online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

Munkadarab (alkatrész, gyartmany)

számítógépes





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Prezentaciós eszközök
A magyar nyelv hangallomanya
VoIP technológia
Sémakezelés és tarolasi struktúrak hierarchikus adatbazisokban
Tömörítés, hibadetektalas és javítas
Windows 7 telepítése USB tarolóról
AZ IRÁNYÍTÓRENDSZEREK FEJLŐDÉSE
Adatbevitel, szűrés, rendezés adatlap nézetben - ACCESS
Matav rendszertechnika
Navigalas 3D-s térben
 
bal also sarok   jobb also sarok

Munkadarab (alkatrész, gyártmány)

Technológiai modell:

Méret, tűrés (szerszámgép hibák stb.); Felületi érdesség (élgeometria, rezgések..); Hullámosság (deformáció, lengések..); Alakeltérések (egyenesség, síklapuság..> deformáció ); Irányhiba (párhuzamosság, merőlegesség, szöghiba..); Pozíció (koncentrikusság, egytengelyűség> ...); Ütés (radiális, axiális szög > mozgások, gépmerevség)



Anyagmodell:

Keménység; Szilárdság; Ütőmunka; Rugalmassági modulus; Poison tényező

Geometriai modell:

drótváz; test; felület; features

Alkatrészek geometriai modellezése

. modellezés input adatai (konstrukciós vázlat, műhelyrajz, ...)

. 2D és 3D drótváz, felület és testmodellek.

. alaksajátosság alapú alkatrészmodellek

. modellrekonstrukciós módszerek és eszközök

. felületek, testek valósághű megjelenítése, animáció

. adatcsere eszközei (interface-ek): DXF, IGES, VDA-FS,

SAT, STEP

. dokumentáció és rajzkészítés

A geometriai modell elemei

Pont . a munkadarab modell legegyszerűbb eleme

a pont lehet térbeli vagy síkbeli

P= P(x, y, z) - pont a térben;   P= P(x, y, zo) - pont a síkon

Pontok: . bizonyos tervezési szempontból összetartozó pontok összerendelése (furatkör)

. osztályozhatók - 3D görbe : G= G(x, y, z)

- 2D görbe : G= G(x, y, zo)

. az egyenes és kör görbének kitüntetett szerepe van

. az analítikus görbéken túl használunk pontokkal adott görbéket is (spline).

Kontú: . görbékből van összerakva

. tartalmazhatnak analitikus és pontsorozattal adott görbéket is

. fontos az átmenetek kezdeti feltételeinek pontos megadása

Felület: . csoportosítási lehetőség : "bonyolultságuk" szerint

. egyszerű felületek - sík, henger, kúp, tórusz stb.

. bonyolult felületek - generálható, szorzat-, spline-, szobor-, stb.

Test: . a geometriai modellek legösszetettebb építőelemei - primitívek

. tipikus elemkészlet lehet 717c21h például: tégla, henger, kúp, gömb, ék

Drótváz modellek

*Térbeli információt tárolnak (csúcspontok koordinátái, élegyenletek)

*Keretszerkezetek elemzésére, térbeli csőhálózat tervezése

*Alkalmas térgeometriára, térbeli mozgatásra.

Korlátai:

● Testhatároló felületeket nem reprezentál - nem minden esetben egyértelmű a modell.

● Áthatási problémák, NC pályák generálására nem alkalmas általában

● Ütközésvizsgálatok korlátozottan végezhetők vele.

● Takart vonalas algoritmusok nem használhatóak.

Felületmodellek

*Jóval fejlettebb, mint a drótváz, de topológiailag csak egyszerűbb alakzatok kezelhetők vele.

*Leírás négyoldalú elemek egymás mellé helyezésével történik

*Tipikusan szabad formájú felületek leírására használják.

*Nem csúcs és él elemeket, hanem mezők geometriáját tárolja.

*NC generálásra alkalmas, analízis végezhető vele.

Hátrány:

*Felülethatárok kezelésére alig használható módszerek

*Nincsenek általános lapok négyszögek helyett.

Felületek létrehozása

Jellemző: *a bonyolult felületek egy jelentős csoportja; * a közelmúlt geometriai modellezésének középpontjában állt;  → Oka : az ilyen felületek gyártásának feltételeiben beállt változás: többtengelyes szerszámgépek és vezérlések létrejötte volt

Létrehozás: *egy sík - vagy térgörbét ( leírógörbe ); *egy másik, sík-vagy térgörbe ( vezérgörbe ) által meghatározott pályán; *előírt módon ( generálási mód - transzláció ) mozgatunk ( pl. : eltolás,

forgatás,....) →bonyolult felület keletkezik : transzlációs felület alakja alapvetően a fenti három összetevőtől függ

Jelentőségük: *a generáló görbék közvetlenül szolgáltatják a lehetséges szerszámpályákat

gyártástechnológiában: *a generálási mód pedig egyértelmű utalást adhat a felület gépi megmunkálással történő előállításakor alkalmazható gyártástechnológiai eljárásokra, módokra, eszközökre.

