|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||||
ÁRAMLÁSTAN
1. &nbs 141f56b p; Hogyan szól a folytonosság törvénye az áramlástanban? Hogyan alakul a törvény gázok esetében, ha a nyomás az áramlás során nem változik? Írja fel Bernoulli egyenletét ferde áramlási cső két pontjára! Alakítsa át az egyenletet úgy, hogy annak tagjai folyadékoszlop-magasság mértékegységűek legyenek!
Folytonosság törvénye: Adott áramlási cső bármely keresztmetszetén időegység alatt áthaladó folyadéktérfogat állandó.
Nyomás nem
változik: 
Bernoulli egyenlete: 
Folyadékoszop-magasság
mértékegységűként: 
2. &nbs 141f56b p; Írja fel a nyomási ellenállás összefüggését! Nevezze meg a változókat és azok mértékegységeit!
Nyomási ellenállás: 
A: a test sebességre merőleges legnagyobb keresztmetszete
v: relatív sebesség
ρ: közeg sűrűsége
cw: test alakja (alaktényező)
3. &nbs 141f56b p; Írja fel a valóságos áramlásra vonatkozó módosított Bernoulli egyenletet! Melyik tag értékét csökkenti a veszteségmagasság? Nevezze meg az áramló folyadék veszteségmagasságának két összetevőjét! Írja fel a csősúrlódási együttható számításának összefüggését lamináris áramlásra!
Módosított Bernoulli-egyenlet: 
A veszteségmagasság a nyomómagasságot csökkenti.
Veszteségmagasság összetevői:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; A folyadék és a csőfal, valamint a folyadékrétegek közötti súrlódás (hv1)
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Áramlási egyenetlenségek (hv2), amelyeket keresztmetszet és irányváltozások okoznak.
Csősúrlódási együttható lamináris áramlásra: 
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; v: áramlás sebessége
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; d: áramlási keresztmetszet
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; v: viszkozitás
4. &nbs 141f56b p; Írja fel az áramló folyadék veszteségmagasságának súrlódásokból származó tagját (hv1)! Nevezze meg a változókat! Hogyan számítható a veszteségtényező? Írja fel az áramló folyadék veszteség-magasságának áramlási egyenetlenségekből származó tagját (hv2)! Honnan juthatunk hozzá az egyes szerelvények veszteségtényezőihez?
Változói:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p;
veszteségtényező
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; v2= relatív sebesség négyzete
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; g= gravitációs tényező
Veszteségtényező: 
Szerelvények veszteségtényezői a gyártók katalógusaiból olvashatók ki, de meg is mérhetők.
5. &nbs 141f56b p; Írja fel a Reynolds szám számításának összefüggését, nevezze meg a változókat, adja meg mértékegységeiket!
Változók:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; v: áramlás sebessége (m/s)
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; d: áramlási keresztmetszet (m)
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; v: viszkozitás [cSt] centistock
6. &nbs 141f56b p; Vázlaton mutassa be az állandó sebességű repülés közben szárnyra ható erőket! Írja fel az aerodinamikai emelőerő összefüggését, nevezze meg a változókat!
Szárny fölött az áramvonalak összesűrűsödnek, ami miatt nő a sebesség, és csökken a nyomás
Szárny alatt az áramvonalak megritkulnak, ami miatt csökken a sebesség, és nő a nyomás. Ezek emelik a szárnyprofilt.
Aerodinamikai emelőerő: 
Változói:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; cem= a szárny állásszögétől függő állandó
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; ρ= sűrűség
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; A=a test sebességre merőleges legnagyobb keresztmetszete
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; v= sebesség
Mekkora a tolóereje egy tartályból A keresztmetszeten v sebességgel kilépő vízsugárnak? Kisebb vagy nagyobb tolóerőt fejtene ki ugyanolyan keresztmetszeten és sebességgel kilépő forró gáz?
Szerintem a forró gáz kisebb tolóerőt fejtene ki, mert annak kisebb a sűrűsége, de ez nem biztos!!!
Mutasson példát szivattyú szívó-nyomó beépítésére! Rajzolja be a geodéziai szintkülönbséget!
Hg=geodéziai szintkülönbség
Mutasson példát szivattyú átemelő beépítésére! Rajzolja be a geodéziai szintkülönbséget!
Hg= geodéziai szintkülönbség
Mutasson példát szivattyú nyomó beépítésére! Rajzolja be a geodéziai szintkülönbséget!
