online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 




































 
 

Folyamatos szallítóberendezések

gépészet

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Targoncak
Csapagyszerelő prés
A szakmai vizsga szóbeli tantargyai: Gazdasagi, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek Gépipari technológia Gyartasi folyamat tervezése
Adagoló működtetése
Az autókereskedésben, ahol Ön dolgozik, egy vevö hagyomanyos dízelrendszerü (forgóelosztós adagolószivattyúval) szerelt jarmüvet szeretne vasarolni. E
Kereskedési technikak és módszerek
Folyamatos szallítóberendezések
 
 

Folyamatos szállítóberendezések

Olyan berendezések amelyek segítségével különbözö anyagokat folyamatosan mozgatunk a kiinduló- és végpont között. Alkalmazási területük széleskörü: az iparban minden darabárunál, különféle ömlesztett áruknál megfelelöen használhatók. Az anyagmozgatáshoz általában motorikus meghajtó szerkezetet használnak.

a) Szállítószalagok

Legismertebb változata az un. hevederes szállítószalag (2.43.ábra). Föbb szerkezeti részei:

              1. szállítóheveder;

              2. hajtó ill. feszítö dob;

              3. görgö;

              4. hajtómü és motor;

              5. tartóváz (vasszerkezet).



            2.43.ábra


A heveder tulajdonképpen végtelenített szalag, amelynek anyaga a szállított áru jellegének függvénye. Leggyakrabban még ma is a textilbetétes gumit használják. A legújabb megoldások müanyagból készülnek. Amennyiben a szállítószalaggal ferde szögben szállítunk, az áru visszacsúszásának megakadályozására célszerü a hevederre keresztirányú bordá 939h72j kat elhelyezni. Ezek lehetnek a heveder hossztengelyére merölegesek, esetleg nyílszerüek vagy ívelt megoldásúak. A szállítószalag legfontosabb jellemzöje a fajlagos szállítási teljesítmény, növelése érdekében a keresztbordák mellett oldalt is elhelyeznek magasítást. Ezeket nevezzük szállítódobozos rendszereknek.

A hevederek kapják szállítás közben a legnagyobb terhelést, ezért megfelelö alátámasztást igényelnek. A hevederek alatt meghatározott távolságban (t-osztás) görgöket helyeznek el, amelyeket kétoldalt csapágyaznak. A görgök valamivel mindig szélesebbek, mint a rajtuk elhelyezett heveder. A hevederek szélességét szabványosították, az alkalmazott méretlépcsök: 400, 500, 650, 800, 1000 mm.

                                        2.44.ábra

Nagyobb mennyiségek szállítására kedvezö megoldás a háromgörgös rendszer (2.44.ábra). Ekkor a görgöket egymáshoz képest szögben helyezzük el, a rá helyezett heveder teknö alakot vesz fel. A szelvényben szállítható mennyiség lényegesen nagyobb, mint a normál szállítószalagnál.

A szállítószalagok tartozéka a heveder belógását kiküszöbölö feszítö szerkezet. Ez lehet egyszerü csavarrögzítésü, rugós vagy automatikus súlyterhelésü, esetleg hidraulikus. A 2.45.ábrán egy egyszerü kivitelü függödobos feszítöszerkezetet látunk. A hevedert külön az 1 terelögörgökön vezetjük keresztül és juttatjuk el a súlyfeszítéssel rendelkezö 2 alsógörgöhöz. A feszítést a változtatható nagyságú 3 súlyok biztosítják. A függöleges megvezetés miatt a 2 görgö tengelyét a 4 csúszó pályában helyezzük el. Mivel a szállítószalaggal mozgatott anyag ráragad a hevederre, célszerü a berendezést tisztítószerkezettel is ellátni.

2.46.ábra

2.45.ábra

A kaparószalagok szintén a szállítószalagok közé sorolható, de müködésükben eltérnek attól. Ezek ömlesztett árut mozgatnak lánc vagy kötél vonóelemre erösített továbbító elemekkel. Szerkezeti kialakításuk olyan, hogy nem csak a felsö, hanem az alsó ág is szállíthat. Az anyag adagolása a rendszer egyik végénél történik a surrantón keresztül. A kitárolás a szalag végén vagy valamelyik csatorna megnyitásával (2.46.ábra) menet közben történik. Ezeket a fenéklemezbe vágott leürítö nyílásokat elzárólappal látják el, amely mennyiségszabályozóként müködik. Elönye, hogy egyszerü elemekböl áll, alkatrészei könnyen cserélhetök.