Vonalfelületek

Definíció: azon bonyolult felületek, amelyek egyenes leírógörbével generálhatók →* Leírógörbe ( generátor ) : egyenes; *Vezérgörbe ( direktrix ) : általános sík- vagy térgörbe

Típusai: A generálási módtól ( transzláció ) függően alapvetően három típusa: *Hengeres vonalfelület; * Kúpos vonalfelület; *Általános vonalfelület

Spline-ok

Négy pont koordinátáit különböző súlyokkal figyelembe véve a középső két pont közé approximációs vagy interpolációs görbét illesztünk.

Algoritmus

A Pi és Pi+1 pontok közé illesztünk görbét úgy, hogy a Pi-1, Pi, Pi+1 és Pi+2 pontok koordinátáit különböző súlyokkal vesszük figyelembe, ahol a súlyfüggvények összege 1:

A súlyfüggvények a figyelembevett pontokra (u értéke Pi és Pi+1 között tetsz leges lépcs zéssel változik a [0,1] intervallumban):

A görbe pontjai:

Spline felület leírása

Az (u,v) felület Pk pontjának xk, yk, zk koordinátáinak meghatározása:

azaz F(u,v)=G1(u)s1(v)+G2(u)s2(v)+G3(u)s3(v)+G4(u)s4(v)

A felület normálvektora:

Testmodellezési megszorítások

A testmodellezés a modellezett objektumra az alábbi feltételezéseket, illetve megszorításokat alkalmazza:

*az objektum merev test, tehát konkrét és invariáns alakkal rendelkezik; *az általa elfoglalt teret homogénen tölti ki; *kiterjedése véges, a modellje léptékezhető; *végesszámú elemi test kompozíciójaként létrehozható; *a merevtestszerű mozgások és a halmaz-műveletek szempontjából zárt halmazként modellezhető.

Gyártási folyamatok tervezésének módszerei

Manuális: egyedi technológia; típus technológia; csoport technológia

Számítógéppel segített (megvalósítási elv): variáns; generatív; variogeneratív; mesterséges inteligencia; hibrid

Típustechnológia tervezés

(Szokolovszkij)

Alkatrész osztályozási rendszer kidolgozása (geometriai alapú). Adott alkatrészcsoport geometriai elemeinek megmunkálására technológiát dolgoz ki (gyártórendszer függetlenül). Széleskörűen publikált és alkalmazott technológiák. Illesztik a technológiát a konkrét gyártórendszerhez. Óriási sorozatok. Gyártótól független minőségi szint.

Csoporttechnológia tervezés

(Mitrofanov 1962 - GT USA 1972)

*A csoporttechnológia (GT) egy olyan gyártási és tervezési filozófia, amely a termelékenység és gazdaságosság javítása érdekében a geometriai vagy gyártási hasonlóságok alapján "családokba" csoportosítja az alkatrészeket, és a hasonlóságokból fakadó előnyöket próbálja kihasználni a tervezés és gyártás során.

*E filozófia eredete még a XX. Század elejére, Frederick Taylor munkásságáig nyúlik vissza.

*Az első módszeres összefoglalását a csoporttechnológia tervezésnek Mitrofanov adta 1962-ben.

Alkatrész családok létrehozása

. A hasonlóság származhat: *Tervezési - geometriai tulajdonságokból (pl. alak vagy méret); * Gyártási tulajdonságokból (hasonló művelet vagy műveletelem igény)

. A csoportosítás módszerei: *Szemrevételezés - A valós gyártmány, a rajza illetve fotója alapján

(ez a legkevésbé hatékony módszer).; *Gyártási folyamat analízise (Production flow analysis, PFA) - Egy

létező vagy tervezett gyártási folyamat elemzésével a hasonló műveletek, megmunkálási igények alapján.; *

Alkatrész osztályozás és kódolás - Összetett módszer, a tulajdonságokat szimbolizáló karakterek vagy számok alkalmazásával.

Alkatrész osztályozás és kódolás

*Geometriai hasonlóságon alapuló kódrendszer; *Gyártási igény hasonlóságán alapuló kódrendszer; *Kombinált, a geometriai és a gyártási igény hasonlóságán alapuló kódrendszer

Az első módszer a tervezés szabványosítását segíti elő. A második módszert a számítogéppel segített gyártási folyamat tervezésben és szerszám tervezésben elterjedten alkalmazzák. A harmadik módszer a két előző előnyeit igyekszik ötvözni.