Hg= geodéziai szintkülönbség
Vázlat segítségével magyarázza a centrifugál szivattyúk működését!
Diagrammban ábrázolja a centrifugál szivattyú H=f(q) görbéjét! Hogyan változik a görbe a fordulatszám változásának hatására? Írja fel a hasznos hidraulikus teljesítmény összefüggését, nevezze meg a változókat, adja meg mértékegységeiket! Milyen összefüggéssel számítható az összhatásfok?
Nem tudom, hogy hogyan változik a görbe a fordulatszám változásának hatására!
Hasznos hidraulikus
teljesítmény: 
Változók:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; q= folyadékáram (m3/s)
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; ρ= folyadék sűrűsége (kg/m3)
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; H= szállítómagasság
Összhatásfok: 
H-q diagrammon értelmezze a szivattyú normálpontját. Rajzolja be a hatásfok, a befektetett és a hasznos teljesítmény görbéit is!
N pont a szivattyú normálpontja: a legmagasabb hatásfokú ponthoz tartozó H-q értékpárt jelöli.
Ph= hasznos teljesítmény
P= befektetett teljesítmény
Hogyan változik a szállított térfogatáram, a szivattyú emelőmagassága és a szivattyú hidraulikus teljesítménye a járókerék-fordulatszámhoz viszonyítva (affinitási törvények)?
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; A járókerék-fordulatszámmal egyenes arányban változik a szállított térfogatáram. Ez következik a járókerék térfogatára felírt összefüggésből is:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; A járókerék fordulatszám négyzetével arányban változik a szivattyú emelőmagassága
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; A járókerék-fordulatszám harmadik hatványával arányban változik a szivattyú hidraulikus teljesítménye:
Vázoljon szivattyú-kagylódiagramot és értelmezze a görbéket!
Olyan, több fordulatszámhoz tartozó, H-q görbesereg, amelyen az azonos hatásfokhoz tartozó pontokat vonalak kötik össze. Egy-egy görbe minden pontjában azonos hatásfokon üzemel a szivattyú. A hatásfok a görbesereg közepe felé haladva növekszik. Legbelül találjuk a normálpontot. A felhasználó célja az, hogy a szivattyú minél közelebb üzemeljen a normálponthoz.
Magyarázza és határozza meg a szivattyú szívóképességét! Mi a kavitáció és mi okozhatja a jelenséget?
Szívóképesség: azt jelzi, hogy a szivattyú üzem közben
milyen mélyről képes felszívni a folyadékot. A légköri nyomásból adódóan
elméletileg 
.
(A gyakorlatban ez lényegesen alacsonyabb)
Kavitáció: ha a szívóoldalon az abszolút folyadéknyomás az adott hőmérséklethez tartozó telített gőz nyomása alá süllyed, akkor a folyadékban gőzképződés indul meg. Kiváltó oka lehet: gyakorlati szívóképességnél nagyobb mélységből való szívás, vagy a tervezettnél nagyobb folyadék-hőmérséklet.
H-q diagrammon mutassa be 2 különböző szivattyú soros és párhuzamos kapcsolásakor kialakuló eredő jelleggörbéket! Mi az elve a két eredő görbének?
. ábra sorba kapcsolt szivattyúk
Párhuzamosan kapcsolt szivattyúk
Sorba kapcsolt szivattyúk szállítómagasságai összeadódnak változatlan térfogatáram mellett.
A párhuzamosan kapcsolt szivattyúk folyadékszállításai minden H értéknél összeadódnak.
Mi a közös jellemzőjük a térfogat kiszorítás elvén működő szivattyúknak? Rajzoljon H-q jelleggörbét és magyarázza annak alakját!
Közös jellemző: egy körülhatárol tér térfogatának periodikus változtatása révén hoznak létre folyadékáramot.
A H-q görbék közel függőleges szakaszok. Ennek magyarázata, hogy egy adott fordulatszámon a szivattyúk térfogatárama nem függ a szállítómagasságtól. A H növekedésével enyhén csökkenő folyadékszállításnak a szállítómagassággal arányban növekvő résveszteség az oka.
Vázoljon egyszeres működésű dugattyús szivattyút és ábrázolja folyadékszállítását az idő függvényében! Milyen összefüggéssel számítható a dugattyús szivattyúk térfogatárama? Nevezze meg a változókat.
Folyadékszállítás: 
d= dugattyú átmérője
s= lökethossz (két szélső dugattyúhelyzet közötti távolság)
n= fordulatszám
volumetrikus hatásfok
i= egy fordulatra eső hasznos löketek száma (1 vagy 2)
Vázoljon fogaskerék szivattyút és magyarázza működését! Írja fel a térfogatáram összefüggését a változók megnevezésével!