A berendezés föbb szerkezeti elemei: vonóelem, lapát és a vályú. A vonóelem lánc vagy sodronykötél. Lánc gyanánt szemes, csuklós, szétszedhetö és izületes (tagos) láncokat alkalmaznak. A továbbító-elemek a láncra szerelt lapátok, amelyek mindig a vályú keresztmetszetétöl függnek. Ezek fémböl, fából, textilbetétes gumiból készülnek. A vályú alakja is különféle lehet, legtöbbször vaslemezböl vagy fából készülnek.

A kaparószalagok különleges kiviteli formáival a függöleges szállítás is megvalósítható, ehhez U- ill. L alakú lapátok szükségesek.

    b) Szállítócsigák

                                                2.47.ábra

Megfelelö csatornában, tengelyre erösített csavarvonal alakú lemezek anyagtovábbítást végeznek, ha a szerkezet egy bizonyos fordulatszámmal forog. A csavarvonal-felület nem halad elöre, viszont a rendszerbe jutatott árut csavaranyának tekintve tengelyirányban elöre jut.

2.48.ábra

A 2.47.ábrán látható, hogy az 1 adagolótölcséren keresztül beöntött anyag lassan halad elöre a 2 ürítö nyílás felé. A szerkezeti kialakítástól függöen a szállítócsavar ill. a továbbító lapát készülhet egy darabból, lehet szalagszerü, esetleg különálló lapát (2.48.ábra). A tengely csökeresztmetszetü vagy tömör és mindkét végét csapággyal kell megfogni. Lehet függöleges rendszert is kialakítani. Az adagolást rövid, vízszintes csigával végezzük, amely zárt térben kapcsolódik a függöleges szállítócsigához.

                              2.49.ábra

A szállítócsigák tengelyének meghajtását ékszíjhajtáson vagy fogaskerék áttételen keresztül biztosítják. Szerkezetük aránylag egyszerü, a müködés üzembiztos és a fordulatszám változtatásával szabályozható a szállított anyag mennyisége. Hátránya, hogy a szállítandó anyagot csak egyenletes mennyiségben adagolhatjuk.



    c) Szállítócsövek

Hasonlítanak a szállítócsigákhoz, de az anyag továbbvitele olyan zárt csöben történik, amelyben nincs tengely (2.49.ábra). Meghajtását csak kívülröl lehet megoldani a csöre szerelt fogaskoszorúval vagy dörzstárcsával.

A szállítócsöveknél nagyobb töltési fokkal és szállítási teljesítménnyel lehet dolgozni. Energiaszükségletük kicsi, egyszerü szerkezetü, nagy üzembiztonságú. Hátránya, hogy az esetleges belsö anyagtorlódás csak nehezen észlelhetö és szüntethetö meg.

    d) Pneumatikus szállítóberendezések

A pneumatikus szállító-berendezéseknél ömlesztett, kis szemcsenagyságú anyagokat mozgatunk zárt csövezetékben, gáz (levegö) áramban, megfelelö nyomás segítségével. A pneumatikus rendszer müködhet nyomással, szívással (depresszió) vagy a két megoldás kombinációjával. Nyomóüzem esetén a csövezetékbe az adagolótölcséren keresztül vezetett anyagot a ventillátor segítségével továbbítjuk a csövezeték végén lévö kifúvó nyílás vagy a leválasztó felé. A leválasztó után külön szürö ill. légtisztító is elhelyezhetö.

                                    2.50.ábra

A szívórendszernél leválasztót mindenképpen be kell építeni, mert a ventillátor maga felé szívja az anyagot. Az anyag nem kerülhet a ventillátorlapátokra, ezért a ventillátor elé tesszük a szüröt és a leválasztót.

A pneumatikus berendezések energiaszükséglete viszonylag nagy, ezért gazdaságosnak látszik az a változat, amikor a több helyröl elszívott anyagot külön-külön leválasztókba visszük, viszont a depressziót egyetlen ventillátor biztosítja (2.50.ábra).

