Agromet fogalmak

Agromet fogalmak

Meteorológia: A Földet körülvevö légkör fizikai és kémiai folyamatainak rendszerével foglalkozik. Jell rá a specalizálódás.

Éghajlat: Az adott helyen elöforduló idöjárások összessége.A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen, hosszabb idöszak során a környezettel és egymással is kcsh-ban álló rendszere.

Klíma:

Idöjárás: A légkör állapotváltozásainak és a légköri folyamatok együttesének egy rövidebb-hosszabb idöszak alatt lejátszódó eseménysorozata.A légkör fizikai tul-jának és folyamatainak egy adott helyen, rövidebb idöszak során a környezettel é segymással is kcsh-ban álló rendszere.

Légkör: Alapgázokból és vendéganyagokból (vendéggázok, aerosolok) álló rendszer.

Homoszféra: egynemü anyagokból áll (0-80km magasságig), a benne lév 121c28b ö levegömozgások nem engedik az összetevök elkülönülését.

Heteroszféra: különnemü anyagokból áll (80 km töl)

Troposzféra: legsürübb, 0-12km ig, fö jell. a höm fokozatos csökkenése a magassággal (tropopauzáig). Magassága  a szélességi görbétöl függ.

Tropopauza: elválasztó határréteg, átmeneti réteg (troposzféra - sztratoszféra között), 1-3 km

Sztratoszféra: 12-50 km ig, A höm kb 15 km-ig nem mutat lényeges változást, itt nincsenek csereáramlások, folytonos a nyugalom. Ózon legnagyobb része itt található.

Sztratopauza: Elválasztó határréteg (sztratoszféra - mezoszféra között)

Mezoszféra: a hömérséklet a magassággal csökken. 80-90km-ig

Mezopauza:elválasztó határréteg (mezoszféra - termoszféra között)

Termoszféra: a hömérséklet jelentösen emelkedik, 200km-nél már 1000^OC, egyre több az ION.

Exoszféra: 250 km fölött, a légkör legkülsö övezete, a levegö itt már rendkívül ritka, légnyomás: 10 ^{- 6}hPa, légsürüség: 10^-12kg/m³

Ionoszféra: A légkörben található anyagok ionok formájában vannak jelen. 70-80km felett kezdödik, magas a höm benne.

Ozonoszféra: Sztratoszférán belül foglal helyet, meleg öv. Az ózón réteg maximuma 25-30km magasságban. Legnagyobb konci itt van.

Bioszféra: Teljes Földi légkört magába foglalja

Hömérséklet: Az anyagok hömérsékletével höállapotukat, meleg vagy hideg voltukat jellemezzük. Az anyag belsö höenergiájával arányos intenzív mennyiség. 1K = -273,16 ^oC

Hömérsékleeti gradiens: 1.)Függöleges höm gradiens: 100m-enként 0,65^OC-kalcsökken a höm

2.) Adiabatikus höm gradiens: A felfelé haladó mozgó levegöhömje 100m-enként 1^OC-ot csökken.jelentése: höcserementes.

Hövezetö képesség: Azt fejezi ki, hogy az anyagban molekuláról molekulára történö höátvitellel 1mp alatt hány J höenergia halad át 2, egymástól 1m távolságra lévö egységnyi ker.metszett között 1 fok höm-különbség esetén (J/(m²*K*s)). Jele: l

Fajhö: Az a hömennyiség, amely valamely anyag tömegegységének , azaz kg-nyi mennyiségének a hömjét 1^OC-kal emeli.

Mikroklíma: Felszínközeli kisebb légterek mikrometeorológiai folyamatának rendszere, melyet a felszín és a légkör sajátosságainak kölcsönhatása alakít. 1-1,5 m magasságig

Mezoklíma: Közepes térségü éghajlati rendszer (pl.városklíma, tavi, parki cirkuláció)

Makroklíma: 1,5 m magasságtól. Nagy kiterjedésü (több ezer km²) terület feletti légtér éghajlata. A makroklíma állandó, módosítása az ember rendelkezésére álló energiákkal nem befolyásolható.

Sugárzás: Az energia egyik megnyilvánulási formája, egyben az energia terjedési, ill.átadási módja +az anyagok által kibocsátott energia tovaterjedése és a szállított energia mennyisége.

