online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A közös tulajdon megszüntetése soran az ingatlanban lakó volt hazastars a körülmények olyan megvaltozasa nélkül, amely a hasznalat mas módjanak a megallapítasat indokolna - csak vallalasa vagy megfelelő cserelakas biztosítasa esetén kötelezhető a lakas k

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
A munkaügyi jogvita
A bizonyítas altalanos szabalyai
A munkaidő és a pihenőidő
Az egyes bizonyítasi eljarasok
Bevezetés a büntetöeljaras-jogba
A MODERN NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK KEZDETEI, A NEMZETKÖZI JOG TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA
A BEAVATKOZÁS TILALMÁNAK TÁRGYA
A közös tulajdon megszüntetése soran az ingatlanban lakó volt hazastars a körülmények olyan megvaltozasa nélkül, amely a hasznalat mas módjanak a mega
 
bal also sarok   jobb also sarok

A közös tulajdon megszüntetése során az ingatlanban lakó volt házastárs a körülmények olyan megváltozása nélkül, amely a használat más módjának a megállapítását indokolná - csak vállalása vagy megfelelő cserelakás biztosítása esetén kötelezhető a lakás kiürítésére [Ptk. 148. §, PK 10. és 381. sz. állásfoglalás].

A felek házastársak voltak. A házasságukat a járásbíróság jogerősen felbontotta. A házassági bontóperben a közös vagyon megosztását egyik fél sem kérte. A közös tulajdonban levő másfél 616b17g szobás összkomfortos lakás használata tekintetében azonban jogerős bírósági egyezséget kötöttek.

A felperes jelen keresetében arra tekintettel kérte a házastársi közös vagyon megosztását, hogy mindaddig, amíg a "szövetkezeti lakás közös néven szerepel", a tanács a részére "nem utalhat ki lakást". A vagyonmérlegben a szövetkezeti lakás értékét 210 000 forintban, a közös ingók összértéket pedig 48 828 forintban jelölte meg. Kereseti kérelmét az első tárgyaláson azzal egészítette ki, hogy tulajdoni illetőségét az alperes váltsa meg a keresetlevélben megjelölt forgalmi értéken. Hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlan jelenlegi forgalmi értékéből vonják le az OTP-t megillető hitelösszeget. Ezért az I. r. alperes "kb 61 000 forint" megfizetésére való kötelezését kérte. Hozzájárult ahhoz is, hogy az alperes részletekben fizesse meg a megváltási árat, illetve a neki járó értékkülönbözetet, a részletek összegét azonban nem jelölte meg. Az OTP megyei igazgatóságát, mint II. r. alperest a közös tulajdon megszüntetésének tűrésére kérte kötelezni.

Az I. r. alperes az ellenkérelmében maga is 210 000 forintban határozta meg az ingatlan értékét. Hajlandó volt az OTP hitel levonása után a felperest megillető megváltási árat megfizetni havi 1000 forintos részletekben. (A felperes erre a részletfizetési vállalásra nem nyilatkozott.) Egyben viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben a lakás kizárólagos használatára való feljogosítását és a felperesnek a lakás kiürítésére kötelezését kérte.

A II. r. alperes a felperes keresetének teljesítését nem ellenezte.

A, első fokú bíróság ítéletében a házastársi közös vagyont akként osztotta meg, hogy a felperesnél levő ingókat 1696 forint értékben a felperes, az I. r. alperes birtokában levő ingókat pedig 13 084 forint értékben az alperes kizárólagos tulajdonába adta. A d-i I. kerületi 20 430/63. számú tulajdoni lapon felvett 8871/A/63. hrsz-ú 35 négyzetméter területű, 1 szobából és félszobából álló d-i K. u. 10. szám alatti szövetkezeti lakáson fennálló közös tulajdont akként szüntette meg, hogy a felperes nevén nyilvántartott, az egészhez viszonyított 1/2 tulajdoni illetőséget az I. r. alperes tulajdonába adta 105 000 forint értékben. A közös tulajdon ilyen módon történő megszüntetésének tűrésére kötelezte a II. r. alperest.

Egyben a közös lakás használatát megváltoztatva, a lakás kizárólagos használójául az I. r. alperest "jelölte ki." Kötelezte a felperest, hogy a lakást 60 nap alatt hagyja el, és kimondta, hogy a felperes az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

Végezetül az I. r. alperest értékkiegyenlítés címén 66 690 forint megtérítésére kötelezte azzal, hogy ezt az összeget 1980. május 1. napjától havi 1000 forintos részletekben jogosult a felperesnek megfizetni.

