online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

Boldogkővaralja

földrajz





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A Tiszai Vegyi Kombinat Környezetvédelmi politikaja
A Föld szerkezete és a közetburok jellemzése
Földrajzi jellemzés
Görögorszag
A vulkanossag: a vulkani működés típusai, a vulkanossag területi eloszlasa, vulkani kőzet és ércképződés
Boldogkővaralja
 
bal also sarok   jobb also sarok

Boldogkőváralja

Története:


Bodó-Ko-Váralja, magyar-orosz mezőváros, Kassától délre 11 km-re. A település a boldogkői várról kapta a nevét, amely a Bodókő nevű sziklánál áll. A vár története szorosan összefügg a faluéval. A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezit tufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A bold 646j99g ogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte. Várunk első oklevélben Castrum Boldua néven szerepel, 1282-ben egy III. Endre által kiállított oklevél alapján. Majd nevezték Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának és végül Boldogkő vára lett. A néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől. Boldogkő várát IV. Béla király engedélyével építette fel a Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. IV. László király 1282-ben szerezte meg csere útján. Várnagyát 1300-ból ismerjük, Jánosnak hívták és Amadé nádor alpári jobbágyainak ügyében járt el. Az Árpád-ház kihalása után az Amadék birtoka lett, akik Csák Máté pártján álltak. Károly Róbert király azonban 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte őket, és birtokait, köztük Boldogkő várát is elvette, amelyet az anjou párti Drugeth családnak adományozott úgy, hogy benne királyi várnagyot tartott. Feltehetően ez a pompaszerető Drugeth család építette meg ebben az időben a felső vár többi részét is (az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot).




Látnivalók:

Péchy-Zichy kastély és őspark

A település további nevezetessége még az 1786-ban barokk stílusban épült volt Péchy-Zichy kastély. A kastélyt Péchy Gábor építtette, miután a várat és a hozzá tartozó uradalmat megvásárolta a lõcsei jezsuitáktól 1753-ban. A következõ tulajdonos a Zichy család, aki házasság révén szerzi meg a birtokot a századfordulón. U alakú, több mint 2500 nm alapterületû kastélya a megyében a harmadik legnagyobb kastélyépület. A kastély egyemeletes, alápincézett fõépületéhez átellenesen szintén U alaprajzú, földszintes melléképületek kapcsolódnak, egy nagyméretû zárt díszudvart közrezárva. A melléképületek két sarkán egy-egy zsindelyfedésû, négyzetes alaprajzú, manzárdtetõs saroktorony áll. Az egyes udvarok között kocsiáthajtók biztosítják az összeköttetést.

Római katolikus templom

1768-ban a hatalmas tornyú és ugyan csak a Péchyék által épített hagymasisakos barokk templom megtekintését ne mulasszuk el. A gazdag berendezésű templom jól mutatja a földesúr gazdagságát és bőkezűségét, aki egyszerre tudott díszes kastélyt és templomot építtetni uradalmának székhelyén.


Görög katolikus templom

1766-ban épült a görög katolikus templom. Benne láthatjuk a leégett fatemplomból kimentett ikonokat. Az ikonokat érdemes megtekinteni, hiszen falunk szláv nyelvű történelméről mesél.


Népességszám-elemzés:


A népességszám 1870-től napjainkig 1000 és 1500 fő között ingadozott. 1910-ig folyamatosan csökkent, majd utána kis emelkedés volt észlelhető, és 1960-nál stagnált. Ekkor ugyanis ugrásszerűen megnőtt a népességszám 1200 főről 1500-ra Ratkó Annának köszönhetően - bébi bumm - A XX. Század végére visszaállt az átlagszám a településen. Feminitás és maszkulinitás nem figyelhető meg semelyik korosztályban sem. Önmagában a településen nem laknak sokan.



