézetben van -, szembesítésükre, az iratok ismertetésére, valamint a fogva tartott büntetés-végrehajtási intézetben levö érték-, illetve tárgyletétjéböl történö lefoglalásra irányulhat. A nyomozási cselekmények elvégzéséhez az ügyész engedélye szükséges. Más nyomozási cselekmény végrehajtásához a fogva tartottat ki kell kérni.

A büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartottal kapcsolatos nyomozási cselekmény végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási intézet helye szerint illetékes rendör-fökapitányságot kell megkeresni. Az ilyen megkeresést a megyei rendör-fökapitányság, Budapesten az NNI, illetve a Budapesti Rendör-fökapitányság teljesíti.

Az iratok kezelése, az ügyek egyesítése és elkülönítése, a bünügyi költség

Az iratok kezelése

Az iratoknak a törvényben meghatározott kezeléséhez garanciális érdekek füzödnek.

Az iratok föként:

vallomásokat rögzítö jegyzökönyvek,

jelentések,

beadványok

az ügyekben eljáró hatóságok határozatai.

Az iratok egyrészt a bizonyítékok rögzítését tartalmazzák, másrészt az iratokból megállapítható, hogy az ügyben eljáró személyek és hatóságok betartották-e az eljárási szabályokat, az arra jogosultak a beadványaikat a törvényes határidön belül terjesztették-e elö, és azokkal kapcsolatosan a hatóságok milyen tartalmú intézkedéseket tettek, illetve döntéseket hoztak.

A nyomozási iratokat legalább két - egy eredeti és egy másodlati - példányban kell elkészíteni. A nyomozás során annyi másolati példányról kell gondoskodni, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések határidejének meghosszabbítása iránti elöterjesztések, a védelem jogosultságai, a jogorvoslati kérelmek a törvényben meghatározott határidön belüli elbírálása, valamint az elöterjesztésekhez csatolandó iratpéldányok, továbbá az irattári példány biztosítható legyen.

Ha valamely irat csak egyetlen eredeti példányban áll rendelkezésre, annak másolatait kell elhelyezni a nyomozati iratok további példányaiban. Az eredeti iratokról készült iratjegyzék másolatát az iratok másolati, illetve irattári példányában is el kell helyezni.

A nyomozati szakaszban - mivel az irat-megtekintési jog nem teljes körü - a folyamatos sorszámozástól (a külön, illetve titkosan kezelt iratokra vonatkozóan) el lehet térni. A mellékletek (tipikusan a kihallgatásokat, vagy más eljárási cselekményeket, pl. helyszínelés, bizonyítási kísérlet stb. rögzítö hang- illetve videofelvételek) sokszor nem füzhetök az iratokhoz, ilyen esetben azokon is fel kell tüntetni az ügyszámot, és örzésükröl a kezelöirodákban gondoskodni kell.

Az ügyész nyomozásra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazó iratokat az irattári példányban kell elhelyezni.


A NYER 16. § alapján

másodlat: a több példányban, egyidejüleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az elsö példányon lévövel azonos pecsét és aláírás hitelesít.

másolat: valamely eredeti iratról a keletkezése után - számítógéppel, írógéppel vagy fénymásolással - készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahü), egyszerü (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) másolat lehet.


Az ügyek egyesítése és elkülönítése

Célszerüségi szempontból ugyanazon büncselekmény valamennyi elkövetöjét, illetve az alapcselekmény elkövetöjét és a hozzá kapcsolódó bünpártolást valamint orgazdaságot elkövetö személyt rendszerint ugyanabban az eljárásban kell felelösségre vonni. Az ügyek egyesítése a már megindult büntetöeljárások összevonását jelenti. A hatóság határozatban dönt arról, hogy a legkorábbi dátummal iktatott ügyirathoz egyesíti a többi ügyiratot.

Több ügy egyesítése akkor lehet indokolt, ha az azokban szereplö elkövetök legalább részben azonosak, illetve, ha az azok alapját képezö büncselekmények egymással összefüggenek. Ezen esetekben is a célszerüség indokolja az együttes elbírálást. A célszerüség szempontja érvényesül eltérö hatáskörbe tartozó ügyek esetében is.

