online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Agromet fogalmak

földrajz



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Boldogkővaralja
MEZOPOTÁMIA.
Természetvédelmi vizsgatételek
Folyók felszínformalasa
Globalis felmelegedés
Japan komplex földrajzi elemzése.
Agromet fogalmak
 
bal also sarok   jobb also sarok

Agromet fogalmak


Meteorológia: A Földet körülvevö légkör fizikai és kémiai folyamatainak rendszerével foglalkozik. Jell rá a specalizálódás.

Éghajlat: Az adott helyen elöforduló idöjárások összessége.A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen, hosszabb idöszak során a környezettel és egymással is kcsh-ban álló rendszere.

Klíma:

Idöjárás: A légkör állapotváltozásainak és a légköri folyamatok együttesének egy rövidebb-hosszabb idöszak alatt lejátszódó eseménysorozata.A légkör fizikai tul-jának és folyamatainak egy adott helyen, rövidebb idöszak során a környezettel é segymással is kcsh-ban álló rendszere.

Légkör: Alapgázokból és vendéganyagokból (vendéggázok, aerosolok) álló rendszer.

Homoszféra: egynemü anyagokból áll (0-80km magasságig), a benne lév 121c28b ö levegömozgások nem engedik az összetevök elkülönülését.

Heteroszféra: különnemü anyagokból áll (80 km töl)

Troposzféra: legsürübb, 0-12km ig, fö jell. a höm fokozatos csökkenése a magassággal (tropopauzáig). Magassága  a szélességi görbétöl függ.

Tropopauza: elválasztó határréteg, átmeneti réteg (troposzféra - sztratoszféra között), 1-3 km

Sztratoszféra: 12-50 km ig, A höm kb 15 km-ig nem mutat lényeges változást, itt nincsenek csereáramlások, folytonos a nyugalom. Ózon legnagyobb része itt található.

Sztratopauza: Elválasztó határréteg (sztratoszféra - mezoszféra között)

Mezoszféra: a hömérséklet a magassággal csökken. 80-90km-ig

Mezopauza:elválasztó határréteg (mezoszféra - termoszféra között)

Termoszféra: a hömérséklet jelentösen emelkedik, 200km-nél már 1000OC, egyre több az ION.

Exoszféra: 250 km fölött, a légkör legkülsö övezete, a levegö itt már rendkívül ritka, légnyomás: 10 - 6hPa, légsürüség: 10-12kg/m3

Ionoszféra: A légkörben található anyagok ionok formájában vannak jelen. 70-80km felett kezdödik, magas a höm benne.

Ozonoszféra: Sztratoszférán belül foglal helyet, meleg öv. Az ózón réteg maximuma 25-30km magasságban. Legnagyobb konci itt van.

Bioszféra: Teljes Földi légkört magába foglalja

Hömérséklet: Az anyagok hömérsékletével höállapotukat, meleg vagy hideg voltukat jellemezzük. Az anyag belsö höenergiájával arányos intenzív mennyiség. 1K = -273,16 oC

Hömérsékleeti gradiens: 1.)Függöleges höm gradiens: 100m-enként 0,65OC-kalcsökken a höm

2.) Adiabatikus höm gradiens: A felfelé haladó mozgó levegöhömje 100m-enként 1OC-ot csökken.jelentése: höcserementes.

Hövezetö képesség: Azt fejezi ki, hogy az anyagban molekuláról molekulára történö höátvitellel 1mp alatt hány J höenergia halad át 2, egymástól 1m távolságra lévö egységnyi ker.metszett között 1 fok höm-különbség esetén (J/(m2*K*s)). Jele: l

Fajhö: Az a hömennyiség, amely valamely anyag tömegegységének , azaz kg-nyi mennyiségének a hömjét 1OC-kal emeli.

Mikroklíma: Felszínközeli kisebb légterek mikrometeorológiai folyamatának rendszere, melyet a felszín és a légkör sajátosságainak kölcsönhatása alakít. 1-1,5 m magasságig

Mezoklíma: Közepes térségü éghajlati rendszer (pl.városklíma, tavi, parki cirkuláció)

Makroklíma: 1,5 m magasságtól. Nagy kiterjedésü (több ezer km2) terület feletti légtér éghajlata. A makroklíma állandó, módosítása az ember rendelkezésére álló energiákkal nem befolyásolható.