Komplex alkatrész

A csoporttechnológia tervezés trükkje, hogy létrehozunk (választunk) egy olyan komplex (vezér) alkatrészt, amely valamennyi a családban található alkatrész minden megmunkálási igényét magában hordja. Erre az alkatrészre készítjük el a gyártási tervet - a gyártórendszer ismeretében, illetve annak célszer kialakításával.

Az egyes alkatrészek gyártási tervét a már kész komplex alkatrész gyártási tervéb l generálhatjuk.

A csoporttechnológia előnyei

* Kis és közepes sorozat esetén az alkatrész család valamennyi tagjának együttes gyártása fedezi a tervezési

és a gyártási környezet kialakításának költségeit (kedvező fajlagos költségek.; * Áttekinthető gyártmány mozgást tesz lehetővé; *Terméktervezési koncepció; *Gyártási koncepció; *A folyamat vezérlést támogatja; *Segít a szerszám és a készülék tervezésben, választásban; * Javuló minőség

Cellákba szervezett gyártás

*A csoporttechnológia koncepció hatékony gyártási alkalmazását teszi lehetővé a gyártócellákba szervezett gyártási környezet kialakítása.

A gyártócella egy vagy több megmunkáló gép, raktár és szállító rendszer együttese. Automatizált anyagfolyam, szerszámcsere, és a cella szintű ütemezett vezérlés jellemzi.

Rugalmas gyártócellák FMS

A gyorsan cserélődő kis és közepes sorozatú alkatrészek gyártása ösztönzi a nagyobb rugalmasságot. A rugalmas gyártócellák - CNC megmunkáló gépeket és - Robotizált vagy mechanizált anyagkezelést

tartalmaznak.

Gyártócellák szervezési módszerei



A cellák az alkatrész családok gyártási igényei szerint szükséges gépeket és emberi résztvevőket egymáshoz

közel rendezve helyezi el.

Szerszámgép-alkatrész csoport analízis

A szerszámgép-alkatrész csoport a PFA módszerhez hasonló mátrix sor és oszlop permutáció eredményeként alakítható ki az alkatrészek gépigényét összefoglaló 0 és 1 elemeket tartalmazó

mátrixból.

A gyártási folyamat tagozódása

Szakasz: A gyártás azon része amely a termékhez szükséges részeket azonos készültségi állapotba hozza. Különböző típusú műveletek együttese. (előgyártás, alkatrészgyártás, szerelés)

Műveletcsoport: Azonos típusú műveletek együttese (esztergálási műveletek)

M velet: Egy gépen, berendezésben egy befogásban (felfogásban) elvégzett feladatok (műveletelemek) együttese.

M velet elemcsoport: Azonos típusú műveletelemek összessége (fúrási műveletelemek)

M veletelem: A munkadarab azonos felületén ugyanazon szerszámmal, változatlan feltételek (adatok) mellett végzett anyageltávolítás. Mozdulatok összessége

Mozdulat: Funkcionálisan még elkülöníthető kézi vagy gépi aktivitás. Időigénye meghatározható. (szorít, közelit, ürít.. stb)

Mozdulatelem: Az anyagleválasztás szempontjából funkcionálisan el nem határolható aktivitás. (indít, léptet, ..)

Műveleti sorrendtervezés

Megmunkálási igények meghatározása; Megmunkálási módok meghatározása; Bázisfelületek kijelölése; Szerszámgépválasztás; Készülékválasztás; M veletek kijelölése; M veletek sorrendjének meghatározása; Közbens kontúrok kijelölése

Művelettervezés

Leválasztási terv készítése (m veletelem generálás); Szerszámválasztás; M veletelemek összevonása; M veletelemek sorrendjének meghatározása; Szerszámelrendezési terv készítése

Szerszámválasztás

Szerszámválasztási kritériumok:

a munkadarab anyag; a ráhagyás jellege; megmunkálási f irány

Műveletelem tervezés

Szerszám mozgáspályák tervezése; Forgácsolási paraméterek meghatározása; Programhordozók tervezése

CAM struktúra, fejlesztési törekvések

CAM feladatok bővülése; Feature alapú szerszámpálya tervezés; Modell, NC program asszociativitás; Solid megmunkálás; Maradék nagyolás; HSM szerszámpályák; Pálya optimálás, (Techn. adatok); Ellenőrzési funkció bővülése

Ráhagyás leválasztási stratégiák

Nagyolás (terasz); Maradék nagyolás (terasz); Elősimítás (Z-finish); Simítás (Z-finish, párhuzamos); Maradék simítás