A folyadékszállítást két, szemben forgó fogaskerék fogárkaiban végzi. A szívó oldalon a folyadék a fogárkok és a ház belső palástja között mozog mindkét oldalon. A kiszorítás akkor történik, amikor egy-egy fogárokba belép a másik fogaskerék foga.
Ahol
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; z= fogszám
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; f= a fogárok felülete oldalnézetben
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; b= a fogaskerék szélessége tengelyirányban
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; n= fordulatszám
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p;
volumetrikus hatásfok
Vázoljon forgódugattyús szivattyút és magyarázza működését! Írja fel a térfogatáram összefüggését a változók megnevezésével!
Működési elvükben megegyeznek a fogaskerék-szivattyúkkal, de ezek csak néhány foggal rendelkeznek. Nagy viszkozitású, pépes anyagok szállítására használják.
Ahol:
b= forgórész szélessége tengelyirányban
D= forgórész külső átmérője
d= forgórész belső
átmérője 
volumetrikus
hatásfok
Vázoljon csúszólapátos szivattyút és magyarázza működését! Írja fel a térfogatáram összefüggését a változók megnevezésével!
A folyadékot a lapátok terelik a szívó oldaltól a nyomó oldalig. Az excentriciás miatt forgás közben a lapátok és a ház belső palástja közötti térrész egy darabig növekszik, ekkor szív a szivattyú. A legalsó helyzeten áthaladva a tér szűkülni kezd, ekkor szorítja ki a beszívott folyadékot.
Írja fel a csővezeték terhelőmagasságának összefüggését! Mit értünk geodéziai-, nyomó- és statikus terhelőmagasságon?
Csővezeték
terhelőmagassága: 
Geodéziai: 
Nyomó:
Statikus: Hg+Hp=Hst
Ábrázolja közös diagrammban a szivattyú és csőhálózat jelleggörbéjét! Mutassa meg a munkapontot és a normálpontot! Hol helyezkednek el a stabil és labilis munkapontok a szivattyú jelleggörbéjén? Ábrázolja ezeket diagrammban!
Ismertesse a szivattyúk térfogatáram-szabályozásának lehetőségeit! Vázolja a megcsapolásos szabályozást!
Szabályozás lehetőségei:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Fojtásos szabályozás. A keresztmetszet szűkítése elzáró szerkezettel történik. A szűkítés sebességnövekedést okoz, a veszteségmagasság pedig a sebesség négyzetével változik. A jelleggörbe meredekebb lesz. Nagy veszteségekkel jár, ami a hatásfok leromlását okozhatja.
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Fordulatszám-változtatás: legkedvezőbb, mert a munkapont a csővezeték jelleggörbéje mentén tolódik el.
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Megcsapolás: a nyomóágban szállított folyadék egy részét visszavezetik a szívó oldalhoz.
HIDRAULIKA
Rajzolja le a hidromotoros hajtás áramkörét a szokásos jelölésekkel! Nevezze meg az egyes elemeket!
Nevezze meg a hidraulikus kormányerő-rásegítők két csoportját és magyarázza a kettő közötti különbséget!
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Hidraulikus kormányzás: A kormánykerék és a kormányzott kerekek között nincs mechanikus kapcsolat. Közúti forgalomban csak lassú járművek vehetnek részt ilyen kormányzással
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Szervókormányzás: a kormánykerék és a kormányozott kerekek között mechanikus kapcsolat is van. A hidraulika meghibásodása esetén a jármű kormányozható marad. Közúti járműveken ezt a rendszert alkalmazzák.
Csoportosítsa a légszállító gépeket az általuk előállított nyomáskülönbség alapján! Vázoljon Root fúvót!
Légszállító gépek:
Ventillátorok: max.
10%-ban növelik a szállított gáz nyomását. 
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p;
Fúvók: 
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p;
Kompresszorok:
A Bernoulli egyenlet milyen alakját használják légszállításnál? Írja fel az egyenletet és nevezze meg tagjait!
Bernoulli-egyenlet nyomásokra kifejezett alakját használják: (mivel a gázok sűrűsége kicsi, így a geodéziai tag elhanyagolható):
p=nyomás
= sűrűség
v= áramlási sebesség
Diagrammon ábrázolja két különböző ventilátor párhuzamos kapcsolásakor kialakuló eredő jelleggörbét! Milyen káros jelenséggel kell ilyenkor számolnunk?