Sugárzás: Az energia egyik megnyilvánulási formája, egyben az energia terjedési, ill.átadási módja +az anyagok által kibocsátott energia tovaterjedése és a szállított energia mennyisége.

Emisszió: kibocsátás:elektromágneses hullámokat kibocsátó sugárzás

Abszorpció: elnyelés: elektromágneses hullám energiájának elnyelése.

Elektromágneses spektrum: UVA, UVB, UVC, látható fénytartomány, közeli infra, távoli infra->füziben

Hullámhossz: Az az út, amit a sugárzás 1 rezgés ideje alatt megtesz. 2 azonos rezgésállapotban lévö pont távolsága. Jele: l

Planck -törvény: Atestek hömérsékleti sugárzása nem egyetlen hullámhosszon történik, hanem egyidejüleg bizonyos tartományon belülihullámhosszak egész sorozatán, és az egyes hulllámhosszakon szállított energia mennyisége a sugárzó test hömjétöl függöen különbözö. E(T) = c1* l /ec2/l*T

Stefan-Boltzmann törvény: Az adott test egységnyi felületéröl idöegység alatt kisugárzott összes energiamennyiség egyedül a hömtöl függ, a sugárzó felszín abszolút hömjének negyedik hatványával arányos. E=e s*T4

Wien törvény: azt fejezi ki, hogy T höm mellett melyik hullámhosszon legintenzívebb a sugárzás, vagyis a sugárzási teljesítmény maximuma fordítottan arányos a felszín hömjével! lmax*T =2898*10-3 m*K

Földi kisugárzás maximuma: 10 mikrométer(hosszú hullámhosszon sugároz), Napé: 0,5 mikrométer (rövid hullámhosszon sugároz)

Kirchhoff  törvény: A sugárzás elnyelés és a sug kibocsátás mennyisége közötti összefüggést fejezi ki.

Abszolút fekete test: Alapvetö tul-ja, hogy a sugárzási spektruma folytonos, és minden ráesö sugárzást elnyel, és teljes spektrumon sugároz. Ilyen pl  a Nap.

Szürke test: Nem folytonos a spektrumgörbéjük, és a sugárzási spektruma sem teljes. Ilyen pl a Föld (0,96%ban)

Napállandó (solarkonstans): A légkör külsö határán a sugárzásra meröleges egységnyi felületen idöegység alatt áthaladó sugárzási energia. Feltétele, hogy a napállandó közepes Föld-Nap távolságra értelmezett mennyiség legyen. Értéke: 1370W/m2

Extinkció: A légkörben különbözö okokból (elnyelödés, szóródás, visszaverödés)bekövetkezö sugárzási veszteségek!

Szelektív abszorpció: Gázok és gözök rendelkeznek ezzel a tul-lal, ezért csak meghatározott hullámhosszúságokon nyelnek el, ill.sugároznak energiát. Száraz levegön minden hosszuhullám akadálytalanul áthatol, a vízgöz viszont a rövidhullámú napsugarakat teljes mértékben átengedi, viszont nagymértékben nyeli a hosszuhullámú sugarakat.

Diffúz sugárzás: szórt vagy égboltsugárzás: a kitérített, szétszórt, ezért az égbolt átlátszó felületének minden pontja felöl érkezö napsugárzási rész.

Direkt sugárzás: közvetlen sugárzás: a haladási irányból ki nem térített , a Nap irányából a földfelszínre érkezö sugárzási rész. Csak napsütéses idöben lehetséges, sugarai párhuzamosak, hozzá kapcs az egyszerü árnyékjelenségek és egyszerü fénytörvények.

Visszaverödés: a napsugarak egy része a többszöri irányváltoztatás végén nem a földfelszín, hanem a világtér felé veszi az irányát, onnan nézve mintegy visszaverödik, reflektálódik.

Komplex átbocsátási együttható: a légkör egyik fontos állandója. Jele: q.

Linke féle homályossági tényezö: azt mutatja meg, hogy hány tökéletesen tiszta és száraz légkört  kéne egymás fölé helyezni, hogy ez a megvastagított légréteg ugyanazt a sugárgyengítést adja, mint a valóságos. Jele: T

Homályos légkör komplex átbocsátási együtthatója: megmondja, hogy a valóságos légkör az eredetinek hányad részére csökkenti a sugárzás erösségét, ha a Nap a zenitben van. Értéke: 0,6-0,8

Globálsugárzás: a földfelszínre, földi tárgyakra érkezö besugárzás. G=Direkt+Szórt sugárzás

Napmagasság: Szabályozza a légköri út hosszát, s vele a légköri sugárzásgyengítést. A besugárzás intenzitásának napi vagy évi menetét alakítja.