Emisszió: kibocsátás:elektromágneses hullámokat kibocsátó sugárzás

Abszorpció: elnyelés: elektromágneses hullám energiájának elnyelése.

Elektromágneses spektrum: UVA, UVB, UVC, látható fénytartomány, közeli infra, távoli infra->füziben

Hullámhossz: Az az út, amit a sugárzás 1 rezgés ideje alatt megtesz. 2 azonos rezgésállapotban lévö pont távolsága. Jele: l

Planck -törvény: Atestek hömérsékleti sugárzása nem egyetlen hullámhosszon történik, hanem egyidejüleg bizonyos tartományon belülihullámhosszak egész sorozatán, és az egyes hulllámhosszakon szállított energia mennyisége a sugárzó test hömjétöl függöen különbözö. E(T) = c1* l /e^c2/l*T

Stefan-Boltzmann törvény: Az adott test egységnyi felületéröl idöegység alatt kisugárzott összes energiamennyiség egyedül a hömtöl függ, a sugárzó felszín abszolút hömjének negyedik hatványával arányos. E=e s*T⁴

Wien törvény: azt fejezi ki, hogy T höm mellett melyik hullámhosszon legintenzívebb a sugárzás, vagyis a sugárzási teljesítmény maximuma fordítottan arányos a felszín hömjével! l_max*T =2898*10^-3 m*K

Földi kisugárzás maximuma: 10 mikrométer(hosszú hullámhosszon sugároz), Napé: 0,5 mikrométer (rövid hullámhosszon sugároz)

Kirchhoff  törvény: A sugárzás elnyelés és a sug kibocsátás mennyisége közötti összefüggést fejezi ki.

Abszolút fekete test: Alapvetö tul-ja, hogy a sugárzási spektruma folytonos, és minden ráesö sugárzást elnyel, és teljes spektrumon sugároz. Ilyen pl  a Nap.

Szürke test: Nem folytonos a spektrumgörbéjük, és a sugárzási spektruma sem teljes. Ilyen pl a Föld (0,96%ban)

Napállandó (solarkonstans): A légkör külsö határán a sugárzásra meröleges egységnyi felületen idöegység alatt áthaladó sugárzási energia. Feltétele, hogy a napállandó közepes Föld-Nap távolságra értelmezett mennyiség legyen. Értéke: 1370W/m²

Extinkció: A légkörben különbözö okokból (elnyelödés, szóródás, visszaverödés)bekövetkezö sugárzási veszteségek!

Szelektív abszorpció: Gázok és gözök rendelkeznek ezzel a tul-lal, ezért csak meghatározott hullámhosszúságokon nyelnek el, ill.sugároznak energiát. Száraz levegön minden hosszuhullám akadálytalanul áthatol, a vízgöz viszont a rövidhullámú napsugarakat teljes mértékben átengedi, viszont nagymértékben nyeli a hosszuhullámú sugarakat.

Diffúz sugárzás: szórt vagy égboltsugárzás: a kitérített, szétszórt, ezért az égbolt átlátszó felületének minden pontja felöl érkezö napsugárzási rész.

Direkt sugárzás: közvetlen sugárzás: a haladási irányból ki nem térített , a Nap irányából a földfelszínre érkezö sugárzási rész. Csak napsütéses idöben lehetséges, sugarai párhuzamosak, hozzá kapcs az egyszerü árnyékjelenségek és egyszerü fénytörvények.

Visszaverödés: a napsugarak egy része a többszöri irányváltoztatás végén nem a földfelszín, hanem a világtér felé veszi az irányát, onnan nézve mintegy visszaverödik, reflektálódik.

Komplex átbocsátási együttható: a légkör egyik fontos állandója. Jele: q.

Linke féle homályossági tényezö: azt mutatja meg, hogy hány tökéletesen tiszta és száraz légkört  kéne egymás fölé helyezni, hogy ez a megvastagított légréteg ugyanazt a sugárgyengítést adja, mint a valóságos. Jele: T

Homályos légkör komplex átbocsátási együtthatója: megmondja, hogy a valóságos légkör az eredetinek hányad részére csökkenti a sugárzás erösségét, ha a Nap a zenitben van. Értéke: 0,6-0,8

Globálsugárzás: a földfelszínre, földi tárgyakra érkezö besugárzás. G=Direkt+Szórt sugárzás

Napmagasság: Szabályozza a légköri út hosszát, s vele a légköri sugárzásgyengítést. A besugárzás intenzitásának napi vagy évi menetét alakítja.