                             2.51.ábra

A vegyes üzemü (szívó-nyomó) pneumatikus szállításnál a légszállítást biztosító berendezés a rendszer közepén helyezkedik el. A szívóoldalon az anyagot maga felé szívja, a nyomóoldalon pedig a leválasztón keresztül nyomja az anyagot. Elképzelhetö az is, hogy a szállítandó anyagot ventillátoron vezetjük keresztül.

A pneumatikus berendezésekkel rokon az a szállító csatorna, amelyben finomszemcsés, porszerü anyagot mozgathatunk. A surrantón vagy egyéb adagolón át szállításra kerülö anyag olyan vályúba kerül, amelynek keresztmetszetét az 1 lyukacsos fenéklemez osztja ketté (2.51.ábra). Az alsó térbe a 2 ventillátor segítségével 200...500 m vízoszlop nyomású gázt (levegöt) bocsátunk be. Ez áthatol a fenéklemez apró nyílásain és a porszerü anyagot lebegö állapotba hozza. Csökken a szemcsék között a súrlódás és a levegö vékony réteget képez  a fenéklemez  és  az anyagáram között.


    e) Hidraulikus szállítóberendezések

A hidraulikus anyagmozgatásnál a szemcsés vagy darabos anyagot vízáramba (folyadékba) helyezve, a továbbítást zárt csövezetékben szivattyú biztosítja. A hidraulikus szállítás történhet megfelelö lejtésü, nyitott csövezetékben is.

Elönye, hogy nagy szállítóteljesítmény valósítható meg több kilométer szállítási távolság mellett; a berendezés kezelése és karbantartása aránylag egyszerü. Hátránya, hogy télen a csövezetéket befagyás ellen védeni kell, nyitott rendszernél pedig fennáll a kölcsönös szennyezödési veszély.

2.52.ábra

     f) Elevátorok és billenö-elemes szállítóberendezések

Elevátornak olyan szállítóberendezést nevezünk, amely meredek szög alatti vagy meröleges szállítást végez. Az anyag a vonóelemre egymástól t távolságra függesztett serlegekben, tálcákban vagy karos megfogókban jut a rendeltetési helyére. A vonóelem lehet kötél, heveder vagy lánc. A hajtás kötél- vagy lánckerékkel, ill. hajtódobbal történik. Az áru feladása a rendszer legalsó pontján történik, mégpedig a kanalak (edények) bemerülésével (2.52.ábra),  vagy surrantón keresztül az anyagot beöntjük a serlegekbe.

Az elevátorok szerkezeti kialakítása során az alábbi tényezöket kell figyelembe venni:

            - a serlegek beállítása (a serleg és a padló közé ne szoruljon az anyag);

                 2.53.ábra

            - a hajtótárcsák átméröje 400...1000 mm között                         legyen;

            - a szállítási sebesség a vonószerkezet jellegétöl,                          egyúttal az adagolás és az ürítés módjától is függ.

            A serlegekkel billenö rendszert is készíthetünk, a pálya lehet vízszintes vagy függöleges. Az anyagfeladás és kiürítés bárhol megtörténhet. Erre a célra szükség van automatikus billenöszerkezetre, amely a serleg oldalán elhelyezett ütközö pecket megtámasztva, a billenést elösegíti (2.53.ábra).

   g) Konvejorok

A folyamatos szállítóberendezések között fontos szerep jut a függöelemes szállítógépeknek, a konvejoroknak. Körforgalmú (végtelenített) pályát képeznek, amelyre különféle függesztékeket helyeznek. A mozgatáshoz külön vonóelemre van szükség. A tartószerkezet hengerelt acélból készül, amelyet az épületszerkezetre erösítenek. A konvejorokat bármilyen irányban (függöleges kivételével) vezetni lehet, a felfüggesztés a mühelyek légteréböl néha jelentös helyet vesz el.



            2.54.ábra

A konvejorok felfüggesztésére és továbbítására különféle megoldásokat ismerünk. A legegyszerübb módszer, amikor a sínpályára görgökkel kerül a függeszték, lenyúló rudazatát a

folyamatos mozgást kényszerítö vonóelemhez kapcsoljuk (2.54.ábra).

A konvejorok a gépipari üzemekben bármilyen anyag szállítására használhatók, és a függesztékek tetszöleges kialakítása, valamint azok osztása, és a vonóelem sebessége folyamatos árutovábbítást tesz lehetövé.

     h) Lengö szállítóberendezések

 A lengö szállítóberendezések üzeme alapvetöen különbözik a többi szállítógépekétöl. Az ömlesztett áruk folyamatos, egyirányú mozgatását ütemesen váltakozó irányban mozgatott vályú vagy csatornarendszer biztosítja.