Sugárzás - intenzitás: a vízszintes síkon a beesési szög sinusa szerint módosul a sugárirányra meröleges síkon áthaladó energiaértékhez képest.

Deklináció: A Napnak az ekvátor síkja felett/alatt adódó szöge a Nap deklinációja. Megadja, hogy a kérdéses naptári idöpontban melyik földrajzi szélességi körön delel zenitben a Nap.

Évszak: Az egyik félévben az északi, a másik féllévben a déli félgömbön nagyobbaka napsugár beesési szögei.

Szürkület: A napkelte elötti és a napnyugta utánifokozatos átmenet a teljes éjszakai sötétség és a nappali világosság között

Napforduló: téli napforduló: dec.21., nyári napforduló: jun.21, napéjegyenlöség: márc.21, szept.23.

Csillagászatilag lehetséges napsütés: Idötartama egyenlönek vehetö a nappalok hosszával. A napkeltétöl napnyugtáig számított idöket havonta vagy egész évre összegezve megkapjuk, hogy max hány órán keresztül volna napsütés, ha felhözet, domborzat, tereptárgy nem akadályozná a napsütés érvényesülését.

Borultsággal redukált napfénytartam: vagyis egy vidék napsütése mindenhol kisebb a lehetségesnél, mert elsösorban a felhözet, ködök, levegö szennyezetsége miatt jelentékeny veszteség áll elö.

Napfénytartam: napsütéses órák száma: az a szám, amely megmutatja, hogy valamely idöszak alatt összesen, hány órán át sütött a nap.

Relatív napfénytartam: a valóságos és a csillagászatilag lehetséges napsütés hányadosát. Ez azt fejezi ki %ban, hogy az összes nappali óra közül hány % napsütéses.

Tényleges napfénytartam: Figyelembe kell venni a tereptárgyakat, amik miatt nem ér egy egy adott teret folyamatos napsütés

Effektív kisugárzás: A felszín hosszúhullámú kisugárzási mérlege

Albedó: A különbözö anyagoknak a rövidhullámú napsugárzással szembeni visszaveröképességét a globálsug. százalékában fejezzük ki.    a = R/G*100

Szenzibilis höáram:

Aktív felszín: olyan hökapacitás nélküli geometriai felület, amely az energiákat és anyagokat csak átalakítja és közvetíti a talajrétegek, valamint a légtér felé, de nem tárolja.

Csereáramlás: turbulens csereáramlás: A rossz hövezetö levegö magasabb rétegeibe a hö nem vezetéssel, hanem hanem csereáramlással jut fel.

Advekció: vízszintes irányban történö légcirkuláció +vízszintes páraszállítás



Turbulencia: Örvényes áramlás: A vízszintes áramlás rendetlen, a légrészecskék a haladási irányukból kitérnek. A levegöben függöleges átkeveredést hoz létre, és ez a tul-ok kicserélödédével jár együtt.

Hömérsékleti profil: állapotgörbeezzel lehet jól szemléltetni, hogy az inverziós légréteg jelenlétét. A levegö magasság szerinti hömérsékleti állapota egy adott idöpontban.

Talajmenti inverzió: Oka az erös talajmenzi lehülés, ami derült éjszakákon a földfelszín túlsúlyra jutott kisugárzása következtében rendszeresen bekövetkezik.→ Kisugárzási inverzió

Nedves adiabatikus hömérsékleti gradiens: Ha az emelkedö légtömeg annyira lehül, hogy megindul benne a vízgöz kondenzációja (felhöképzödés), akkor a további emelkedés közben a vízgöz kondenzációs höje felszabadul. A 100m-re esö höm csökkenés mértékét 1OC-ról 0,5OC-ra redukálja.

Száraz adiabatikus höm gradiens: Az az érték, amely megmutatja, hogy a vízgözzel telítetlen levegö felemelkedése során 100m-enként adiabatikusan mennyivel hül le. Minden 100m emelkedéskor 1OC-ot hül.