Sugárzás - intenzitás: a vízszintes síkon a beesési szög sinusa szerint módosul a sugárirányra meröleges síkon áthaladó energiaértékhez képest.

Deklináció: A Napnak az ekvátor síkja felett/alatt adódó szöge a Nap deklinációja. Megadja, hogy a kérdéses naptári idöpontban melyik földrajzi szélességi körön delel zenitben a Nap.

Évszak: Az egyik félévben az északi, a másik féllévben a déli félgömbön nagyobbaka napsugár beesési szögei.

Szürkület: A napkelte elötti és a napnyugta utánifokozatos átmenet a teljes éjszakai sötétség és a nappali világosság között

Napforduló: téli napforduló: dec.21., nyári napforduló: jun.21, napéjegyenlöség: márc.21, szept.23.

Csillagászatilag lehetséges napsütés: Idötartama egyenlönek vehetö a nappalok hosszával. A napkeltétöl napnyugtáig számított idöket havonta vagy egész évre összegezve megkapjuk, hogy max hány órán keresztül volna napsütés, ha felhözet, domborzat, tereptárgy nem akadályozná a napsütés érvényesülését.

Borultsággal redukált napfénytartam: vagyis egy vidék napsütése mindenhol kisebb a lehetségesnél, mert elsösorban a felhözet, ködök, levegö szennyezetsége miatt jelentékeny veszteség áll elö.

Napfénytartam: napsütéses órák száma: az a szám, amely megmutatja, hogy valamely idöszak alatt összesen, hány órán át sütött a nap.

Relatív napfénytartam: a valóságos és a csillagászatilag lehetséges napsütés hányadosát. Ez azt fejezi ki %ban, hogy az összes nappali óra közül hány % napsütéses.

Tényleges napfénytartam: Figyelembe kell venni a tereptárgyakat, amik miatt nem ér egy egy adott teret folyamatos napsütés

Effektív kisugárzás: A felszín hosszúhullámú kisugárzási mérlege

Albedó: A különbözö anyagoknak a rövidhullámú napsugárzással szembeni visszaveröképességét a globálsug. százalékában fejezzük ki.    a = R/G*100

Szenzibilis höáram:

Aktív felszín: olyan hökapacitás nélküli geometriai felület, amely az energiákat és anyagokat csak átalakítja és közvetíti a talajrétegek, valamint a légtér felé, de nem tárolja.

Csereáramlás: turbulens csereáramlás: A rossz hövezetö levegö magasabb rétegeibe a hö nem vezetéssel, hanem hanem csereáramlással jut fel.

Advekció: vízszintes irányban történö légcirkuláció +vízszintes páraszállítás

Turbulencia: Örvényes áramlás: A vízszintes áramlás rendetlen, a légrészecskék a haladási irányukból kitérnek. A levegöben függöleges átkeveredést hoz létre, és ez a tul-ok kicserélödédével jár együtt.

Hömérsékleti profil: állapotgörbeezzel lehet jól szemléltetni, hogy az inverziós légréteg jelenlétét. A levegö magasság szerinti hömérsékleti állapota egy adott idöpontban.

Talajmenti inverzió: Oka az erös talajmenzi lehülés, ami derült éjszakákon a földfelszín túlsúlyra jutott kisugárzása következtében rendszeresen bekövetkezik.→ Kisugárzási inverzió

Nedves adiabatikus hömérsékleti gradiens: Ha az emelkedö légtömeg annyira lehül, hogy megindul benne a vízgöz kondenzációja (felhöképzödés), akkor a további emelkedés közben a vízgöz kondenzációs höje felszabadul. A 100m-re esö höm csökkenés mértékét 1^OC-ról 0,5^OC-ra redukálja.

Száraz adiabatikus höm gradiens: Az az érték, amely megmutatja, hogy a vízgözzel telítetlen levegö felemelkedése során 100m-enként adiabatikusan mennyivel hül le. Minden 100m emelkedéskor 1^OC-ot hül.