Anyagleválasztás, szerszámpálya ellenőrzése

Egy egy műveletelem által eltávolított rétegvastagság ellenőrzése; Összevetés kész darab geometriájával; Csak geometriai viszonyok ellenőrzése; Színkódok alkalmazása az előző műveletelem nyomainak eltávolítása céljából; Forgácsleválasztás ellenőrzése nincs

Számítógéppel Integrált Gyártórendszer CÍM

A számítógéppel integrált gyártás, a CIM a termeléshez kapcsolódó vállalati funkciók olyan integrált együttese, amelyben a funkciók informatikai folyamatait számítógép támogatja és az alkalmazási modulok informatikai kapcsolatait helyi hálózat egységes adatbázis és üzenetszolgáltatások biztosítják. (Erdélyi Ferenc)

A CIM rendszereket integrált anyag és adatfeldolgozó rendszereknek (IAAR) nevezhetjük. (Hajós György) Rugalmas gyártórendszer elemei

Szerszámgépek; Mérőgépek; Szállítóeszközök; Kiszolgáló eszközök; Raktározó eszközök; Számítógépek; Hálózati elemek

SAP R/3 moduljai

*Értékesítés menedzselés; *Anyag menedzselés; *Gyártástervezés; *Minőség menedzselés; *Termék menedzselés; *Erőforrás menedzselés; *Pénzügy; *Értékesítés; *Számlázás; *Üzemszervezés; *Bérelszámolás; *Információ

Ütemezési stratégiák

JIT (just in time - éppen időben); FIFO (first in first out - elsőnek be elsőnek ki); SLACK (időtartalék minimum)

További prioritási szabályok

SPT - a legrövidebb műveleti idejű; EDD - a legkorábbi határidejű munka kerül gépre; LWKR - legrövidebb hátralévő megmunkálási idő; SPT* - adott időnél régebb óta várakozik vagy a legrövidebb műveleti idejű; SPT-T - SPT* szabályt alkalmazzuk a negatív SLACK-kel rendelkező alkatrészekre; SOT/TOT - ti / ( t - t*) min!; CRATIO - legkisebb az eddig rendszerben töltött idejének és a tényleges megmunkálási idejének a hányadosa; QTP - a további megmunkáló helyeken a műveleti és várakozási idők várható értéke a legkisebb; SNQ - a következő megmunkálási helyen a legrövidebb a várakozó sor; A/OPN - a határidőig még legkisebb hátralévő idő és a még hátralévő megmunkálási idő hányadosa a

A prioritási szabályok jósága

Johnson kritérium - a feladat befejezésének az ideje minimális.

További jósági kritériumok: Súlyozott kapacitás tartalék; Tartalék idő átlag Határidő túllépés büntetés

függvények; Általános költség kritérium

Gyártási paraméterek optimálásának modellje

Célfüggvények: Költség minimum - K(v,f,a); Idő minimum - t(v,f,a); Profitráta maximum - p(v,f,a) Termelékenység maximum - Q(v,f,a)

Feltételrendszer: Előtolás korlátok; Sebesség korlátok; Vegyes korlátok; Fogásmélység konstans

Általános megoldási módszer

1.tétel. Az optimumpont csak a keresési tartomány határán lehet, sőt ott sem akárhol, hanem csak azokon a szakaszokon, amelyeket a log n és log f síkban ábrázolt tartomány bármely pontjából felfelé induló -45o hajlásszögű egyenes metsz.

2. tétel. Az optimum szempontjából esélyes görbén legfeljebb egy lokális szélsőérték pont lehet.

Műveletelemek optimális sorrendje

Egy gyártás során bizonyos műveletelemek sorrendje felcserélhető - (műveletelem előzési terv); A műveletelemek sorrendjét úgy kell meghatározni, hogy a megmunkálás, a szerszámcsere és az összekötő mozgások időszükséglete minimális legyen.; Matematikai modell - Utazó ügynök probléma

Az Intelligens Gyártórendszer (IGYR) Intelligent Manufacturing System (IMS) paradigma



Tervezés, gyártás és piac globalizálódása; A fenntartható fejlődés (az erőforrások takarékos és

"zöld" kihasználása); Ember nélküli gyárak; Mesterséges intelligencia technikák alkalmazása

A problémák megoldása

Soha nem tapasztalt összetettség

Bizonytalan faktorok számának növekedése   Direkt vezérlés számára kezelhetetlen

Holonikus gyártás

Eredet: 1. Herbert Simon órásmesterek; Tempus - alapelemekből Horus - részegységekből; 2. Élő és társadalmi szervezetek hierarchiája.; Minden ami egész egy nagyobb egység része és fordítva

Holarchia

A holonikus gyártórendszer autonóm, intelligens, rugalmas, elosztott, egymással kooperáló egységekből (holonokból, ágensekből) áll.