Légkör stabilis egyensúlyi állapota: Akkor van, ha a nyugalmi helyzetéböl kimozdult légtest eredeti helyzetére visszatérni kényszerül.

Légkör indifferens/közömbös egyensúlyi állapota: ha a nyugalmi helyzetéböl kimozdult levegötest az öt körülvevö rétegben gyorsulás nélkül mozog.

Légkör labilis egyensúlyi álapota: Ha a nyugalmi helyzetéböl kimozdult légtest eredeti helyzetébe nem tér vissza, hanem ettöl gyorsulással távolodik.

Abszolút maximum hömérséklet: 50éves adatsor- 1 évben az év minden napjához rendel egy max höm.öt , ebböl kiválasztják az év legnagyobb adatát- lesz így 50 adatom (50 év miatt), -így lesz 50db abszolút maximum höm. Ugyanez van az abszolút minimum höm.nél is.

Radiációs minimum hömérséklet:

Izovonal/izobár: Az izobár felületeknek a földfelszínnel (vagy azzal párhuzamos felülettel) való metszésvonala.

Ciklon: Zárt, koncentrikus izobárokkal körülhatárolt alacsony nyomású képzödmény, amely az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányú cirkulációval rendelkezik. Legalacsonyabb nyomás a KP-jában van.

Anticiklon: olyan magas nyomású képzödmény, amelyben nincsenek frontok, é saz óramutató járásával megegyezö irányú cirkulációval rendelkezik. Kp-jában van a legnagyobb nyomás.

Coriolis-erö: tehetetlenségi erö, egy látszat erö, amely a Föld forgásával függ össze→A Föld forgásából származó eltérö erö.

Bárikus gradiens: nyomási gradiens: meghatározza a gradiens eröt. + azt fejezi ki, hogy a legnyagyobb nyomás irányában (az izobárra meröleges) egységnyi távolságra esö nyomáskülönbség.

Szél: a levegö vízszintes irányú mozgása. Vektormennyiség, mert van iránya és nagysága is.

Uralkodó szélirány: Egy adott helyen a leggyakrabban elöforduló szélirány.

Légnedvesség: Több-kevesebb láthatatlan, gázhalmazállapotú vízgöz mindig van a levegöben, s ezeknek a mennyisége a levegö nedvessége.

Abszolút légnedvesség: Tényleges légnedvesség: megadja, hogy 1m3 nedves levegöben hány g vízgöz van (g/m3) Jele: q.

Telítési nedvesség: Telítési páratartalom: max lehetséges nedvességtartalom, amit az adott höm.ü levegö képes befogadni (g/m3) Jele: Q.

Páranyomás: Tényleges göznyomás: a levegöben lévö vízgöz nyomása (mbar) Jele: e.

Telítési páranyomás: Telítési göznyomás: Telített nedves levegöben lévö vízgöz nyomása.(mbar) Jele: E.

Relatív nedvesség: megadja, hogy a tényleges páratartalom az adott höm.ön hány %-a a lehetséges páratartalomnak. f=q/Q (%)

Telítési hiány: Minél nagyobb a különbség a telítési és a tényleges páratartalom között, annál nagyobb a levegö páraéhsége, s vele egyenes arányban fokozódik az elpárolgás üteme. Jele: D. D=Q-q vagy D=E-e

Harmatpont: Aza höm, amelyre a levegö lehütve (állandó nyomáson) az telítetté válik (OC)

Evaporáció: A csupasz felszínek és vízfelszínek párolgása. A nagy térségekböl a légkörbe jutó vízmennyiség teljes összege.

Transpiráció: Az a vízmennyiség, amely gáz halmazállapotban a növényzet szövetéböl vagy a sztómákon keresztül jut a légkörbe.

Planetáris albedó: Föld visszaveröképessége:A Föld légkörrendszer planetáris albedója: 28%

Látens höáram:

Konvekció: Függöleges irányban történö légcirkulácó +konvektív függöleges páraszállítás

Lmináris áramlás: Amikor a vízszintes áramlás rendezett, a légrészecskék párhuzamosan haladnak.

Inverzió: Elöfordul, hogy a gradiens negatív, vagyis a magas szintek levegöje nem hidegebb, hanem magasabb höm.ü, mint az alsó légréteg. Ezt a fordított, a troposzférában visszás állapotot nevezzük inverziónak.






: 3550






Felhasználási feltételek