Folyók felszínformalasa

Folyók felszínformálása

Folyó: 100-1000 km hosszú, 100-150 E km² vízgyûjtõ területû vízfolyások összessége.

Folyam: 1000-2500 km hosszú, 150 E - 1 M km² vízgyûjtõ területû vízfolyások összefoglaló neve.

Folyórendszer: egy folyóvá vagy folyammá egyesülõ vízfolyások 121h76b együttese.

A folyók a földfelszín legfõbb alakítói, felszínformáló tevékenységük pusztításból, szállításból, felhalmozásból áll.

A folyók munkavégzése függ a vízhozamtól, a meder esésétõl, az áramlás ebességétõl. A folyó a felszínformálást hordalékával végzi, a folyókban áramló víz mozgási energiája révén képes megtámadni a meder aljzatát, oldalát, és onnan hordalékot termel.

Hordalék: vízfolyások által szállított kõzet-, illetve ásványtörmelék és málladék.
Hordalékok csoportosítása szemcsenagyság alapján: iszap, homok, kavics. A hordalék mérete a folyók vízgyûjtõ területét felépítõ kõzetektõl és a terület éghajlatától függ.
A hordalék mozgatása: lebegtetés, görgetés, ugráltatás, vízben oldva szállítás. A hordalék szállítása függ a víz sebességétõl, a vízhozamtól.

A folyók felszínformálását bevágódó, feltöltõ, oldalazó szakasz jellemzi. A folyók szakaszjellege a forrástól a torkolatig többször is változik.

I.            Bevágódó szakaszjelleg (felsõ szakasz): nagy lejtésû, azaz nagy Renief-energiájú területeken, hegységekben, emelkedõ térszíneken jellemzõ. A folyó hordalékszállító képessége (=munkaképesség) nagyobb, mint amennyi a hordalék elszállításához kell. A folyók egyre mélyülõ völgyet képeznek. A völgymélyítés (mélyítõ erózió) részfolyamatai: hordalékszállítás, mederkoptatás, görgetegaprózás.

A mélyítõ erózió függ a meder kõzetanyagától. A bevágódó völgy keresztmetszetét a kõzet minõsége szabja meg. A bevágódó folyók V keresztmetszetû völgyet alakítanak ki.
Ezek jellemzõ vált.:

Szurdok

Hasadékvölgy

Sikátorvölgy (=szûk, mély, meredekfalú, kemény kõzetbe vágódó völgy)

Kanyon: vízszintesen települt kemény és puhább kõzeteket feltáró völgyek (pl. USA-ban)

II.         Oldalazó szakaszjelleg (középsõ szakasz): mérsékelt lejtésû területekre jellemzõ. A folyó hordalékszállító ereje éppen akkora, mint amennyi a hordalék elszállításához kell. Az ilyen folyó kanyarog, ennek oka, hogy meg kel ismernie a sodorvonalát.

Sodorvonal: a leggyorsabban haladó víztömeg vonala, a legnagyobb hordalékszállítás e vonal mentén történik. A pusztítást, a feltöltést a sodorvonal helye határozza meg.
A meder bármilyen egyenetlensége a sodorvonalat valamelyik parthoz téríti el, amelyik ezt a túlsó part felé lendíti vissza. Ez a folyamat többször megismétlõdik, mivel a folyó hordalékszállító ereje a sodorvonal mentén a legnagyobb. Azokról a helyekrõl, ahol a parthoz ütközik a folyó, elhord valamennyit a partból. Az ellentétes oldalon, amely távolabb van a sodorvonaltól, hordalék rakódik le => folyókanyarulatok alakulnak. A kanyar homorú oldalán a folyó mélyít, üst keletkezik. A kanyar domború oldalán a folyó feltölt, öv-zátony keletkezik. A folyó ártere mindkét oldalon szélesedik. A túlfejlõdött kanyarulatokat a folyó átvághatja, ilyenkor holtág (=meander, morotvató) keletkezik. (pl. Törökországban a Menderes-folyó)

III.       Feltöltõ szakaszjelleg (alsó szakasz): kislejtésû területek jellemzõje. A folyó hordalékszállító ereje kisebb, mint amennyi a hordalék elszállításához kellene. A hordalékot lerakja, ebbõl zátonyok, szigetek képzõdnek, ezek pedig elágazásra késztetik a folyót.

A hegységekbõl, emelkedett térszínekbõl a síkságokra átlépõ folyó esése és hordalékszállító ereje csökken, hordalékát lerakja, ebbõl pedig legyezõszerûen elterülõ hordalékkúp keletkezik. A hegyi patakok törmelékkúpot építenek.

A süllyedõ területeken áthaladó folyók feltöltenek, folyami alföldek keletkeznek. Ezek évmilliós feltöltõmunka eredményei, 2000-3000 m vastag törmelék lerakódása.

Folyóteraszok: a folyó két oldalán lépcsõzetesen egymás fölött elhelyezkedõ párkányok.

A lassú éghajlat-ingadozás, illetve a vízgyûjtõterületet érõ szerkezeti mozgások a szakaszjelleg megváltozásával, teraszok kialakulásával járnak. A teraszok többszörös szakaszjelleg-változás eredményei.

Kialakulásuk:

Ø      Ha a folyó munkavégzõ képessége nõ, bevágódik. A munkavégzõ képesség akkor emelkedik, ha a vízgyûjtõterület nõ, vagy pedig az éghajlat nedvesedik.

Ø      Ha a folyó munkavégzõ képessége csökken, kanyarog. Ez akkor következik be, ha a vízgyûjtõterület süllyed, vagy az éghajlat szárazabbá válik.

A kanyargás során az elhagyott folyóvölgyekbõl csak egyes részek maradnak meg. Ezek a völgysíkmaradványok, vagyis a teraszok.

A bevágódás és a völgyszélesedés ismétlõdésével több terasz képzõdik. Pl. Duna mentén