Eltérő légszállítású ventilátorok összekapcsolása esetén átfúvás léphet fel. Ilyenkor kedvezőtlenebb a helyzet, mintha csak egy ventilátor lenne.
Csoportosítsa a traktorokat! Nevezze meg az egyes csoportokba tartozó gépek alkalmazási területeit! Vázolja az univerzális traktor általános felépítését! Nevezze meg fő egységeit! Mire szolgál a TLT és milyen fordulatszámon forog?
Alkalmazásuk szerint:
ˇ &nbs 141f56b p; Szántó (kizárólag vontatásra készülnek, nagy összefüggő táblákon gazdaságos)
ˇ &nbs 141f56b p; Univerzális (középmély szántás, nagy vonóerő-igényű növényápolásra, betakarítógéppel)
ˇ &nbs 141f56b p; Különleges rendeltetésű (kistraktor, eszközhordozó, hidastraktor)
Járószerkezet alapján:
ˇ &nbs 141f56b p; Kerekes
ˇ &nbs 141f56b p; lánctalpas
ˇ &nbs 141f56b p; fél lánctalpas
Motorjuk szerint:
ˇ &nbs 141f56b p; Otto-motoros
ˇ &nbs 141f56b p; Dízelmotoros
ˇ &nbs 141f56b p; Gázturbinás
ˇ &nbs 141f56b p; Villanymotoros
TLT: forgó mozgású mechanikai energiát juttat át a munkagépre.
Fordulatszáma:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; 540/perc
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; 540E/perc~750/perc
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; 1000/perc
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Megtett úttal arányos
Vázlaton mutassa be a belsőégésű motor dugattyújának löketét, furatát, lökettérfogatát, égésterét, és kompresszió-viszonyát! Melyek a szokásos értékek Otto és dízel motoroknál?
Löket (s)= a dugattyú két holtpontja közötti távolság
Furat (d)= a henger belső átmérője
Lökettérfogat= 
,
a dugattyú által befutott legnagyobb térfogat.
Égéstér: Vc= a felső holtpont és a hengerfej közötti tér
Kompresszióviszony: 
,
a teljes hengertér és az égéstér viszonya.
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p;
Otto-motoroknál:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p;
Diesel-motornál:
Vázolja a belsőégésű motorok szokásos hengerelrendezéseit! Nevezze meg a motorok három fő szerkezeti részét!
(a)= soros; (b)=boxer; (c)= csillag; (d)= V-elrendezés
Nevezze meg a motorok három fő szerkezeti részét! Nevezze meg a motortest részeit! Milyen a perselyes és persely nélküli motorkialakítás?
A hengertömb lehet perselyes vagy persely nélküli kialakítású. A persely a dugattyú számára kialakított hengerfelület, melyet a motortestbe illesztenek. A perselyes motor előnye, hogy csak a perselyt kell kopás- és hőálló anyagból készíteni, mert ez van kitéve a dugattyú koptatóhatásának és magas hőmérsékletnek. A motortest többi része olcsóbb anyagból készülhet.
Nevezze meg a motorok három fő szerkezeti részét! Vázolja és nevezze meg a forgattyús hajtómű részeit!
Nevezze meg a motorok három fő szerkezeti részét! Nevezze meg a vezérmű elemeit! Vázoljon közvetlen és himbás szelepvezérlést!
Ismertesse a négyütemű Otto motor ütemrendszerét! Vázolja valóságos indikátor-diagrammját!
1. &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Beszívás: közeget szív a hengertérbe
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Szívószelep nyitva
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Kipufogószelep zárva
2. &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Sűrítés: Gyújtószikrával meggyújtja a benzin-levegő elegyet
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Szívószelep zárt
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Kipufogószelep zárt
3. &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Munkaütem: dugattyú a táguló elegy miatt lefelé mozog
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Szívószelep zárva
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Kipufogószelep zárva
4. &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; kipufogás: dugattyú felfelé mozog, és kinyomja az elégett elegyet
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; szívószelep zárt
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; kipufogószelep nyitott
szívás valóságos légköri
nyomás alatt
kompresszió
gyors égés változó térfogaton, mert közben a dugattyú elmozdul
terjeszkedés
4a kipufogóütem eleje: szelepnyitás közben a dugattyú elmozdul
4b-0 gázok kitolása légköri nyomás felett
Nevezze meg a karburátoros üzemanyag-ellátó rendszer beszámozott elemeit a mellékelt ábra alapján!
