A Föld szerkezete és a közetburok jellemzése

A fiatal Föld anyagai a forgás, a nehézségi erö és a sürüségkülönbségek miatt gömbhéjakba rendezödtek. Egyre mélyebbre kerültek a nehezebb anyagok a Föld testében. A forgásnak nagy szerepe volt a gömbalak létrehozásában is.

A kutatók fö vizsgálódási eszközei 818j94i a földrengéshullámok. A hullámok iránya, visszaverödése és terjedési sebessége a különbözö halmazállapotú, sürüségü és nyomású anyagokban más és más. Változásaik alapján következtethetünk a Föld belsö szerkezetére.

A Föld 4 nagyobb gömbhéjra tagolódik. Ezek belülröl kifelé haladva a következök: mag, maghéj, köpeny, kéreg. A köpeny további két részre osztható: alsó köpenyre és felsö köpenyre.

Az anyagok sürüsége, nyomása és hömérséklete a Föld középpontja felé haladva nö. A nyomás és a sürüség növekedése nem folyamatos, hanem a héjak határán ugrásszerü.

A hömérséklet 100 méterenként 3°C-kal növekszik.

A Föld vegyi összetétele

1., A mag (belsö mag) anyagai:

A mag nagyrészt vasból, néhány százalék nikkelböl és kobaltból, vagyis nehéz, fémes elemekböl áll. a mag a benne uralkodó magas hömérsékleti értékek ellenére szilárd halmazállapotú, mert az óriási nyomás miatt az anyagok nem olvadhatnak meg.

2., A maghéj (külsö mag) anyagai:

A maghéjban már könnyebb összetevök is megjelennek: a magnál felsorolt fémek mellett a szulfid- és oxidionokat tartalmaz. A maghéj a földrengéshullámok vizsgálata alapján folyékony halmazállapotú. A benne végbemenö hatalmas anyagáramlások elektromágneses mezöket gerjesztenek, s ezek alakítják ki a Föld mágneses terét.

mágneses deklináció: A Földnek É-i és D-i mágneses pólusa van. A földrajzi É-D-i irány nem pontosan esik egybe a mágneses É-D-i iránnyal, azaz a földrajzi É-i pólus nem pont ugyanott van mint a mágneses É-i pólus. Ez a mágneses deklináció.

pólusvándorlás: A mágneses pólusok helyzete nem állandó, hanem a földrajzi pólus körül kis területen imbolygó mozgást végez. Ez a pólusvándorlás jelensége.

3., A köpeny (mezoszféra és asztenoszféra) anyagai:

A földköpeny anyagainak felépítésében a legfontosabb vegyületek a szilícium-dioxid, magnézium-oxid, vas-oxid, jelentösek még az alumínium-, kalcium- és nátrium-dioxidok is. Egymással kapcsolódva különbözö szilikátásványokat alkotnak.

Az alsó földköpeny a mezoszféra, a felsö földköpeny lágy rétege az asztenoszféra, (ettöl eltekintve a földköpeny szilárd halmazállapotú).

4., A közetburok (litoszféra) anyagai:

A közetburok  a felsö földköpeny legfelsö, szilárd részéböl és szilárd földkéregböl áll. Átlagos vastagsága a kontinensek alattt 70-100 km, az óceánok alatt 50 km.

A felsö földköpeny a közetburok alját képezi, kémiai összetétele a köpeny átlagos összetételének felel meg.

A földkéreg vastagsága változó, a szárazföldi kéreg átlagosan 35 km, az óceáni kéreg 6-7 km vastag, a Föld kéregét felépítö anyagok közül a szilícium-dioxid a legfontosabb, nagyobb mennyisáégben megjelennek még az alumínium- és kalcium-oxidok.

A szárazföldi kérget másnéven gránitos kéregnek nevezzük, az óceáni kérget pedig bazaltos kéregnek.