Boldogkõvaralja

Boldogkõváralja

Története:

Bodó-Ko-Váralja, magyar-orosz mezõváros, Kassától délre 11 km-re. A település a boldogkõi várról kapta a nevét, amely a Bodókõ nevû sziklánál áll. A vár története szorosan összefügg a faluéval. A Boldogkõváralja község felett emelkedõ ovális alakú andezit tufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos Boldogkõ vára emelkedik a magasba. A bold 646j99g ogkõi vár története meglehetõsen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhetõ. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erõdítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte. Várunk elsõ oklevélben Castrum Boldua néven szerepel, 1282-ben egy III. Endre által kiállított oklevél alapján. Majd nevezték Bolduakev, Bodókheõ, Bodókõ várának és végül Boldogkõ vára lett. A néphagyomány egy Bodó nevû aszalómestertõl származtatja, aki IV Bélát menekítette meg az üldözõ tatárok elõl. Boldogkõ várát IV. Béla király engedélyével építette fel a Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. IV. László király 1282-ben szerezte meg csere útján. Várnagyát 1300-ból ismerjük, Jánosnak hívták és Amadé nádor alpári jobbágyainak ügyében járt el. Az Árpád-ház kihalása után az Amadék birtoka lett, akik Csák Máté pártján álltak. Károly Róbert király azonban 1312-ben a rozgonyi csatában legyõzte õket, és birtokait, köztük Boldogkõ várát is elvette, amelyet az anjou párti Drugeth családnak adományozott úgy, hogy benne királyi várnagyot tartott. Feltehetõen ez a pompaszeretõ Drugeth család építette meg ebben az idõben a felsõ vár többi részét is (az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védõ hasáb alakú tornyot).

Látnivalók:

Péchy-Zichy kastély és õspark

A település további nevezetessége még az 1786-ban barokk stílusban épült volt Péchy-Zichy kastély. A kastélyt Péchy Gábor építtette, miután a várat és a hozzá tartozó uradalmat megvásárolta a lõcsei jezsuitáktól 1753-ban. A következõ tulajdonos a Zichy család, aki házasság révén szerzi meg a birtokot a századfordulón. U alakú, több mint 2500 nm alapterületû kastélya a megyében a harmadik legnagyobb kastélyépület. A kastély egyemeletes, alápincézett fõépületéhez átellenesen szintén U alaprajzú, földszintes melléképületek kapcsolódnak, egy nagyméretû zárt díszudvart közrezárva. A melléképületek két sarkán egy-egy zsindelyfedésû, négyzetes alaprajzú, manzárdtetõs saroktorony áll. Az egyes udvarok között kocsiáthajtók biztosítják az összeköttetést.

Római katolikus templom

1768-ban a hatalmas tornyú és ugyan csak a Péchyék által épített hagymasisakos barokk templom megtekintését ne mulasszuk el. A gazdag berendezésû templom jól mutatja a földesúr gazdagságát és bõkezûségét, aki egyszerre tudott díszes kastélyt és templomot építtetni uradalmának székhelyén.

Görög katolikus templom

1766-ban épült a görög katolikus templom. Benne láthatjuk a leégett fatemplomból kimentett ikonokat. Az ikonokat érdemes megtekinteni, hiszen falunk szláv nyelvû történelmérõl mesél.

Népességszám-elemzés:

A népességszám 1870-tõl napjainkig 1000 és 1500 fõ között ingadozott. 1910-ig folyamatosan csökkent, majd utána kis emelkedés volt észlelhetõ, és 1960-nál stagnált. Ekkor ugyanis ugrásszerûen megnõtt a népességszám 1200 fõrõl 1500-ra Ratkó Annának köszönhetõen - bébi bumm - A XX. Század végére visszaállt az átlagszám a településen. Feminitás és maszkulinitás nem figyelhetõ meg semelyik korosztályban sem. Önmagában a településen nem laknak sokan.