Holonikus tulajdonságok I.

Autonómia: Önütemezés Önszabályozás Önjavítás Önbeállítás

Kooperáció: Tárgyalás Kommunikáció

Holonikus tulajdonságok II.

Az ember könnyen beilleszthető, hiszen autonóm és együttműködésre képes. A holonikus gyártórendszer koncepcióhoz hasonló (az előzőt a japánok vezették be, míg a fraktál gyártás európai elképzelés.(Prof. Warnecke) Itt is intelligens, elosztott, autonóm, rugalmas és egymással együttműködő egységek rendszeréről van szó. Fraktál tulajdonságok: Hasonlóság; Önszerveződés; Dinamizmus és vitalitás

Önszerveződés

Fraktál önmagán belül dönt belső struktúrájáról és működéséről; Nagymértékű decentralizáció; Fraktálok közötti együttműködések kapcsolatok szerveződése (dinamikus struktúrálódás)

3M "post it" üzenő cédula ilyen körülmények között került kifejlesztésre

Vitalitás portfolió ++++kéép

A minoség fogalma, értelmezése

I. Hagyományos:A gyármány szabványnak illetve muszaki követelményeknek való megfelelése.

II. Korszerű: Legyen a vevő elégedett.

III. Szabványos: " A termék és a szolgáltatás mindazon értékesítési, tervezési, gyártási és karbantartási jellemzőinek teljes összessége, amely által a termék és a szolgáltatás a használat során kielégíti a vevő elvárásait."

A minőségbiztosítás területei

piackutatás, a koncepció megfogalmazása; fejlesztés; tervezés, szerkesztés; gyártás, szerelés; végellenőrzés; használatbavétel

Vagyis a teljes termelési folyamat valamennyi lépése.

Gyártási hibák kiküszöbölése +++kéép

Alapfogalmak

Minőségirányítás vezetési tevékenység, a minőségpolitika meghatározása megvalósítása

Minőségpolitika a minőségre vonatkozó, vezetőség által kitűzött cél, irányvonal

Minőségbiztosítás valamennyi tervezett és rendszeres intézkedés annak érdekében, hogy a termék, szolgáltatás az adott minőségi követelményeket kielégítse.

Minőségszabályozás: a minőségi követelmények teljesítése érdekében alkalmazott operatív eljárások, tevékenységek.

A minőség szabályozása

4 lépésben történik:

Minőségi szintek kitűzése (Plan) irányítási funkció /költség / teljesítőképesség / biztonság /

Megfelelőség megítélése (Do & Check) ellenőrzési funkció

Beavatkozás (Act) ellenőrzési, szabályozási funkció

Tökéletesítés (Cycle) szabályozási, irányítási funkció

Minőségellenőrzés, mérés

A mérés fogalma: a tudományos megismerés empirikus módszere, az információ megszerzésének egy

lehetséges módja,; a gyártási folyamat irányítási részfunkciója,; összehasonlító tevékenység, amelynek

során, valamely mennyiség mérőszámát mértékegységével való - közvetlen vagy közvetett módon történő - összehasonlításával határozzuk meg.

Mérendő mennyiség: az a számmal jellemezhető fizikai fogalom (kiterjedés, jelenség, állapot, folyamat), amelynek mérőszámát mérés útján meg akarjuk határozni.; A méréshez egységül választott mennyiség a mértékegység. A mérendő mennyiség és a mértékegység összehasonlításának eredménye a mérőszám, amely megmutatja, hogy a mérendő mennyiségben hányszor van meg a mértékegység.

Koordináta-méréstechnika

Mérés hagyományos mérőeszközzel:a vizsgált alakelem jellemző méretének mérőszámát a mértékegységgel való összehasonlítás útján kapjuk.

Mérés koordináta-méréstechnikai módszerekkel:a vizsgált alakelemről a mérőgép a tapintó segítségével pontokat vesz fel, a pontokból a számítógép számítja ki a mérendő méretet.

Előnyei és hátránya

a hagyományos módon és egyébként nem elvégezhető mérési feladatok is elvégezhetők ; a mért alakelemek egymáshoz viszonyított helyzete is meghatározható; a számítógép az egész mérési folyamat vezérlését átveszi; megteremtődik a mérési eredmények visszacsatolásának lehetősége; egyszerű elemek mérése estén időigényesebb a hagyományosnál.

