online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS FOGALMA, ELNEVEZÉSEI ÉS FAJAI

jogi





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
Polgari eljaras jog
A büntetöeljaras megindítasa nyomozassal
VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK
ÜZLETI JOG
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A FELEK KÖZÖS AKARATA ALAPJÁN
AZ ÁLTALÁNOS JOGELVEK
A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA
A MÉLTÁNYOSSÁG
A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG GYAKORLATA
 
bal also sarok   jobb also sarok

A nemzetközi szerződés fogalma, elnevezései és fajai


FOGALMA


Az 1969-es bécsi egyezmény szerint

"a szerződés államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő, vagy több egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt, és függetlenül a megállapodás sajátos megnevezésétől"


Az egyezmény szándékosan a nemzetközi szerződések alaptípusára, az államok közötti szerződésekre vonatkozó jogra korlátozódik. Ez a tény azonban nem érinti az 151g61b olyan megállapodások jogi erejét és ebből következőleg azok nemzetközi szerződés jellegét, melyek államok és más nemzetközi jogalanyok között jönnek létre, vagy amelyeket ez utóbbiak egymás között kötnek.



A szabályok csak az írásbeli megállapodásokra vonatkoznak, így nyitott az a kérdés, hogy mely szabályok alkalmazhatóak a szóbeli megállapodásokra, az ún. gentleman's agreement-re (pl. COCOM).

A megállapodás szó hangsúlyozza a nemzetközi szerződés konszenzuális jellegét, azt a követelményt, hogy a szerződésnek a felek megegyezése az alapja, melynek konzekvenciáit a bécsi egyezmény számos cikke közvetlenül is érvényre juttatja. A felek akaratától függ az is, hogy kivonják-e a megállapodást a nemzetközi jog uralma alól, és alávetik valamely belső jognak.

A "nemzetközi jog által szabályozott" kifejezés ambivalens. Azonban azonosítják a nemzetközi jog által szabályozott joghatások szerződő felek általi előidézésével, azaz általában nemzetközi jogok és kötelezettségek létrehozásával, megerősítésével, módosításával és megszüntetésével.


elnevezése


A nemzetközi gyakorlatban közel 50 féle elnevezés létezik. A belső jogtól eltérően a nemzetközi jog nem ismeri el a "nevesített szerződések" kategóriáját, bár a szerződések elnevezéséből esetleg következtetni lehet a szerződés tárgyára, a megkötés módjára vagy egyéb körülményekre. A leggyakrabban használtak a következők:

Szerződés: A legjelentősebb politikai megegyezések.

Egyezmény: Generális, sokoldalú megállapodásoknál alkalmazzák.

Megállapodás: (agreement, arrangement) Kevésbé formális, tárgyában korlátozott, általában a kormányok közötti megegyezéseknél alkalmazzák.


Jegyzőkönyv:

egyezményeket kiegészítő, általában technikai jellegű dokumentum (1973. évi washingtoni szerződés piros és rózsaszín listája)

az egyezményt kiegészítő, de attól jogilag független nemzetközi megegyezés (az állampolgársági törvények összeütközése tárgyában kötött 1930. évi hágai egyezmény)

önálló nemzetközi szerződés (az 1925. évi genfi jegyzőkönyv a gázok stb. hadviselési célokra történő használatának eltiltásától)

diplomáciai konferenciákról, nemzetközi ülésekről készült jegyzőkönyv vagy ratifikációs okmányok kicserélésekor készített iratok (nem minősülnek nemzetközi szerződésnek)

Paktum, egységokmány: A szerződő felek paktummal rendszerint a létrejött megegyezés újszerűségét és ünnepélyes jellegét kívánják hangsúlyozni.

Alapokmány, alkotmány: (charta) Többnyire nemzetközi szervezet felállítására vonatkozó megállapodást neveznek így. (ENSZ Alapokmány, regionális és kisebbségi charták)

Nyilatkozat: (deklaráció)

nemzetközi szerződés

nemzetközi szerződéshez fűzött értelmezés, melyről nem mindig állapítható meg, hogy a szerződés részének minősül-e, vagy sem (Ambatielos ügy, görög-angol)



azok a nyilatkozatok, melyeket diplomáciai konferenciák zárójegyzőkönyvbe foglalnak ( az 1969-es bécsi konferencia nyilatkozata a szerződések megkötésénél a katonai, politikai és gazdasági kényszer tilalmáról)

egyoldalú kötelezettségvállalás (a Nemzetközi Bíróság joghatóságának elfogadása)

az ENSZ Közgyűlés elvi jelentőségű határozatai (1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Deklarációja)

Akta: Általában az államok jelentősebb számú részvételével tartott nemzetközi konferencián létrejött megállapodás, mely a szóban forgó kérdésnek a jövőre szólórendezését célozza, az általános elismerésre tart igényt. (1928. évi általános akta a viták békés rendezéséről, melynek módosítását az ENSZ Közgyűlés 1949-ben fogadta el) A záróakta azonban nem nemzetközi szerződés (1975. Évi helsinki záróokmány), de így nevezik a nemzetközi konferenciák befejező aktusaként aláírt dokumentumot is (1982-es Montego Bay-ben aláírt ENSZ III. tengerjogi konferencia).

Statútum: (alapszabály) Így nevezik az ENSZ Nemzetközi Bíróságára vonatkozó szabályozását és a nemzetközi egyezményekhez csatolt szabályozást is (1921. évi barcelonai statútum a nemzetközi érdekű víziutakon való hajózásról).

Jegyzékváltás: Több azonos szövegű okmányra használják e kifejezést, általában kisebb jelentőségű megállapodások esetén. (1935. évi angol-német flottaegyezség a tengeri fegyverkezés korlátozásáról)


OSZTÁLYOZÁSA


A dolog természete szerint a nemzetközi szerződések többféle módon osztályozhatók: pl. tárgyuk szerint lehetnek politikai, fegyverkorlátozási, gazdasági, emberi jogok védelmére, kulturális és környezetvédelmi stb. kérdésekre vonatkozó szerződések. A szerződések joga szempontjából ez a felsorolás irreleváns.

A szerződő felek száma szerint vannak bilaterális és multilaterális szerződések, melyek különböznek a szerződések értelmezése és alkalmazása, valamint megszűnése területein.

A XIX. század óta bekövetkezett fejlődés a multilaterális szerződések differenciálódását idézte elő:

Megjelentek a generális sokoldalú szerződések, melyek vagy a nemzetközi jog általános szabályaira vonatkoznak (pl. kodifikációs egyezmények), vagy a nemzetközi közösség egészét érintő kérdéseket, globális problémákat szabályoznak.

A nem-univerzális nemzetközi szervezetek égisze alatt kötött szerződésekben való részvétel lehetősége általában korlátozott, csak a tagállamok számára nyitott, és ez vonatkozik a regionális szerződésekre is.

A multilaterális szerződések többsége azonban zárt szerződés, melyeknél az utólagos részvétel, a csatlakozás lehetősége az eredeti szerződő felek szándékától függ. (ENSZ Alapokmány, NATO, Európa Tanács, OECD)

Léteznek továbbá szűk körű multilaterális szerződések is, melyek több tekintetben a kétoldalú szerződésekhez állnak közel.  


Találat: 5794







Felhasználási feltételek