Légkör stabilis egyensúlyi állapota: Akkor van, ha a nyugalmi helyzetéböl kimozdult légtest eredeti helyzetére visszatérni kényszerül.

Légkör indifferens/közömbös egyensúlyi állapota: ha a nyugalmi helyzetéböl kimozdult levegötest az öt körülvevö rétegben gyorsulás nélkül mozog.

Légkör labilis egyensúlyi álapota: Ha a nyugalmi helyzetéböl kimozdult légtest eredeti helyzetébe nem tér vissza, hanem ettöl gyorsulással távolodik.

Abszolút maximum hömérséklet: 50éves adatsor- 1 évben az év minden napjához rendel egy max höm.öt , ebböl kiválasztják az év legnagyobb adatát- lesz így 50 adatom (50 év miatt), -így lesz 50db abszolút maximum höm. Ugyanez van az abszolút minimum höm.nél is.

Radiációs minimum hömérséklet:

Izovonal/izobár: Az izobár felületeknek a földfelszínnel (vagy azzal párhuzamos felülettel) való metszésvonala.

Ciklon: Zárt, koncentrikus izobárokkal körülhatárolt alacsony nyomású képzödmény, amely az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányú cirkulációval rendelkezik. Legalacsonyabb nyomás a KP-jában van.

Anticiklon: olyan magas nyomású képzödmény, amelyben nincsenek frontok, é saz óramutató járásával megegyezö irányú cirkulációval rendelkezik. Kp-jában van a legnagyobb nyomás.

Coriolis-erö: tehetetlenségi erö, egy látszat erö, amely a Föld forgásával függ össze→A Föld forgásából származó eltérö erö.

Bárikus gradiens: nyomási gradiens: meghatározza a gradiens eröt. + azt fejezi ki, hogy a legnyagyobb nyomás irányában (az izobárra meröleges) egységnyi távolságra esö nyomáskülönbség.

Szél: a levegö vízszintes irányú mozgása. Vektormennyiség, mert van iránya és nagysága is.

Uralkodó szélirány: Egy adott helyen a leggyakrabban elöforduló szélirány.

Légnedvesség: Több-kevesebb láthatatlan, gázhalmazállapotú vízgöz mindig van a levegöben, s ezeknek a mennyisége a levegö nedvessége.

Abszolút légnedvesség: Tényleges légnedvesség: megadja, hogy 1m³ nedves levegöben hány g vízgöz van (g/m³) Jele: q.

Telítési nedvesség: Telítési páratartalom: max lehetséges nedvességtartalom, amit az adott höm.ü levegö képes befogadni (g/m³) Jele: Q.

Páranyomás: Tényleges göznyomás: a levegöben lévö vízgöz nyomása (mbar) Jele: e.

Telítési páranyomás: Telítési göznyomás: Telített nedves levegöben lévö vízgöz nyomása.(mbar) Jele: E.

Relatív nedvesség: megadja, hogy a tényleges páratartalom az adott höm.ön hány %-a a lehetséges páratartalomnak. f=q/Q (%)

Telítési hiány: Minél nagyobb a különbség a telítési és a tényleges páratartalom között, annál nagyobb a levegö páraéhsége, s vele egyenes arányban fokozódik az elpárolgás üteme. Jele: D. D=Q-q vagy D=E-e

Harmatpont: Aza höm, amelyre a levegö lehütve (állandó nyomáson) az telítetté válik (^OC)

Evaporáció: A csupasz felszínek és vízfelszínek párolgása. A nagy térségekböl a légkörbe jutó vízmennyiség teljes összege.

Transpiráció: Az a vízmennyiség, amely gáz halmazállapotban a növényzet szövetéböl vagy a sztómákon keresztül jut a légkörbe.

Planetáris albedó: Föld visszaveröképessége:A Föld légkörrendszer planetáris albedója: 28%

Látens höáram:

Konvekció: Függöleges irányban történö légcirkulácó +konvektív függöleges páraszállítás

Lmináris áramlás: Amikor a vízszintes áramlás rendezett, a légrészecskék párhuzamosan haladnak.

Inverzió: Elöfordul, hogy a gradiens negatív, vagyis a magas szintek levegöje nem hidegebb, hanem magasabb höm.ü, mint az alsó légréteg. Ezt a fordított, a troposzférában visszás állapotot nevezzük inverziónak.