Elvi alapjai

bármely alak pontokkal leképezhető, ugyanakkor maga a pont X,Y és Z értékével egyértelműen ábrázolható egy koordináta-rendszerben; a koordináta-méréstechnikában a mérési művelet abban áll, hogy meghatározzuk a mérendő munkadarab különböző pontjainak X, Y és Z értékeit, majd ezen pontok segítségével kiszámítjuk a kívánt jellemzőt, (analitikus és koordináta geometria közvetlen alkalmazása); ehhez az alábbi feltételek teljesülésére van szükség :

- a három egymásra merőleges tengely mentén történő elmozdulást mérni kell, tehát szükség van mindhárom irányban valamilyen hosszmérő rendszerre,

- a kívánt pontok felvételéhez szükség van tapintórendszerre,

- a felvett pontokat ki kell értékelni, szükség van számítógépes háttérre.

Számítógéppel segített minőségtervezés

Az eljárás előnyei: lehetővé válik a jellemzők korai definiálása a tervezés-szerkesztés fázisában, az ellenőrzési rajzokat automatikusan lehet elkészíteni, az ellenőrzési terv elkészítésekor a bemeneti hibákat az adatátvitel révén el lehet kerülni.

Az ellenőrzés tervezésének feladatai

rövidtávú feladatok: - az ellenőrzési terv (műveletterv) kidolgozása; - az ellenőrzési utasítás (műveleti utasítás) kidolgozása, - az ellenőrzési eredmények dokumentálásának megtervezése, - az ellenőrzési adatok feldolgozásának megtervezése, - mérőberendezések programozása,

hosszú távú feladatok: - ellenőrzési módszerek tervezése, - mérőeszközök felügyeletének tervezése, - mérőeszköz-tervezés és beszerzés, - konstrukciós tanácsadás, - képzés és továbbképzés.

A minőség tervezése - QFD

Quality Function Deployment - QFD (Módszeres Minoségi Tevékenység Rendszerbe állítása)

A QFD-filozófia alapelve: a vevő elvárásainak és kívánságainak a gyártmány keletkezésének minden fázisában nagyobb fontosságot kell tulajdonítani, mint a tervezőmérnökök megvalósításra vonatkozó elképzeléseinek, azaz a termékfejlesztés valamennyi tevékenységét a vevő szemszögéből kell értelmezni.

"Quality - team" - Valamennyi érintett tevékenység szakértője képviselteti magát benne.

A QFD története

A QFD-t Japánban az 1960-as évek végén dolgozta ki Shigeru Mizuno és Yoji Akao.; Az első nagy léptékű ipari alkalmazása 1966-ban történt, a Bridgestone Tire Japán vállalatánál.; Az 1980-as évektől elterjedt Európában és az Egyesült Államokban is.; Ma már általánosan alkalmazott tervezési módszer, amely jelentősen túlmutat a minőségbiztosítási kereteken.

A QFD tevékenység végrehajtása

Amikor a tulajdonos, a vevővel találkozó és a feladatokat (gyártás, szolgáltatás) végrehajtó személy ugyanaz, nem probléma a fogyasztói igények figyelembevétele; Egy összetett struktúrájú vállalat esetén viszont kell valamilyen módszertan a vásárlói igények ("voice of client") figyelembevételére; Ez a "Minőségház" módszere

A Minőségház - House of Quality (HoQ)



A minőségház egy összetett mátrix, amely 7 össze-kapcsolódó almátrixból áll, és a fogyasztói igények technikai paraméterekre történő lefordításában nyújt segítséget.

A minőség ház részei++kéép

I. Terasz: A fogyasztói igények; II. Bejárat: Fontossági tényezők; III. Garázs: Tervező mátrix; IV. Padlás: Műszaki jellemzők; V. Ház: Összefüggések mátrix; VI. Tető: Műszaki jellemzők kapcsolatai; VII. Pince:Műszaki célok rangsorolása

I.Terasz: A fogyasztói igények ++kép

Első lépés a fogyasztói igények mátrix kitöltése. Ezeknek az összegyűjtése a vevővel történő kommunikáció segítségével történhet. Gyakran alkalmazott módszer a rokonsági vagy fa diagrammok létrehozása. A fogyasztói igények először egyenként, összekapcsolódások nélkül kerülnek összegyűjtésre.

Következő lépésben csoportosítjuk a követelményeket, elkészítjük a rokonsági diagrammot.

Végül a rokonsági diagramm segítségével létrehozzuk a fa diagrammot.

A mátrixban megjelenő forma ebből a fa diagrammból már könnyen előállítható.

II. Bejárat: Fontossági tényezők ++kéép

A fogyasztói igényeket fontosság szerint 1-5 skálán súlyozni kell,

Majd az így kapott értékek legjellemzőbbikét (vagy átlagát) írjuk a mátrixba.