A lengövályús berendezés legföbb szerkezeti eleme egy nyitott csatorna, amelynek keresztmetszete általában U alakú, a sarkokban kissé lekerekítve. A mozgatást a csatorna oldalával vagy fenéklemezével kapcsolórudakon keresztül, forgattyús szerkezet biztosítja. A berendezések müködtetése, a fordulatszám, azaz a váltakozó sebesség beállítása az anyagszemcséktöl, a pálya minöségétöl és az anyagminöségtöl függ.

2.55.ábra

A vibrációs vályúk és csövek a lengövályútól abban térnek el, hogy a mozgatás során az áru súrlódó kapcsolata a vályúval nem folyamatos. Ugyanis a rendszer mozgatószerkezete a szemcséket ismétlödöen ívelt pályára kényszeríti (2.55.ábra). Ezeket a vályúkat ugyancsak forgattyús szerkezet, rudazaton keresztül hajtja, rendkívül gyors löketszámmal (1000...3000/perc). A löket hosszúsága mindössze 1...2 mm, ezért úgy tünik, mintha az anyag a csatorna fölött lebegve folyna.

        g) Gravitációs szállítóberendezések

Olyan berendezések, amelyekben az anyag csak a nehézségi erö (gravitáció) hatására mozog. Éppen ezért itt csak függölegesen vagy bizonyos szögben lefelé irányuló anyagmozgatásról lehet szó. Vonóelemre ill. hajtómüre nincs szükség, a szállítópályák különbözö irányú leágazást is kaphatnak. A szállítási sebességet kizárólag a pálya lejtési szöge szabja meg.

2.56.ábra

Függöleges szállítás esetén ügyelni kell a túlzottan felgyorsuló mozgásra, nehogy a szállított anyagban kár keletkezzék. Az 2.56.ábrán egy függölegesen kialakított ejtöcsövet láthatunk. Az ejtöcsö egy zárt csö, amelyben a sebesség csökkentésére ütközö- ill. terelölemezeket helyezhetünk el.

2.14. Felvonók

Felvonóknak nevezzük azokat a kézi vagy gépi erövel müködtetett, helyhezkötött emelöberendezéseket, amelyek két vagy több hely között idöszakosan vagy folyamatosan terhet emelnek vagy süllyesztenek.

Meghajtás szempontjából a felvonók lehetnek alsó és felsö gépházas müködésüek.

A felsö gépházas rendszer lényege (2.57.a.ábra), hogy a felvonó szállításának legfelsö szintje fölött olyan gépház helyezkedik el, amely tartalmazza nemcsak a felvonó felfüggesztéséhez és müködtetéséhez tartozó hajtódobot, hanem a meghajtásban résztvevö hajtómüvet is. Ez a motorból, a tengelykapcsolóból és a csigaáttételböl áll. A dobon helyezik el a járószéket és az ellensúlyt tartó kötelet. A mozgatást és a vezetést külön járószék- és az ellensúlyvezetékek biztosítják.

Az alsógépházas rendszer (2.57.b.ábra) az elözötöl csupán annyiban tér el, hogy a meghajtórendszert az alsó szint alatt helyezik el. Az ábrán látható, ekkor a kötélvezetés bonyolultabb, több terelökerékre van szükség, célszerü feszítökereket is beépíteni.

A felvonók alkalmazás szerinti föcsoportjai:  - személyfelvonók;

                                                                         - teherfelvonók;

                                                                         - személykíséretü teherfelvonók.

2.57.ábra

                               a.,                                                    b.,

            A felvonókat üzemelési szempontból feloszthatjuk:  - szakaszos üzemü és

                                                                                                - folyamatos üzemü felvonókra.

            A felvonókat a hajtószerkezet energiaforrása szerint feloszthatjuk. Lehet:

                        - kézi hajtás;

                        - közlömüves hajtás;

                        - hidraulikus emelörendszer;

                        - villamos meghajtószerkezet.

            A felvonók a szállítóképességtöl függöen is csoportosíthatók: - könnyüüzemü;

                                                                                                               - normál üzemü és

                                                                                                               - eröltetett üzemü                                                                                                                        felvonókra.


: 2630