Népmozgalom:

1990-tõl a népesség 1000 és 1200 fõ között ingadozott. 1998-ra a népesség szám közel 100 fõvel megnõtt és ebben az évben volt a természetes szaporodás a legmagasabb. Az élveszületés és halálozás azt az eredményt mutatja hogy többen halnak ment mint születnek, és a népesség szám így se csökken. - sok bevándorló jön és telepszik le itt. Pl.: 2003-ban ugyanannyian születtek mint amennyien meghaltak a településen belül, mégis nõtt az össznépesség.

Iskolai végzettség:

Érettségivel és egyetemi oklevéllel több nõ rendelkezik mint férfi, és ha megfigyeljük hány embernek nincs semmilyen általanálos iskolai végzettsége, a férfiak száma nagyobb. 2001-ben a leérettségizett nõk száma kiugróan magas. Egyetemi oklevéllel rendelkezõk száma közel azonos mind a két évben (1990-2001). Azok akik elvégezték az általános iskola nyolc osztályát számuk 2001-re majdnem másfélszeresére nõtt.

Gazdasági aktivitás:

1990-ben sokkal több - a férfiaknál kétszer annyi - volt a foglalkoztatott, mint a 2001-ben. Ennek köszönhetõen a munkanélküliség aránya ennek épp ellenkezõje. Egészen hihetetlen, a munkanélküli nõk száma az 1990-es évben pontosan 6 fõ volt. 2001-re az inaktív keresõk száma is megnõtt, az eltartottak közel ugyanannyian voltak mindkét évben. 1990-ben a foglalkoztatottak aránya a férfiak részére mutatott viszont 2001-re kiegyenlítetté vált.

Etnika:

Boldogkõváralja etnikai összetétele nem túl változatos, vagy csak nem annak vallják magukat, akik igazából is. 1990-ben magyar és romaszármazásúakon kívül nem volt semmi más külföldi. Ennek a két népcsoportnak az eloszlása egy aránylik a hathoz, a magyarok javára. Azután 2001-ben betelepült 12 szlovák származású ember. Rajtuk kívül a magyar roma összetétel aránya nem változott csak számuk meg növekedett.

Vallás: 

A vallást három fõ részre lehet osztani: római katolikus, görög katolikus és református. Ezeken kívül jelen volt és van elhanyagolható mennyiségben az evangélikus és az izraelita vallás. 1990-ben a római katolikus hit közel 1000 fõt tett ki, a görög katolikus majdnem kétszázat. A többi három vallás ág összesen nem tett ki negyven embert. Elhanyagolható de voltak. A reformátuson kívül 2001-re a többi hívõk száma csappant, olyannyira, hogy evangélikus hitû egy maradt a településen, izraelita pedig mind elvándorolt vagy elhunyt. A reformátusok száma 2001-re a háromszorosára nõtt.

Korfa (1960):

Az 1960-as korfán 20 és 50 év között 10 évenkénti korbontás van, ami nem túl elõnyös, mert nincs eléggé részletezve. Az 5 és 9 és a 15 és 19 év között maszkulinitás figyelhetõ meg. A 30 - 39 évesek száma kiugróan magas a korbontás többi részéhez képest. A nõk száma 50 - 60 év között magasabb, mint a többi részen és a korfa további részei szinte megegyezõk. Tehát ez egy kiegyensúlyozott korfa. Elöregedési index: 33,62.

Korfa (2001):

2001-ben négyévenkénti korbontás van, ami sokkal jobban áttekinthetõ. 10 éves korig a férfi nõ arány közel azonos.10 - 14 év között a nõk száma kiugróan magas. 60 év felett feminitás figyelhetõ meg. A többi részén a korbontásnak nincs nagyobb kiugrás a õk részérõl. 15 és 60 évesek körében a férfiak száma három helyen kiugróbb az átlagnál. 80 év felett a férfiak száma összesen 4négy a nõké pedig húsz fõ. Önmagában véve kiegyensúlyozott korfa, óriási kiugrás sehol sem figyelhetõ meg. Elöregedési index: 81,14. 

Forrás:
            Internet:
            www.boldogkovaralja.hu

Miskolci Egyetem

Mûszaki Földtudományi Kar

Földrajz Intézet

Boldogkõváralja