Az ítélet indokolása szerint az alperes a felperes keresetét elismerte és hajlandó volt 66 690 forintot megfizetni. Ebből az összegből a felperesi tulajdoni illetőség ellenértéke 61 000 Ft. A volt közös lakás használatáról a bíróság az alperes viszontkeresetének megfelelően határozott. Egyébként a Pp. 221. §-ának (3) bekezdésére utalással mellőzte az ítélet részletesebb indokolását.

A járásbíróság ítélete - fellebbezés hiányában - első fokon jogerőre emelkedett.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A volt közös lakás használatát a peres felek a házassági bontóperben akként rendezték, hogy a felperest a lakás kisebb szobájának a használata mindaddig megilleti - bérleti díj fizetése nélkül -, míg tanácsi lakáskiutalásban nem részesül. Ezt a társtulajdonosi egyezséget a bíróság jogerős végzésével jóváhagyta. Az így kialakított használati rendezés csak akkor változtatható meg, ha azok a körülmények, amelyeket a felek az egyezség megkötésénél figyelembe vettek, időközben olyan lényegesen megváltoztak, hogy az eredetileg helyesnek mutatkozó elrendezés az okszerű gazdálkodás követelményeit vagy az egyik fél jogos, a dologhoz fűződő törvényes érdekeit már sérti.

A használat módjának újabb rendezésére, vagyis az egész lakásnak az alperes birtokába adására egymagában a közös tulajdon megszüntetése nem ad alapot. A felperest tehát - többlet tényállás hiányában - a kisszoba használata megilleti, annak kiürítésére a közös tulajdon megszüntetése kapcsán csak vállalása vagy megfelelő cserelakás biztosítása esetén kötelezhető (PK 8. sz., PK 10. sz. állásfoglalások). A felperes, jóllehet beköltözhetően számított forgalmi értéknek megfelelő megváltási árra tartott igényt, a kiköltözésre nem vállalt kötelezettséget. Törvénysértő tehát a bíróságnak az a rendelkezése amellyel a felperest a lakás elhagyására kötelezte azzal, hogy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

A személyesen eljáró felperest fel kellett volna hívni, határozottan nyilatkozzék arra, hogy beköltözhetően számított forgalmi értéknek megfelelő megváltási ár ellenében kötelezi-e magát a megváltási ár kézhezvételével egyidőben való kiköltözésre, vagy ragaszkodik az egyezségben biztosított használati jogához. Utóbbi esetben nem feltétlenül illeti meg a beköltözhetően számított megváltási ár, hanem csak a részben lakottan számított, kivéve, ha az alperes - a felperes közeli lakáshoz jutása és kiköltözése érdekében - esetleg vállalja a beköltözhető érték megfizetését. Erre viszont az alperesnek kellett volna nyilatkoznia.

Megalapozatlan a bíróság döntése az ingatlan forgalmi értéke és az ezen alapuló megváltási ár meghatározása tekintetében is.

A per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett a bíróságnak bizonyítást kell elrendelnie [Pp. 163. § (1) bekezdése]. Mindkét fél egyező előadása folytán csak akkor fogadhat el valónak tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel [Pp. 163. § (2) bekezdése. A felek nem vitásan egyező nyilatkozatot tettek arra vonatkozóan, hogy a perbeli ingatlan forgalmi értéke 210 000 forint. Minthogy ez az értékelés a köztudomással is ellentétesen alacsonynak látszik, a bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a Pp., 164. §-ának (2) bekezdése szerint hivatalból rendel el ingatlanforgalmi szakértői bizonyítást.

A felperes méltányos érdekét sérti és ezért törvénysértő az alperes javára engedélyezett részletfizetési kedvezmény is. A Legfelsőbb Bíróság többször rámutatott arra, hogy a részletfizetés engedélyezése iránti kérelem elbírálásánál az eset összes körülményeit figyelembe kell venni. Ügyelni kell arra, hogy a részletfizetés engedélyezésével egyik fél se kerüljön méltánytalan helyzetbe. A per adataiból következtetve az alperes esetleg nagyobb értékű részletek fizetésére is képes, de ezt a kérdést mindenesetre alaposabban kell vizsgálni. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a felperes vállalja az elköltözését, mert ez esetben új lakásról kell gondoskodnia. A havi 1000 forintos részletfizetés engedélyezése nyilvánvalóan ellentétben van a felperes érdekeivel. Ilyen kedvezmény az alperes részére esetleg akkor adható, ha nagyobb mértékű részteljesítésre való kötelezését az anyagi körülményei nem teszik lehetővé, és a felperes - megfelelő tájékoztatás után is - a részletfizetésnek ezt a mértékét elfogadja. Ellenkező esetben a közös tulajdon megszüntetésének más módját kell keresni.

A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az óvással érintett körben a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot a fentiek figyelembevételével lefolytatandó új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 21 421/1980. sz.)




Találat: 1742


Felhasználási feltételek