Népmozgalom:


1990-től a népesség 1000 és 1200 fő között ingadozott. 1998-ra a népesség szám közel 100 fővel megnőtt és ebben az évben volt a természetes szaporodás a legmagasabb. Az élveszületés és halálozás azt az eredményt mutatja hogy többen halnak ment mint születnek, és a népesség szám így se csökken. - sok bevándorló jön és telepszik le itt. Pl.: 2003-ban ugyanannyian születtek mint amennyien meghaltak a településen belül, mégis nőtt az össznépesség.


Iskolai végzettség:


Érettségivel és egyetemi oklevéllel több nő rendelkezik mint férfi, és ha megfigyeljük hány embernek nincs semmilyen általanálos iskolai végzettsége, a férfiak száma nagyobb. 2001-ben a leérettségizett nők száma kiugróan magas. Egyetemi oklevéllel rendelkezők száma közel azonos mind a két évben (1990-2001). Azok akik elvégezték az általános iskola nyolc osztályát számuk 2001-re majdnem másfélszeresére nőtt.


Gazdasági aktivitás:


1990-ben sokkal több - a férfiaknál kétszer annyi - volt a foglalkoztatott, mint a 2001-ben. Ennek köszönhetően a munkanélküliség aránya ennek épp ellenkezője. Egészen hihetetlen, a munkanélküli nők száma az 1990-es évben pontosan 6 fő volt. 2001-re az inaktív keresők száma is megnőtt, az eltartottak közel ugyanannyian voltak mindkét évben. 1990-ben a foglalkoztatottak aránya a férfiak részére mutatott viszont 2001-re kiegyenlítetté vált.


Etnika:


Boldogkőváralja etnikai összetétele nem túl változatos, vagy csak nem annak vallják magukat, akik igazából is. 1990-ben magyar és romaszármazásúakon kívül nem volt semmi más külföldi. Ennek a két népcsoportnak az eloszlása egy aránylik a hathoz, a magyarok javára. Azután 2001-ben betelepült 12 szlovák származású ember. Rajtuk kívül a magyar roma összetétel aránya nem változott csak számuk meg növekedett.


Vallás: 


A vallást három fő részre lehet osztani: római katolikus, görög katolikus és református. Ezeken kívül jelen volt és van elhanyagolható mennyiségben az evangélikus és az izraelita vallás. 1990-ben a római katolikus hit közel 1000 főt tett ki, a görög katolikus majdnem kétszázat. A többi három vallás ág összesen nem tett ki negyven embert. Elhanyagolható de voltak. A reformátuson kívül 2001-re a többi hívők száma csappant, olyannyira, hogy evangélikus hitű egy maradt a településen, izraelita pedig mind elvándorolt vagy elhunyt. A reformátusok száma 2001-re a háromszorosára nőtt.





Korfa (1960):


Az 1960-as korfán 20 és 50 év között 10 évenkénti korbontás van, ami nem túl előnyös, mert nincs eléggé részletezve. Az 5 és 9 és a 15 és 19 év között maszkulinitás figyelhető meg. A 30 - 39 évesek száma kiugróan magas a korbontás többi részéhez képest. A nők száma 50 - 60 év között magasabb, mint a többi részen és a korfa további részei szinte megegyezők. Tehát ez egy kiegyensúlyozott korfa. Elöregedési index: 33,62.


Korfa (2001):


2001-ben négyévenkénti korbontás van, ami sokkal jobban áttekinthető. 10 éves korig a férfi nő arány közel azonos.10 - 14 év között a nők száma kiugróan magas. 60 év felett feminitás figyelhető meg. A többi részén a korbontásnak nincs nagyobb kiugrás a ők részéről. 15 és 60 évesek körében a férfiak száma három helyen kiugróbb az átlagnál. 80 év felett a férfiak száma összesen 4négy a nőké pedig húsz fő. Önmagában véve kiegyensúlyozott korfa, óriási kiugrás sehol sem figyelhető meg. Elöregedési index: 81,14. 















Forrás:
           
Internet:
            www.boldogkovaralja.hu





Miskolci Egyetem


Műszaki Földtudományi Kar


Földrajz Intézet








Boldogkőváralja










Találat: 2113