online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

A nukleinsavak szerkezete és funkciója

kémia





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
MOLEKULÁK ORIENTÁCIÓJA A HATÁRFELÜLETEN
AERODISZPERZ RENDSZEREKERODISZPERZ RENDSZEREK
Szénhidrogének
AZ ALKOHOL
A szóbeli vizsga tételei
A nukleinsavak szerkezete és funkciója
 
bal also sarok   jobb also sarok

A nukleinsavak szerkezete és funkciója



A nukleinsavak polimer vegyületek, amelyek építőkövei (monomerjei) a nukleotidok. A nukleotidok három részből épülnek fel: egy N-tartalmú bázisból, egy 5 C-atomos cukorból (ribóz) és egy foszfátcsoportból.


A nitrogéntartalmú bázisokat kémiai szempontból két csoportba soroljuk: a purin- és a pirimidin-vázasok csoportjába. A purinoknak egy 9 atomos duplagyűrűs váz, míg a pi 313b13d rimidineknek egy 6 tagú gyűrű az alapja. A DNS-ben található purinbázisok az adenin (A) és a guanin (G), a pirimidinbázisok a citozin (C) és a timin (T). Az RNS ugyanezeket a bázisokat tartalmazza, csak a timin helyett uracil (U) van benne. A kétszálú DNS-ben az adenin mennyisége azonos a timinével, a guaniné pedig a citozinével.


A bázisok kovalens kémiai kötéssel egy öt C-atomos cukorhoz (pentóz) kapcsolódnak. A nukleinsavak e cukorrészek alapján kapták a nevüket. Az RNS (ribonukleinsav) egy ribózt, míg a DNS (dezoxiribonukleinsav) egy deroxiribózt tartalmaz. A két cukormolekula csak egy helyen különbözik egymástól, a ribóz 2-es szénatomján hidroxilcsoportot (-OH) tartalmaz, míg a dezoxiribózban ezen a szénatomon csak egy hidrogén (-H) van. Az egy bázisból és egy cukorból álló komplexum neve: nukleozid.




Amennyiben a nukleozidokhoz egy foszfátcsoport is kapcsolódik, már nukleotidokról beszélünk. A foszfátcsoport észterkötéssel kapcsolódik a cukorrész 5-ös számú szénatomjához.


A nukleinsavak nukleotidokból álló láncok, más szóval polinukleotidok. A nukleinsavakban (DNS-ben, RNS-ben is) a nukleotid egységeket foszfodiészter kötések kapcsolják össze. Ez az elnevezés arra utal, hogy a foszforsav két cukoregységet kapcsol össze, az egyik 5' OH csoportját a másik 3' OH csoportjával. Két nukleotid összekapcsolódását dinukleotidnak, három nukleotid összekapcsolódását trinukleotidnak hívjuk. A rövidebb láncokat oligonukleotidnak, a hosszabb láncokat polinukleotidnak nevezzük. A molekula egyik végén szabad 5' foszfátcsoport van, ezt nevezzük 5' végnek, a másik végén szabad 3' hidroxilcsoport van, ezt nevezzük 3' végnek.


Ez a cukor-foszfát-cukor-foszfát ismétlődés adja a nukleinsavak gerincét. Ezen a cukor-foszfát vázon helyezkednek el a bázisok, mint a fésűn a fogak. Mivel a cukor-foszfát részek azonosak, elég a bázisokat néven nevezni, hogy leírjuk egy nukleinsav szekvenciáját, azaz a bázisok sorrendjét, ami a nukleinsavak elsődleges szerkezete.


A DNS másodlagos szerkezetét a két ellentétes irányultságú polinukleotidlánc közös tengely köré csavarodó kettős spirálja (hélix) adja. A bázispárososdás szabálya alapján az adenin mindig timinnel (A=T), a guanin mindig citozinnal alkot párt. Fontos tovább, hogy az adenin és timin között kettő, míg a guanin és a citozin között három hidrogénhídkötés alakul ki.


A DNS harmadlagos szerkezetének az a felcsavarodott szuperhelikális forma tekinthető, amely a prokarióta sejtekben cirkuláris és az eukarióta sejtekben lineáris formájú DNS-ekből jön létre annak érdekében, hogy a DNS elférjen a sejtben.


Az eukarióta DNS fehérjékkel komlpexeket képezve és többszörösen feltekeredve alkotja a kromatinállományt, amit a DNS negyedleges szerkezetének nevezhetünk.


Az eukariótákban a sejtmagon kívül a mitokondriumban és a kloroplasztiszban is található DNS.


Az RNS szerkezete hasonló a DNS-éhez, de az RNS egyszálú molekula. Előfordulhat, hogy az RNS is kialakíthat duplahélixet saját magával vagy egy másik RNS szállal. A hidrogénhidak szabályos jelenlétének hiánya miatt az RNS-molekulák szerkezete változatosabb. A nagy bázisszámú molekuláknál bizonyos rendezettséget mutató, ún. hajtűszerű szerkezetek alakulhatnak ki ott, ahol a bázisok közelítőleg komplementerek a két szálrészben.


Az RNS-ek elsődleges szerkezetét a DNS-hez hasonlóan, a nukleotidsorrend határozza meg. 


Az RNS másodlagos szerkezetén az RNS-lánc hidrogénkötéssel összekapcsolt szakaszai révén kialakuló térbeli elrendeződést értjük (a tRNS rendelkezik másodlagos szerkezettel).


A rRNS-es funkcionális domének (harmadlagos szerkezet) létrehozására is képesek, amellyel a riboszomális fehérjék kötődését és a működőképes riboszóma kialakulását biztosítják.




Az RNS-ek fehérjékkel kapcsolódva komlpexeket is kialakíthatnak (ribonukleoproteidek), ami a negyedleges szerkezetnek tekinthető.



A sejtekben többféle RNS is előfordul:

v     rRNS = a fehérjék mellett a riboszómák fontos alkotórésze.

v     tRNS = szerepük az aminosavak szállítás a riboszómák felületére, a fehérjeszintézis színterére.

v     mRNS = a polipeptidláncok szintéziséhez szükséges templátot (mintát) tartalmazzák.

v     snRNS = a transzkripció utáni módosításban vesznek részt, vagy specifikus fehérjékkel képeznek komplexeket.



A nukleinsavak biológiai funkciója:

Ø      a genetikai információ tárolása (genom)

Ø      a replikáció (DNS->DNS)

Ø      a transzkripció (DNS->RNS)

Ø      a transzláció (RNS->fehérje).

Találat: 8781







Felhasználási feltételek