1: Üzemanyag-tartály
2: Üzemanyag-vezeték
3: Szűrő
4: Tápszivattyú
5: Karburátor
6: Karburátor
7: Karburátor
8: Szívószelep
9: Hengertér
Vázoljon egyfúvókás elemi karburátort és ábrázolja a keverési arányt a fordulatszám függvényében! Mennyiségi vagy minőségi szabályozást biztosít a karburátor?
Az Otto-motorok üzemanyag-ellátása mennyiségi szabályozású
Magyarázza a kiegyenlítő fúvókás karburátor működését, ábrázolja a kialakuló keverési arányt a fordulatszám függvényében! Miért van szükség a karburátorban üresjárati fúvókára? Rajzon mutassa meg helyzetét a szívótorokban!
A kiegyenlítő fúvókacső és akna alacsony fordulatszámon többlet üzemanyagot juttat a torkolatba. Magasabb fordulatszámon az aknában leesik a szint, ezzel csökken az átbocsátott üzemanyag mennyisége. A főfúvóka és a kiegyenlítő fúvóka együttesen adja a kívánt keverékarányt.
Üresjárati fúvóka: Ha a fojtószelep majdnem zárva van, akkor alacsony a légsebesség a torokban. Ez bizonytalanná teszi az üzemanyag belépését. Megoldásként egy üresjárati fúvókát tesznek a fojtószelep réséhez. Ott ugyanis közel zárt pillangószelep-állásnál nagy légsebesség alakul ki.
Ismertesse a négyütemű dízel motor ütemrendszerét! Mi az alapvető különbség az Otto-motorhoz viszonyítva?
1. &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Szívás: tiszta levegőt szív
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Szívószelep nyitva
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Kipufogószelep zárva
2. &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Sűrítés: ε=14-21 miatt a levegő felmelegszik, a felső holtpont előtt van a befecskendezés
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Szívószelep zárva
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Kipufogószelep zárva
3. &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Munkaütem:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Szívószelep zárva
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Kipufogószelep zárva
4. &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Kipufogás
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Szívószelep zárva
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Kipufogószelep nyitva
Itt nincs gyertya, kezdetben tiszta levegőt szív be, a nagy nyomású tiszta levegő hője gyújtja meg a benzint.
A mellékelt ábra alapján nevezze meg a dízelmotorok üzemanyag-ellátó rendszerének elemeit! Rajzoljon egyszeres működésű tápszivattyút és magyarázza működését!
1: Tartály és szerelvényei
2: Tápszivattyú
3: Ülepítőszűrő
4: Befecskendező szivattyú
5: Porlasztó
6: Regulátor
A tápszivattyúk a térfogat-kiszorítás elvén működnek. Minden esetben a visszatérő rugó ereje határozza meg a nyomóoldali nyomást. Dugattyúját bütykös tengely rugó ellenében mozgatja felfelé. Ekkor a szívószelep (jobbra) zár, a nyomószelep (balra) nyit. A felfelé kiszorított folyadéktérfogat azonban visszajut a dugattyú alá, folyadéktovábbítás tehát nem történik. Amikor a bütykös tengely 180°-ot elfordul, a dugattyút a rugó lenyomja. Ekkor a szívószelep nyit, a nyomószelep zár, a dugattyú alatt kiszorított térfogat most már a nyomócsőbe jut, így megvalósul a folyadékszállítás.
A dízel motorok üzemanyag-ellátása mennyiségi vagy minőségi szabályozás? Indokolja válaszát! Hogyan változtatható a töltés a dugattyús üzemanyag-adagoló szivattyúknál?
Állandó levegőmennyiséghez változó üzemanyag-mennyiséget fecskendezünk, így változik a keverék összetétele. Ez minőségi szabályozás.
Dugattyús szivattyú: a befecskendezendő üzemanyag-mennyiségét a kiszorított térfogat változatásával érik el. A térfogat-változtatás a dugattyú elforgatásával valósul meg.
Mit értünk a motorok gazdasági hatásfokán? Írja le képletét és nevezze meg a változókat! Definiálja az üzemanyagok fűtőértékét, az órás üzemanyag-fogyasztást és az üzemanyaggal bevitt teljesítményt! Írja fel a motorok üzemi (hasznos) teljesítményének összefüggését és nevezze meg a változókat!