Ugyanazon vádlott ellen közvádra és magánvádra folyó ügy egyesítése csak abban az esetben lehetséges, ha az ügyész a vád képviseletét átveszi. Nem kizárt azonban az, hogy ugyanazon ügyben egyes vádlottak ellen közvádra, mások ellen magánvádra folyjék az eljárás.

Az ügyek egyesítésekor kerülni kell, hogy az ügy olyan terjedelmüvé váljék, ami által áttekinthetetlen lesz. Nem mellözhetö azonban az egyesítés például a folytatólagosság egységébe tartozó cselekmények esetén, vagy az összefoglalt büncselekmények egyes részcselekményei vonatkozásában. Nem célszerü az üzletszerüség körébe tartozó cselekmények külön elbírálása sem.

Amikor az ügy terjedelme, a terheltek nagy száma, a lefolytatandó bizonyítás szerteágazó volta, a tanúk nagy száma vagy egyéb körülmények az együttes eljárás ellen szólnak, a célszerüség éppenséggel az ügyek különválasztását indokolja. Az elkülönítés az egy eljárás tárgyát képezö ügyek különválasztását jelenti. A hatóság határozatban dönt az ügyek elkülönítéséröl. Elkülönítés esetén, ha az elkülönített ügy elbírálására az elkülönítö hatóságnak nincs illetékessége, az ügy iratait az illetékes hatóságnak átteszi.

A bünügyi költség

A bünügyi költség nem azonos a büntetöeljárás költségével. Ez utóbbi magában foglalja az eljárásban a hatóságok oldaláról részt vevö személyek munkabérét, a hivatali helyiségek fenntartási költségeit, az ügyben alkalmazott technikai költségeket, postai kiadásokat stb. A büntetöeljárás költsége lényegesen nagyobb mint az ügyben felmerülö bünügyi költség. A büntetöeljárásnak ezt költségét az állam viseli.

A bünügyi költség fogalmán a konkrét ügyben az eljárás során, az eljárási cselekményekkel kapcsolatban felmerült költség értendö. A bünügyi költségek jelentös részét az állam elölegezi. A bünügyi költség megállapításáról az eljárás során folyamatosan, míg viseléséröl az ügydöntö határozatban kell rendelkezni.

A Be. meghatározza a bünügyi költségek körét. Bünügyi költség elsösorban mindaz, amit az ügyben az állam elölegezett. A törvény ilyennek tekinti különösen a tanú megjelenésével felmerült költséget, a szakértö, illetöleg a szaktanácsadó részére megállapított munkadíjat és költségtérítést, a lefoglalt dolog szállításával és megörzésével felmerült költséget, a tolmács díját és költségtérítését, az elövezetéssel felmerült költséget. Bünügyi költség ezen kívül a terheltnek, a sértettnek, a magánfélnek, a pótmagánvádlónak, a magánvádlónak, továbbá a terhelt és a sértett törvényes képviselöjének készkiadása, valamint a kirendelt védönek és a sértett, a magánfél, a pótmagánvádló képviselöjének készkiadása és díja, akkor is, ha azt az állam nem elölegezte.

Készkiadáson az útiköltséget, az ellátási és a szállásköltséget kell érteni. A díj a védö és a jogi képviselö munkadíja. A magánvádra folyó eljárásban az illeték, mint bünügyi költség akkor vehetö figyelembe, ha azt a feljelentö ténylegesen lerótta.

A terhelt kérheti a személyes költségmentességet, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a bünügyi költséget elöreláthatólag megfizetni képtelen, és ezt igazolta. Ennek engedélyezése esetén - a terhelt kérelmére - a büntetöeljárást lefolytató hatóság védöt rendel ki. A kirendelt védö díját és költségét az állam viseli.

Intézkedés a bünözés megelözésére és más eljárás kezdeményezésére


A nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság indokolt esetben haladéktalanul, legkésöbb azonban saját eljárásnak befejezésekor (ennek végsö határideje a nyomozati szakaszban az iratismertetés, illetve a nyomozás felfüggesztése vagy megszüntetése, az ügyészi szakaszban a vádemelés, illetve annak elhalasztása) az illetékes állami vagy önkormányzati szervet tájékoztatja a további büncselekmények megelözése céljából a már megvalósult büncselekmény elkövetését közvetlenül lehetövé tehetö okokról és körülményekröl.

