|
||
|
||||||||||||||||||
Az eljárás vagy a kompromisszum, illetve külön megállapodás közlésével, vagy írásbeli keresettel indulhat. Az utóbbi akkor alkalmazható, ha a Nemzetközi Bíróság joghatóságát joghatósági záradék vagy alávetés hozza létre. A kereset tehát csak látszólat egyolda 323j94d lú aktus, miután mögötte ott áll a feleknek - a joghatósán záradékban vagy a viszonosságot feltételező alávetésben megnyilvánuló - egyetértése. A keresetnek tartalmaznia kell az alperes állam megnevezését, a vita tárgyát, a Bírósát joghatóságának alapját vagy alapjait, a tények rövid leírását és a kérelmet megalapozó bizonyítékokat.
A feleket kormánymegbízottak képviselik, akik tanácsadók és ügyvédek közreműködését vehetik igénybe. A felsorolt személyeket funkcionális jellegű kiváltságok és mentességek illetik meg.
a) Amennyiben az alperes állam pergátló kifogások előterjesztésével vitatja a Bíróság joghatóságát vagy a kereset elfogadhatóságát, akkor az eljárás előzetes szakaszában a Bíróság ezen vitatott kérdésekről dönt ítélettel. Számos per már ezen első szakaszban befejeződött. Ha a Bírósát ítélete elvetette a pergátló kifogásokat vagy azt állapította meg, hogy az eljárás ezen szakaszában azok nem dönthetők el, azaz összekapcsolta az ügy érdemével, következik az érdemi eljárás.
b) Bármely fél az eljárás bármely szakaszában ideiglenes rendszabályokat kérhet jogai biztosítása érdekében, sőt a Bíróság is rendelkezik ex officio ilyen jogosítvánnyal Az ilyen kérelemnek minden üggyel szemben elsőbbsége van.
c) A Bíróság eljárása írásbeli és szóbeli szakaszból áll, mind az érdemi eljárásban, mind az esetleges pergátló kifogásokkal kapcsolatos eljárásban.
. Az írásbeli szakasz a különféle periratoknak a Bírósággal és a felekkel történő közléséből áll. A periratok a következők: irat, ellenirat és a válasz. Az irat tartalmazza a kérelmet megalapozó tényeket, a jogi érveket és a kérelmeket. Az elleniratban az iratban említett tények elismeréséről vagy vitatásáról, a tények esetleges kiegészítéséről, az irat jogi érveivel kapcsolatos észrevételekről, a jogi válaszról és a következtetésekről van szó. Amennyiben a Bíróság jogosítványt ad válasziratra, ezek nem a felek téziseinek egyszerű megismétlései, hanem azon pontok kiemelésére vonatkoznak, melyek különösen vitatottak. Minden perirathoz csatolni kell valamennyi releváns dokumentumot és - amennyiben nyelvük nem angol vagy francia - hitelesített fordításukat. A periratok elkészítésének határidejét - a felek meóhallgatása után - a Bíróság rendelkezésben határozza meg.
. Az írásbeli szakasz befejezését követően kezdődik a szóbeli szakasz, azaz a - kontradiktórius eljáráshoz igazodó - tárgyalás; melyben a felek képviselői előadják országuk álláspontját, melynek végén a kormánymegbízott a végső kérelmeket felolvassa és írásban közli a Bírósággal és a másik féllel. Sor kerülhet tanúk meghallgatására, illetve szakértői vélemények előterjesztésére is.
Különleges eljárási helyzetnek tekinthetjük azt, ha a) valamelyik fél nem vesz részt az eljárásban, illetve b) a perbe valamely állam beavatkozik.
a) A Nemzetközi Bíróság gyakorlatában számos esetben (pl. Korfu-szoros-ügy) fordult elő az, hogy az egyik fél nem jelent meg a Bíróság előtt, különböző okok miatt megtagadta az eljárásban való részvételt. A nemzeti jogrendszerek perrendtartásainak ezen helyzet orvoslását célzó jogintézményét, a mulasztási ítéletet a Nemzetközi Bíróság eljárása nem ismeri. Ellenkezőleg: a Bíróság nemcsak arról tartozik meggyőződni- hogy joghatósága fennáll, hanem arról is, hogy a kérelem ténybelileg és jogilag helytálló.
b) A Statútum ismeri a perbeli beavatkozás intézményét: ha valamely állam úgy véli, hogy valamely ügy jogi természetű érdekét érinti, a beavatkozás iránt a Bíróságnál kérelmet terjeszthet elő, melynek tárgyában a Bíróság dönt. Viszont a felek hozzájárulása nem szükséges a beavatkozás engedélyezéséhez. A beavatkozási kérelemmel kapcsolatban a Bíróság gyakorlatát az óvatosság jellemzi: megtagadta a beavatkozást pl. Olaszországtól a Líbia-Málta kontinentális talapzat ügyben (1984) és Salvadortól az Egyesült Államok katonai és félkatonai tevékenysége Nicaraguában és Nicaragua ellen ügyben (1984).
Ha a per tárgya multilaterális szerződés értelmezése, akkor minden szerződő félnek jogában áll a perbe beavatkozni. Ilyen eset a Nemzetközi Bíróság gyakorlatában nem fordult elő. Az
egyetlen precedens az Állandó Nemzetközi Bíróság idejéből származik: a Wimbledon-ügyben (1923-ban Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán contra Németország) Lengyelország beavatkozott, tekintettel arra, hogy a Kieli-csatorna rezsimjét megállapító versailles-i békeszerződés részese volt.
A per befejeződhet elállással, melyre a felperes addig jogosult, amíg az alperes nem foganatosított eljárási cselekményt. Ezenkívül a felek az érdemi ítéletig közösen is elállhatnak a pertől. Ilyen módon szűnt meg a per a Nicaraguának fizetendő kártérítés formájának és összegének kérdésében 1991-ben Nicaragua kérésére, közös kérelemre a Nagy Belt áthaladási ügyben (1992) és a naurui foszfátmezők ügyben (1993).
A per leggyakrabban azonban ítélettel zárul.
Találat: 2931