Gazdasági hatásfok: 
Pü= üzemi teljesítmény, a teljesítmény tényleges értéke üzem során
Pa= üzemanyaggal bevitt teljesítmény
Órás üzemanyag-fogyasztás: időegység alatt elhasznált ütemanyag. B [kg/h]
Fűtőérték: H [kJ/kg]
Üzemanyaggal bevitt teljesítmény: Pa. Az üzem során felhasznált üzemanyag teljesítmény értéke. Pa=B*H
Hasznos teljesítmény: 
Ahol: M= nyomaték
N fordulatszámon (ω)
Definiálja a terhelési viszony fogalmát! Mit értünk a motor rugalmassága alatt? Jelleggörbével magyarázza!
Terhelési viszony:
Az üzemi teljesítmény és a névleges teljesítmény hányadosa.
Rugalmasság: a legnagyobb nyomaték, és a legnagyobb teljesítményhez tartozó nyomaték viszonya.
Ábrázolja diagrammban a belsőégésű motor nyomatékának, teljesítményének, órás és fajlagos üzemanyag-fogyasztásának változását a fordulatszám függvényében! Az Otto vagy dízel motor fajlagos üzemanyag-fogyasztása a nagyobb? Számszerű értékei?
nn= névleges fordulatszám
nmax.= maximális fordulatszám
na= alapjárati fordulatszám
B= órás ü.a. fogyasztás
b= fajlagos ü.a. fogyasztás
M= nyomaték
Pe= teljesítmény
Fajlagos üzemanyag fogyasztás:
ˇ &nbs 141f56b p; Négyütemű Otto-motor: 340-400 g/kWh
ˇ &nbs 141f56b p; Kétütemű Otto-motor: 480-600 g/kWh
ˇ &nbs 141f56b p; Dízelmotoroknál: 220-300 g/kWh
A motorba üzemanyaggal bevitt teljesítmény hányad része jelenik meg a főtengelyen Otto és dízel motor esetében? Sorolja fel azokat a veszteségeket, melyek a főtengely teljesítményét csökkentik, míg az vonóerőt képes kifejteni!
Csak 24-32%-a jelenik meg.
Főtengelyre jutó teljesítmény veszteségek:
ˇ &nbs 141f56b p; Áttételi
ˇ &nbs 141f56b p; Gördülési
ˇ &nbs 141f56b p; Csúszási
ˇ &nbs 141f56b p; Emelkedési
ˇ &nbs 141f56b p; Gyorsítási
Mi okozza az áttételi teljesítményveszteséget? Hány százaléka ez a főtengelyen mérhető teljesítménynek? Mi a neve az ezután fennmaradó teljesítménynek? Mit nevezünk áttételi hatásfoknak?
Áttételi veszteség keletkezik a tengelykapcsolón, sebváltón, kiegyenlítőművön, véglehajtáson. Értéke kerekes traktoron 10%, lánctalpas traktoron 12-14%. Értéke függ a kapcsolódó fogaskerekek számától és a csapágysúrlódástól. Ezután fennmarad a kerékteljesítmény.
Áttételi hatásfok: 
Magyarázza a gördülési teljesítményveszteség okát! Definiálja a gördülési ellenállás, a gördülési ellenállási tényező fogalmát! Írja fel gördülési teljesítményveszteség összefüggését, nevezze meg a változókat!
Gördülési teljesítményveszteség: A kerék és a talaj deformációjára fordítódik.
Gördülési ellenállás:
,
[N] ahol mk a kerékre nehezedő tömeg, f a gördülési ellenállás
tényezője
"f" függ: talajszerkezettől, talajnedvességtől, kerékjellemzőktől.
Gördülési
teljesítményveszteség: 
[W] , ahol v= sebesség
Magyarázza a csúszási teljesítményveszteség okát! Definiálja a slip-et! Írja fel a csúszási teljesítményveszteség összefüggését, nevezze meg a változókat!
Csúszási teljesítményveszteség: A haladás során a hajtott kerék talppontja a talajon - tiszta legördülés helyett - hátrafelé eltolódik.
Slip: A csúszás miatt a kerék egy kerékfordulat alatt rövidebb utat tesz meg, mint a kerékkerület
Csúszási teljesítményveszteség: 
ˇ &nbs 141f56b p; δ= slip
ˇ &nbs 141f56b p; Pü= üzemi teljesítmény
ˇ &nbs 141f56b p; ηá= áttételi hatásfok
ˇ &nbs 141f56b p; Pg= gördülési teljesítményveszteség
Magyarázza az emelkedési teljesítményveszteség okát! Rajzolja fel a lejtőre kapaszkodó traktorra ható erőket! Írja fel az emelkedési teljesítményveszteség összefüggését, nevezze meg a változókat!