A bünmegelözésben közremüködö állami szervek:

az Országos Bünmegelözési Bizottság [1002/2003. (I. 8.) Korm. határozat],

az Országos Bünmegelözési Központ [29/2002. (BK. 21.) BM utasítás 51. §].

a rendörkapitány, a megyék (föváros) tekintetében a rendörfökapitány és az illetékességi területen müködö önkormányzatok, a közbiztonsággal összefüggö feladatok ellátásának társadalmi segítésére és ellenörzésére - a közbiztonság fenntartásában érintett állami és társadalmi szervezetek bevonásával - bünmegelözési és közbiztonsági bizottságot hozhatnak létre. [Rtv. 10. § (1) bek.].

Amennyiben a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság a büntetöeljárás során olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt hivatalból további bírósági, adóigazgatási, vagy más közigazgatási, illetöleg más eljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának van helye, e célból az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja. A tájékoztatás során figyelemmel kell lenni az adatvédelmi szabályokra, továbbá a tájékoztatási kötelezettség részbeni korlátjaként fogalmazódnak meg egyes, a tanú mentességi jogára vonatkozó szabályok.

A tájékoztatás tartalmazza:

az eljárás kezdeményezéséhez, illetve lefolytatásához szükséges történeti tényállást,

a terheltnek és a tanúnak a büntetöeljárás során kezelt személyes adatait,

A sértett személyes adatai akkor továbbíthatók, ha az eljárás során öt tanúként kihallgatták, vagy a tanúvallomás megtételének elmaradására nem a Be. 81. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában, illetve (2) bekezdésében meghatározott akadály miatt került sor.

A NYER 10/A. §. alapján a bünözés megelözésére és más eljárás kezdeményezésére történö intézkedés a szignalizáció, amely a nyomozó szerv vezetöje által az illetékes állami vagy önkormányzati szerv vezetöjéhez intézett nyilatkozat.

A szignalizáció a nyomozás érdekeinek sérelme nélkül tartalmazza mindazokat a büntetöeljárás során megállapított tényeket, körülményeket, amelyek a büncselekmény elkövetését közvetlenül lehetövé tették, illetve elösegítették, és amelynek felszámolása vagy megszüntetése az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozik.

A szignalizáció akkor tekinthetö szükségesnek, ha az abban közölt megállapítások - érdemi intézkedést feltételezve - hozzájárulnak további büncselekmény megelözéséhez. A nyomozó szerv vezetöje a szignalizációt saját hatáskörében, ügyészi jóváhagyás nélkül teszi meg, másolati példányát, illetve a tájékoztatott szerv esetleges válaszát az iratok között kell elhelyezni.

Intézkedés ismeretlen személy, ismeretlen helyen tartózkodó személy és
ismeretlen helyen lévö tárgy felkutatására


A Be 73. §-a alapján az eljárásnak nem akadálya, ha a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik. Ebben az esetben a hatóság számára az alábbi lehetöségek adottak:

intézkedik a terhelt kézre kerítésére,

az eljárást felfüggeszti,

az eljárást a terhelt távollétében folytatja le.

Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt felkutatás érdekében el lehet rendelni:

a lakóhely megállapítását,

a tartózkodási hely megállapítását,

a körözést,

elfogatóparancs kibocsátását.

A lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása iránt a személyi adat- és lakcímnyilvántartást kell megkeresni.

A körözés az ismeretlen helyen lévö személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében végzett intézkedések összessége.

A személykörözés kiterjedhet:

a terheltre,

a büncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyre (azaz olyan személyre, akivel szemben a gyanúsítást éppen azért nem lehetett közölni, mert ismeretlen helyen tartózkodik)

olyan személyre, akinek a tanúként való kihallgatása a bírósági eljárásban szükséges, lakóhelyének és tartózkodási helyének megállapítása érdekében

az ismeretlen helyen lévö tárgyra, amely a törvény értelmében lefoglalható, illetve amelynek a lefoglalását vagy a zár alá vételét rendelték el.

