Földrajzi felfedezések és gazdasagi, tarsadalmi következményei

Földrajzi felfedezések és gazdasági, társadalmi következményei

A XIV. századi gazdasági és népesedési megtorpanás után a XV. század közepétõl lassú fejlõdés indult meg. Fejlõdik az ipar és a mezõgazdaság, ismét növekedni kezd a népesség. Nyugat - Európa már nem tudta élelemmel ellátni népességét. Ezért egyre több mezõgazdasági terméket importált Kelet - Közép - Európa országaiból. Kialakult egy kereskedelmi centrum Nyugat - és Kelet - Európa között. A növekvõ kereskedelmi forgalom eredménye lett, hogy Európa ezüst - és aranybányái nem tudták fedezni a szükségletet.→ aranyéhség alakult ki.

Konstantinápoly elfoglalása után (1453) a török hatalom ellenõrizte és lefölözte a földközi-tengeri kereskedelem hasznát. A távol - keleti országokról szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti - óceán partjain fekvõ országok hajósait. Emellett fejlõdtek a természettudományok is: csillagászat, térképészet (Toscanelli), bõvültek a földrajzi ismeretek is. (Ptolemaiosz elméletének elfogadása: miszerint a Föld gömb alakú). Új hajótípust fejlesztettek ki, a caravellát (több árbócos, magas építményû, hátsókormányos, 200-500tonnás hajó), és az iránytû is segítette a tájékozódást.

Az elsõ felfedezõ utakat portugál hajósok tették meg. Tengerész Henrik → tengerésziskolát alapított. A portugál hajósok Afrika körülhajózásával elérték Indiát. Diaz Bertalan (1471) - Jóreménység - foka, Vasco da Gamma (1498) - India nyugati partjait érte el. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket. Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek.

A felfedezések második hulláma a spanyol felfedezõk nevéhez fûzõdik. Kasztíliai Izabella és Ferdinánd aragóniai trónörökös házasságával (1379) a két legnagyobb pireneusi állam egyesült. A spanyol uralkodópár bízta meg Kolombusz Kristófot, hogy nyugatnak indulva rövidebb úton jusson el Indiába. Kolombusz Kristóf 1492. augusztus 3-án indult el három hajóval Palosz kikötõjébõl (Nina, Pinta, Santa Maria) és október 12-én reggel lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van. Azután még három utat tett meg, de a behozott arany nem elégítette ki a monarchia nemesércéhségét és Kolombusz kegyvesztetté vált. (1506. május 10-én halt meg.) Amerikát Amerigo Vespucciról nevezték el, aki több újvilági hajóúton is részt vett.

A kor utolsó nagy utazója Fernando Magellán portugál születésû férfi volt, akinek öt hajóból álló flottája 1519. augusztusában indult el Sanlucar kikötõjébõl, hogy megkerülje a Földet. A cél: megtalálni az átjárót a fûszertermõ keleti szigetek és Európa között. Öt hajóból egy tért vissza (Victoria) 18 emberrel a földkörüli utazásról 1522 szeptemberében. A hajóút történetét hajónapló õrzi, hajónaplóvezetõje Pigafetta volt. (Dél - Amerika, Tûzföld, Csendes - óceán, Fölöp - szk., Indonézia)

1494 → Tordesilles - i szerzõdés: megtörténik a világ elsõ felosztása: az Atlanti - óceán közepétõl keletre portugál, nyugatra spanyol gyarmatosítás.

A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a hódítókat. (Cortez -1519, Pizzaro - 1531) Mikor azonban világossá vált, hogy kincseikre törnek, fegyverrel fordultak szembe a rablókkal, de alulmaradtak.

A pénzszegény Európába megindult a nemesfémek áradata. Amerika igazi kincsei mégis a növények voltak: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, gyapot. Amerikából származik a kinin, a malária ellenszere, a kaucsuk, a kakaó és a vanília is. Az õslakók, az indiánok, kényszermunkát végeztek. Amikor erre gyengének bizonyultak, Afrikából néger rabszolgákat hoztak be. → rabszolgakereskedelem megindulása

A felfedezések eredménye

1.) a XVI. század közepétõl rohamosan emelkedtek a mezõgazdasági termékek árai, (árforradalom) fõleg a gabonaárak. Megindult az egységes világpiac kialakulása.. A világkereskedelem központja Nyugat - Európa lett, ahol kialakult egy virágzó háromszög kereskedelem:

1: cukornád, gyapot, dohány, kakaó, indigó, paprika, paradicsom, kukorica, burgonya

2: szeszesital, textília, fegyverek, egyéb fém termékek

Fellendült a keleti kereskedelem is:

2.) földrajzi munkamegosztás jött létre Kelet és Nyugat Európa között.

A 16. században kialakuló világpiac pénzügyi központja elõbb a németalföldi Antwerpen, majd Amszterdam, a 17. századtól pedig London lett. 1600 - ban létrejött Brit Kelet - Indiai Társaság új korszakot nyitott a világkereskedelem történetében. A kicsiny európai piac világpiaccá szélesedett.

3.) Azt a történelmi folyamatot, amely a tõkés termelés feltételeit megteremti, azáltal, hogy a kisárútermelõket megfosztották termelõeszközeiktõl, a másik oldalon a termelõeszköz és pénz felhalmozódik eredeti vagy kezdeti tõkefelhalmozódásnak nevezzük.

Gyakorlati mintája a bekerítés és a manufaktúrák létrehozása:

A földet a paraszttól törvényes (pl. bérleti díj megemelése) vagy törvénytelen (pl. katonákkal elveszik) úton elveszik. Ez a posztóipar fellendülésével függött össze. A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy juhtenyésztéssel foglalkozzanak. A földesurak a közösen használt legelõket és a paraszti birtokokat kisajátították, bekerítették és manufaktúrákat hoztak létre.

A manufaktúrákban 10-30 fõ dolgozik, az árak alacsonyak, és tönkreteszik a céheket:

Céh Manufaktúra

- minõségi munka - mennyiségi munka

- drága termékeket állít elõ - olcsó termékek

- szakmunka - betanított munka jellemzõ

- nincs munkamegosztás - van munkamegosztás

- rendelkezik termelõeszközzel - termelõeszközzel a manufaktúra

a munkás                        tulajdonosa rendelkezik

4.) észak-itáliai városok hanyatlása, mert a Földközi tenger helyett az Atlanti-óceán a kereskedelmi útvonal

5.) új termékek megjelenése

• Kukorica (kukoricaliszt és kenyér elõállítása)
• Burgonya
• Paradicsom
• Paprika
• Dohány
• Kakakó

6.) társadalmi következmények

Angliában és Németalföldön játszódott le elõször az a folyamat, amelynek eredményeképpen a földjüket vesztett parasztokból és tönkrement kézmûvesekbõl kialakult a bérmunkások rétege, és késõbb a tõkésosztály.

7.) ideológiai következménye a reformáció. A reformáció korszerûsítést, megújítást jelentett, nincs az egyház ellen. Vezetõje Luther Márton volt, aki 1517. október 31.-én 95 pontos követeléseit a Wittenbergi Vártemplom falára függeszti.

Luther tanai:

búcsúcédulák megszüntetése, "A bûnöket csak Isten bocsáthatja meg"

van-e szükség gyónásra?

Ha nincs gyónás, kell-e ennyi pap?

Támadja az egyház elvilágosodását

Javasolja az anyanyelvi igehirdetést (Bibliafordítások)