Emelkedési teljesítményveszteség: A lejtő leküzdéséhez szükséges erő.
Emelkedési teljesítményveszteség: 
Fe= a lejtő leküzdéséhez szükséges erő
G= a traktor súlyereje
= a lejtő hajlásszöge
Írja fel a vonóhorog teljesítmény és vontatási hatásfok összefüggéseit, nevezze meg a változókat! Mekkora vonóerőt képes a traktor motorikusan kifejteni (összefüggés)!
, ahol 
=
vontatási hatásfok, és Pvh= vonóhorog teljesítmény.
Motorikusan: 
Mekkora vonóerőt képes a traktor a keréktapadás következtében kifejteni (összefüggés)? Hogyan növelhető annak mértéke? Rajzolja fel és magyarázza a vonóerő-hiperbolát!
, ahol 
=
a kerék és a talaj közötti tapadási együttható, és 
=Gadh,
a hajtott kerekekre nehezedő adhéziós súly
Növelésének lehetőségei:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p;
növelése kapaszkodó felületekkel, talajjal
érintkező nagyobb felülettel
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Gadh növelése a kerékre jutó gépsúly növelésével, pl. abroncs vízzel töltése, pótsúly
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Hajtott kerekek számának növelése
A sebesség növelésével a vonóerő hiperbolikusan csökken. Az üzemelési területet a hiperbola és a tapadási határ zárja körül.
Miért van szükség differenciálműre? Vázlaton mutassa be működését! Mi a differenciálzár szerepe?
Kanyarodáskor, irányváltoztatáskor a kerekek fordulókörei eltérőek, emiatt különböző hosszúságú utat tesznek meg. A kerékkopás és nyomtartás érdekében eltérő fordulatszámmal kell forogniuk. Ez a hajtott kerekekre értendő. Ezért van a differenciálmű (kiegyenlítőmű)
Kanyarodáskor az egyik féltengely fordulatszáma lecsökken. A bolygókerekek felgyorsítják a másik féltengelyt. Terepen a kipörgés gátlására a féltengelyeket összezárják. Erre való a differenciálzár.
Vázlaton mutassa be a forgózsámolyos és a tengelycsonk kormányzást! Mutassa meg a tengelycsonkok helyzetét kanyarban tengelycsonk-kormányzásnál! Vázlaton mutassa meg a kormánytrapéz kialakítását tengelycsonk kormányzásnál! Mutassa meg a trapézszárak metszéspontjának helyzetét egyenes haladásnál! Rajzon mutassa be és magyarázza a kormányzott kerekek helyzetét!
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Kerékdőlés: felső rész kifelé dől. A csap döféspontja a talajon ne essen messze a kerék talppontjától.
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Kerékösszetartás: felülnézetben a jármű eleje felé. Korlátozza a kormányholtjátékot, a csap döféspontjához közelíti a kerék talppontját
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Tengelycsapdőlés: oldalnézetben hátrafelé. Az utánfutás miatt a kerekeket egyenesben tartja.
Nevezze meg a kormánymű elemeit a mellékelt ábra alapján!
1: kormánykerék
2: kormányoszlop
3: kormánymű
4: kormánykar
5: tolórúd
6: irányítókar
7: nyomtávrúd
8: trapézkarok
Ismertesse a járműfékek feladatait, csoportosítsa azokat működő szerkezetük alapján! Vázoljon mechanikus dobféket, magyarázza működését!
Feladatuk a jármű lassítása, megállítása, rögzítése.
Működő szerkezet alapján:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Dobfék
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Tárcsafék
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Szalagfék
Mechanikus dobfék: A fékkulcs elfordításával a fékpofák ráfeszülnek a fékdob belső felületére, és ettől súrlódó erő ébred köztük.
Ismertesse a járműfékek feladatait, csoportosítsa azokat működő szerkezetük alapján! Mi az előnye a hidraulikus fékrendszernek a mechanikushoz képest? Mi helyettesíti a fékkulcsot e fékeknél?
Működési elve megegyezik a dobfékével. Előnye, hogy mivel a nyomás a rendszerben egyenletesen oszlik el, egyidejű, és azonos nagyságú a fékerő. Egy dugattyú helyettesíti a fékkulcsot szerintem, de nem biztos!