III. Garázs: Tervező mátrix ++kép

Ez a szegmens szolgál a saját termék és a versenytársak termékei összehasonlítására a vásárlói elégedettség szempontjából. Az értékelést itt is a vevők által kitöltött, 1-5 értékig történő osztályozás szerint végezzük az

egyes fogyasztói igényekre.

Az egyes igény jellemzőkre elvégezzük a termékünk és a versenytársak osztályozását

Valamennyi jellemző értékelése után a jellemzők értékeit összekötve ellenőrizhetjük, melyik termék teljesíti magasabb szinten a vásárlói igényeket; ebben a grafikus ábrázolás sokat segít.

IV. Padlás: Műszaki jellemzők++kép

Ezt a részét a minőségháznak a Quality team tölti ki, hiszen ehhez szakmai kompetencia kell. Ennek megfelelően szokás a "szolgáltató vagy gyártó hangjának" is nevezni, (voice of the producer). A fogyasztói igényekhez köthető, mérhető jellemzőket tartalmazza.

A fogyasztói igények megjelenítéséhez hasonlóan a rokonsági és fa diagrammok alkalmazásával készíthetjük el

Szokás kiegészíteni a fejlesztés irányát jelző nyilakkal

V. Ház: Összefüggések mátrix

A Minőségház fő része, amelyben a fogyasztói követelmények és a műszaki paraméterek kapcsolatát írjuk le. Kialakításában egy kétdimenziós mátrix, ahol a cellák teremtik meg a kapcsolatot, a benne szereplő jelek pedig annak erősségét jelzik. Szintén a Quality team tölti ki.

VI. Teto: Műszaki jellemzők kapcsolata

A tető háromszögében a műszaki jellemzők kapcsolatát határozzuk meg páronként. A jellemzők erősíthetik (segíthetik) egymást ® +. Jellemzők gyengíthetik a másik hatását ® -.

VII. Pince: Műszaki célok rangsorolása ++kép

A "pince" adatai alapvetően 3 funkciót töltenek be: 1. A műszaki paraméterek prioritásának meghatározása; 2. A versenytársak termékének jellemzőivel való összehasonlítás; 3. A műszaki jellemzők tervezett (célzott) értékeinek meghatározása.

A prioritás meghatározásához a fogyasztói igények fontossági értékét az összefüggés mátrixban szereplő

kapcsolat erősségével megszorozzuk, és a kapott értékeket a műszaki jellemzőknek megfelelő oszloponként összegezzük A versenytársak termékével történő összehasonlítás a műszaki jellemzők szempontjából hasonlóan történik, mint a fogyasztói igények szempontjából történő összehasonlítás, azonban itt az értékelés alapja a számszerűsíthető jellemzők értéke, és az elemzést a Quality team végzi. A kiértékelés itt is lehet grafikus.

A minőségház végső kimenete a műszaki jellemzőkre meghatározott számszerű értékek. Ezek a ház (mátrix) fölépítéséből következően már a fogyasztói igények maximális figyelembevételével kerülnek meghatározásra, és az új termék tervezésekor kulcsparamétereknek számítanak.

Négyfázisú modell

1. fázis: a vevők követelményeiből levezetik a termék műszaki jellemzőit; 2. fázis: a műszaki jellemzőkből

meghatározzák a termék komponenseinek jellemzőit; 3. fázis: a komponensek specifikációjából levezetik a megmunkálási folyamatokkal szemben támasztott követelményeket; 4. fázis: a megmunkálási folyamatokból kiadódik a szükséges gyártó- és ellenőrzőeszközök köre és választéka.

A QFD alkalmazásának előnyei, hátrányai

szisztematikus felépítés és általános használhatóság a minőségtervezésben érdekelt valamennyi vállalati szférában; a termék tulajdonságai "jó fedésben vannak" a vevő követelményeivel; a vállalati erőforrások a vevő által igényelt jellemzőkrekoncentrálódnak.

A QFD-módszer alkalmazásának hátrányai: a szakemberek team-jében elengedhetetlen az idő- és költségigényes megbeszélés, vita; a "minőség-ház"-ban ábrázolás már viszonylag egyszerű terméknél is bonyolulttá válhat.

SPC - Statistical Process Control

. Nagy sorozatban gyártott termékek esetén (tömeggyártás);. A gyártott termék vagy a végzett szolgáltatás minőségének egyenletességét hivatott biztosítani;. a folyamatra ható zavarok azonosítása, vizsgálata a folyamat kézben tartása matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával történik;. Eredmény: - csökken a selejtképződés;- optimalizálódik a beavatkozások száma;- kezelhetővé válhat a tűrésen kívüli állapot;- feltárhatók a minőségtartalékok;- a folyamatról dokumentált információhalmaz keletkezik;- a termék biztonsággal megfelel az előírásoknak és követelményeknek.

