online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A NYÍLT TENGER ÉS A ZÓNA

jogi





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
JOGI ALAPFOGALMAK
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A FELEK KÖZÖS AKARATA ALAPJÁN
AZ ÁLLAMUTÓDLÁS FOGALMA ÉS TÉNYÁLLÁSAI
A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETE AZ EURÓPAI HEGEMÓNIA KIALAKULÁSA ELŐTT
A NEM KORMÁNYKÖZI SZERVEZETEK
A NEMZETKÖZI KISEBBSÉGI JOGVISZONY
Hazasingatlan közös tulajdonanak megszüntetése soran akarata ellenére csak a bennlakó tulajdonostarsat lehet a masik (többi) tulajdonostars illetőségé
A LESZERELÉS TÖRTÉNETE
A NEMZETKÖZI SZOKÁSJOG FOGALMA
AZ AZONOS TÁRGYRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉSEK ALKALMAZÁSA
 
bal also sarok   jobb also sarok

A nyílt tenger és a zóna



A nyílt tenger - a maradványelv alapján - a tenger minden olyan része, mely nem tartozik a belvizekhez, a parti tengerhez, a szigettengerhez és a kizárólagos gazdasági övezethez. A nyílt tenger jogi státusa a res communis omnium usus fejeződik ki, mely e 151h71b gyrészt azt jelenti, hogy egyetlen állam sem terjeszthe­ti ki szuverenitását a nyílt tenger valamely részére, másképpen: e tenger nem lehet foglalás tárgyát képező res nullius (uratlan dolog), másrészt min­den államot megilletik a tengeri szabadságok, így a hajózás, az átrepülés, a kábelek és csővezetékek lefektetésének, mesterséges szigetek és más lé­tesítmények építésének, a halászatnak és a tudományos kutatásnak a sza­badsága. E jogok gyakorlása során figyelembe kell venni más állam érde­keit és azt, hogy a nyílt tenger békés célokra van fenntartva.

A nyílt tenger res communis omnium usus jellegéből következik az, hogy a nyílt tengeri tevékenységek a nemzetközi jog uralma alatt állnak. A nemzet­közi jogalkotás szabályozási körébe tartozik a halászat, vagy az életbiztonság a tengeren. Ez utóbbival kapcsolatos a legutóbbi - 1974-ben Londonban aláírt - egyezmény, továbbá a ten­gerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló londoni egyezmények.

A lobogó állama ugyanakkor felségjogot gyakorol nyílt tengeren levő - lobogóját viselő - hajók (az ún. úszó államterület) felett. Másképpen ez azt jelenti, hogy a nyílt tengeren levő hajók státusát a nemzetközi jog csak közvetetten határozza meg. E felségjog kifejezésre jut egyrészt abban, hogy a lobogó állama - nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével - különböző jogszabályokat hoz létre, másrészt biztosítja ezek végrehajtását. Ennek keretében hadihajói megállíthatják és átvizsgálhatják az országukhoz tartozó hajókat. Hajösszeütközés esetén büntető joghatósága kizárólagos a lobogóját viselő hajó személyzete vagy saját állampolgárai felett.

A lobogó államának kizárólagos joghatósága az ún. tengerjogi deliktu­mok esetében azonban nem érvényesül. Ide tartoznak a kalózkodás, a rab­szolga-kereskedelem, a kábítószer-kereskedelem, kalózrádió működtetése. E deliktumokkal kapcsolatban a különböző államok - eltérő mértékű - joghatóságot gyakorolhatnak. A parti állam puvoárja jut kifejezésre az üldözés jogában, mely ezen állam ellen - elsősorban belvizein és parti tenge­rében vagy csatlakozó övezetében - elkövetett jogsértések esetében gya­korolható. Tengerszennyezési ügyekben a közrendi megfontolások tovább erősödnek: a károsult parti állam mellett a kikötői államnak is van jogha­tósága. A nyílt tengerrel kapcsolatos megoldatlan jogi probléma a szívességi lobogó gyakorlata.



A zóna alatt a tengerek és óceánok feneke és az alattuk lévő altalaj értendő. A felettük levő víz nyílt tengernek minősül. Az 1982. évi egyez­mény alapvető nóvuma annak kinyilvánítása, hogy a zóna és erőforrásai az "emberiség közös örökségét" jelentik. Ez nemcsak azt juttatja kifejezésre, hogy a zónára nem terjeszthető ki semmiféle szuverenitás vagy szuverén jogok, illetve nem sajátítható ki természetes és jogi személyek ál­tal, hanem elsősorban azt jelenti, hogy az erőforrások feletti minden jogot az emberiségre mint egészre ruházták, melynek nevében a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság cselekszik. E főszabályt egészíti ki az, hogy az erőfor­rások kiaknázásának az emberiség egésze, különösen a fejlődő országok érdekében kell megvalósulnia, mely kitételben benne van a méltányos megosztás elve.

A zóna igazgatása a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság feladata, mely köz­gyűlésből, 36 tagú tanácsból, titkárságból, vállalatból és a jogvitákat eldöntő kamarából áll. E hatóság sui generis jellege nemcsak abból adódik, hogy köz­vetlen termelési tényező lehet, hanem szupranacionális jellegéből is. Rendel­kezik területi hatáskörrel, kutatási és kiaknázási engedélyeket ad államoknak és jogi személyeknek és azok betartását ellenőrzi, kedvezményezettje - a fejlődő országok mellett - a technológia átadásának.

Engedve a tengeri hatalmak követeléseinek az 1994. évi New York-i megállapodás - enigmatikus címe ellenére - lényegesen módosítja a zóna nemzetközi rezsimjét. E megállapodás rendelkezései - összeütközés esetében - prioritással ren­delkeznek az 1982. évi egyezményben foglalt jogokkal és kötelezettségek­kel szemben. E megállapodás komoly szerződésjogi problémákat felvetve megváltoztatja a Hatóság tanácsának funkcióit, struktúráját (quasi állandó tagságot vezet be) és szavazási rendjét, a vállalat működésének gyakorlati felfüggesztését jelenti, eltörli a kötelező technológia átadását, stb.


Találat: 4151







Felhasználási feltételek