TRAKTOR - MUNKAGÉP KAPCSOLAT
1. &nbs 141f56b p; Sorolja fel a traktor csatlakozó elemeinek fő csoportjait! Ismertesse a teljesítmény-leadó tengely szerepét, geometriai és mechanikai jellemzőit!
Csatlakozó elemek lehetnek: vontatott, függesztett és félig függesztett.
TLT:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; szerepe: A forgó mozgású energiát átjuttatja a munkagépnek.
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p;
Geometriai
jellemzők: 
o &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; 1 3/8 col = átmérő
o &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; 6 borda
o &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; 1 ¾ col = külső átmérő
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Mechanikai jellemzők:
o &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Fordulatszáma: 540/perc; 540E/perc; 1000/perc; vagy megtett úttal arányos
o &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; Forgásiránya szemből nézve
2. &nbs 141f56b p; Röviden ismertesse a kardántengely szerepét és a mezőgazdasági kardántengely vonalas ábráján fő részeit!
Szerepe: szintén forgómozgású energiát juttat át, csak ez változó nyomatékot is át tud vinni.
Kardáncsukló (villa, kereszt, villa)
Kardántengely (változó hosszúságú)
Kardáncsukló
Burkolat
3. &nbs 141f56b p; Sorolja fel a traktor csatlakozó elemeinek fő csoportjait! Mi a feladata a 3-pont függesztőműnek? Hogyan történik az emelés-süllyesztés? Ismertesse ábrával a hárompont-függesztés alapvető geometriai kialakítását és beállításának két alapesetét!Csatlakozó elemek lehetnek: vontatott, függesztett és félig függesztett.
Hárompont-függesztőmű feladata: munkagépek fizikai összekapcsolása
Emelés-süllyesztés: emeléskor a vezérlőszelep a nagynyomású hidraulikaolajat a munkahengerbe irányítja, ahol a nyomás felemeli a dugattyút, az pedig elforgatja az emelőkarokat. A süllyesztés a súlyerő hatására történik.
4. &nbs 141f56b p; Sorolja fel a traktor csatlakozó elemeinek fő csoportjait! Ismertesse ábrával a vonóhorog elvi kialakítását!
5. &nbs 141f56b p; Sorolja fel a traktor csatlakozó elemeinek fő csoportjait! Ismertesse a hidraulikus csatlakozó szerepét és a hidraulikus energiaátvitel fő elemeit!
Hidraulikus csatlakozó: nagy nyomású olajjal viszi át az energiát.
Energiaátvitel elmei: szivattyú, hidraulikus tömlő, olaj (kis, és nagy nyomású)
6. &nbs 141f56b p; Vázolja fel egyszerű vonalas ábrákkal a traktor és a munkagép összekapcsolási módjait, és röviden jellemezze az egyes módokat!
Függesztett Félig függesztett Vontatott
Egyes függesztett munkagépeken lévő kerék kizárólag munka közben, mélységhatárolásra használatos.
A félig függesztett munkagépek kereke munka közben mélységhatárolásra és megtámasztásra, szállításkor megtámasztásra szolgál.
Vontatott: pótkocsi, bálázó, trágyaszóró. Kerekei mindig hozzáérnek a talajhoz.
Rászerelt munkagép: szerelhető adapterei hidraulikus csatlakozással is csatlakoztatva vannak.
ANYAGMOZGATÁS
Vázlaton mutassa be, hogy mit értünk az ömlesztett és omlasztott anyag rézsűszögén! Definiálja a halmazsűrűség fogalmát!
Halmazsűrűség: 
[kg/m3] ömlesztett tömeg/térfogat
Vázoljon szállítócsigát és írja fel szállítási kapacitásának összefüggését! Nevezze meg a változókat!
Szállítási kapacitás:
Ahol: 
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; D= a csigalevél külső átmérője
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p;
= a töltési tényező (a vályú, vagy a cső
telítettségére utal)
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; k= az emelkedéstől függő korrekciós tényező
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; s= menetemelkedés [m]
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; n= a tengely fordulatszáma [l/min]
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p;
= az anyag halmazsűrűsége [t/m3]
Vázoljon szállítószalagot és írja fel szállítási kapacitásának összefüggését! Nevezze meg a változókat!
Szállítási kapacitás:
[t/h]
Ahol:
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; A= a szállított anyaghalmaz keresztmetszete [m2]
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; v= heveder sebessége
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; c= az anyag emelkedési szögétől, és a feladási módjától függő tényező
ˇ &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; &nbs 141f56b p; ρh= az anyag halmazsűrűsége [t/m3]
Találat: 4870