Elvi alapja

Véletlen hiba okok jellemzői: több apró tényezőből tevődnek össze; kisebb hibát eredményeznek; állandóan jelen vannak, ha nem történik beavatkozás; a folyamat viselkedése megjósolható.(Normális eloszlás, Jósolható eredmény)

Rendszeres hiba okok jellemzői: *egy-két jelentősebb tényező okozza; rendszertelenül jelentkezik; a folyamat viselkedése nem jósolható; ismételten jelentkeznek, ha nem történik beavatkozás.(Eltér a normálistól, Nem stabil)

A folyamatszabályozás modellje ++kép

Befolyásoló hatások (5M): Ember (Man), Környezet (Mitwelt), Gép+eszköz (Machine ), Módszer ( Methode ), Anyag (Material).

A szabályozott folyamat viselkedése

. Rövidtávú megfigyelések (pillanat-felvételek).;. A hosszutávú eredmény a rövidtávú megfigyelések összességével írható le.;. Véletlen tényezők esetén a folyamat hosszutávon is bizonyos kiszámítható határok között ingadozik.

Szabályozó kártyák

. Dr. Walter A. Shewhart fejlesztette ki 1924-ben a Bell laboratóriumnál; . a termék-, illetve folyamatjellemző változásait grafikusan jeleníti meg;. az adatokat mintázatokká alakítja át, amelyek statisztikai eszközökkel vizsgálhatók és lehetővé teszi a folyamat viselkedésének leírását.

Szabályozó kártyák típusai

. Mérhető mennyiségek szabályozó kártyái:- Széleskörű alkalmazhatóság, mivel a legtöbb folyamatnak vannak mérhető jellemzői.;- Kvantitatív információ, amely több információt nyújt, mint az egyszerű minősítéses igen/nem adatok.;- Kevesebb minta szükséges a minősíthető jellemzőkhöz képest,

. Dimenziónélküli mennyiségek szabályozókártyái: - mintákon belüli kicsi (0-hoz közeli) ingadozás esetén,; - szakaszos vagy folyamatos homogén vegyi folyamatoknál

. Minősítéses jellemzők szabályozókártyái: . p-kártya - hibás darabok aránya; . np-kártya - hibás darabok száma; . c-kártya - hibák száma; . u-kártya - hibaarány

Jellegzetes mérhető jellemzők

. Átlag: egy folyamat, vagy termékparaméter átlagértékének időbeli változását figyeli. A szélsőséges ingadozásokra érzékeny.

. Terjedelem: az adott paraméter időbeli ingadozásának csökkenését, vagy növekedését figyeli. Kézi kártyavezetéshez igen alkalmas.

. Szórás: az adott paraméter időbeli ingadozásának csökkenését, vagy növekedését figyeli. Számításigényes, ezért főleg számítógépes kártyavezetésnél használják.

. Egyedi érték: az adott paraméter időbeli változását és egyben az egyedi mérések közötti eltérés ingadozásának mértékét figyeli.

. Medián: egy folyamat, vagy termékparaméter közepes értékének (medián) időbeli változását figyeli. Kevésbé érzékeny a szélsőséges ingadozásokra.

. Mozgó átlag: az egyedi adatok ingadozásának kisimításával inkább a hosszú távú trendek kimutatására alkalmas. Alapvetően ott alkalmazzuk, ahol a mintázás hosszú időt vesz igénybe. A múlt és a jelen adatai egyformán lényegesek.

. Mozgó terjedelem: az egyedi adatok ingadozásának kisimításával inkább a hosszú távú trendek kimutatására alkalmas. Alapvetően ott alkalmazzuk, ahol a mintázás hosszú időt vesz igénybe. A múlt és a jelen adatai egyformán lényegesek.

A kártyák elemzése  ++kép

. A méréses jellemzők kártyáit párban használják, a két kártya együtt ad információt a folyamatról. Az elemzést mindig a mintán belüli szórásra jellemző kártyával kell kezdeni például a terjedelem kártyával.

Szabályozott folyamat             Szabályozási határon kívül fekv pontok

Megfutás (Run): A folyamat statisztikailag nem szabályozott, pontok (7 vagy annál több) az átlag egyik oldalán.

Trend: A folyamat statisztikailag nem szabályozott mert az eredmények, pontok (7 vagy annál több) monoton emelkednek vagy csökkennek, trendet mutatnak.

Középső harmad: A folyamat statisztikailag nem szabályozott a pontok 67%-ánál több esik a határok közötti rész középső harmadába.

Határ közeliség: A folyamat statisztikailag nem szabályozott: a pontok 30%-ánál több esik a határok melletti harmadokba.







Találat: 3851







Felhasználási feltételek