A körözésre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó jogszabályok:

a személy- és tárgykörözésröl szóló 2001. évi XVIII. törvény,

a körözési nyilvántartásból történö adatigénylésröl és adatszolgáltatásról, valamint a nyilvános tárgykörözési adatok hozzáférhetövé tételéröl szóló 21/2001. (X. 11.) BM rendelet,

a Rendörség és a Határörség körözési tevékenységéröl, a körözés során alkalmazható intézkedések végrehajtásáról, valamint a körözött személyek, tárgyak tartózkodási, illetve megtalálási helyének, illetöleg a személyek és holttestek személyazonosságának megállapítása esetén követendö eljárásról szóló 20/2001. (X. 11.) BM rendelet,

az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt, illetve a büncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személy tartózkodási helye felkutatásának, lakóhelye, illetöleg személyazonossága megállapításának és körözése elrendelésének részletes szabályairól szóló 1/2003. (III. 7.) IM rendelet.

A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelés oka megszünt. A visszavonásról az elrendelö haladéktalanul intézkedik. A nyomozó hatóság által elrendelt körözést az ügyész is visszavonhatja.

Az elfogatóparancs olyan körözés, amely az eljárási törvényben meghatározott esetekben azt is elrendeli, hogy a körözött személyt elfogása (megtalálása) esetén az elfogatóparancsot kibocsátó, vagy az abban meghatározott más szerv elé kell állítani.

Elfogatóparancs elrendelése

Szabadságvesztéssel büntetendö büncselekmény esetén a terhelt ellen elfogatóparancsot bocsáthat ki az ügyész, a nyomózó hatóság, illetve a bíróság.

Ha az ügyész indítványozza a tárgyalásnak a vádlott távollétében való megtartását, akkor a bíróság elfogatóparancsot bocsát ki, ha erre korábban nem került sor az eljárás során. Ezen esetben a védö kirendelése kötelezö, amennyiben a terheltnek nincs meghatalmazott védöje. (Be. 527. §. és 529. §.)

Aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, megtalálása esetén, örizetbe kell venni, és:

24 órán belül a kibocsátó vagy az abban megjelölt más ügyész illetve nyomozóhatóság elé kell állítani,

72 órán belül a kibocsátó vagy az abban megjelölt más bíróság elé kell állítani.

Ez az eltérés azért indokolt, mert az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság elé állítás esetén az örizet határidejének lejárta elött szükség lehet a terhelt elözetes letartóztatásának elrendelésére, amelynek elökészítésére a nyomozó hatósának, illetöleg az ügyésznek megfelelö idöt kell biztosítani. A bíróság elé történö elöállítás esetében ez az idötartam hosszabb is lehet, mert a bíróság az elfogatóparancs folytán ügyészi indítvány nélkül is határozhat az elözetes letartóztatás elrendeléséröl.

Európai elfogatóparancs, illetve a nemzetközi bünügyi jogsegélyröl szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása esetén a Be. 73. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ha a bíróság, az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság a terhelt ellen elfogatóparancsot bocsátott ki, és tudomást szerez arról, hogy más eljárásban a terhelt ellen európai elfogatóparancsot, illetve a nemzetközi bünügyi jogsegélyröl szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki - ha annak a terhelt, illetve az elfogatóparanccsal érintett büncselekmény tekintetében a törvényben meghatározott feltételei fennállnak -, európai elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsát, illetve ennek érdekében intézkedik.

Az európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a magyar büntetötörvény szerint a büntetési tétel felsö határa legalább egyévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.

Ha a szabadságvesztést kiszabó vagy a szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozatot már meghozták, az európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap.

A nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának - a nemzetközi bünügyi jogsegély általános feltételeinek fennállása esetén - akkor van helye, ha külföldön tartózkodó olyan terhelt ellen kell büntetöeljárást lefolytatni, akivel szemben kiadatásnak van helye, illetve, ha jogerösen kiszabott szabadságvesztést külföldön lévö terhelttel szemben kell végrehajtani.

Kiadatásnak büntetöeljárás lefolytatása céljából akkor van helye, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkeresö állam törvénye szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendö. Szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtás céljából pedig akkor van helye kiadatásnak, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része hat hónapot meghalad.


Találat: 7320


Felhasználási feltételek