kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
A REZGÉSI ENERGIA
Moray szerint mindenféle energia kulcsa az univerzum rezgési energiáiból, erejéből származik. A kérdés most már csak az, hogy hogyan használhatja ki az ipar ezt anélkül, hogy az ismert módszerekhez nyúlna. Még egy érdekes gondolatot érdemes idézni:
"Az elektromos motort és generátort soha nem fedezték volna fel, ha nem alkalmaztak volna szigetelőanyagokat. Amennyiben valaki kidolgozza azt a szigetelő csövet, amivel az univerzum energiáját lehet szigetelni, és ezt a készüléket rezonanciába hozza a világegyetemmel, akkor megkapja a választ az univerzum energiájának kinyerésére! Az egyik ilyen módszer a gázok ionizációja, gerjesztése, ahol az atomban elnyelt energiát megfelelő módon, egy lazán kötött elektronnál az elektront gerjeszthetjük, ionizálhatjuk. Az ionizálás vagy gerjesztés több lépésben is megtörténhet különböző mennyiségű energia elnyelésével. Amint az ionizált atom azután visszatér eredeti alacsony energiaállapotára, elektromágneses sugárzást bocsát ki.
Ekkor az elektromos energia kapcsolatban van az univerzum rezgési energiáival, ami a Földre érkezik, mint kozmikus sugárzás. Minél nagyobb a frekvencia, annál nagyobb az ionizáció mértéke. Ez természetét tekintve kinetikus... (Emlékezzünk rá, hogy Tesla fő kérdése is az volt, hogy kinetikus vagy statikus-e az energia, ami kívülről érkezik.)
...Óriási mennyiségű energia érkezik kívülről a Földre. Ez azonban másfajta, mint amit általában látunk magunk körül. A legtöbb esetben nem is vagyunk tudatában ennék az energiának. Ezek pedig testünk minden részébe behatolnak, tele vagyunk ezzel az energiával. Azok a generátorok, melyek ma az elektromos áramot »termelik«, nem termelnek elektromosságot, pusztán irányítják, szivattyúzzák a már meglévő elektromosságot. A tér tele van ilyen vibrációkkal, rezgésekkel, energiákkal, kétségtelenül elektromos jellegűek melyek természetüket tekintve. A tömeg és az energia, az energia és a tömeg egymásba való átalakulása állandó, folyamatos rezgéssorozatnak tekinthető.
A térből jövő rezgések sokféle hullámhosszon és frekvencián érkeznek. A Moray-készülék úgy van megtervezve, hogy a szekunder oldalon sokkal alacsonyabb a frekvencia, mint a primer oldalon, és majdnem tökéletes rezonancia van köztük. Biztos vagyok benne, hogy az univerzum energiái onnan származnak, hogy az anyag energiává és az energia anyaggá alakul át állandóan. (Ezek alapvető gondolatok a készülék és más hasonló szerkezetek működésének megértéséhez!)
Az ionizáció és a rezonancia valószínűsége akkor a legnagyobb, ha pontosan a rezonancia vagy ionizációs potenciálon vagyunk. Attól távolodva a valószínűség exponenciálisan csökken, majd újra emelkedik, amikor a következő potenciált elérjük. Az biztos, hogy a gerjesztés és ionizálás valószínűsége egy adott gázra (ami az elektron szabad úthosszából számolható) a gerjesztési potenciálnál maximális. Ezután ennek valószínűsége gyorsan esik, amint az elektron sebessége nő.
A Moray-féle apparátus más ismert alkatrészekkel van egybeépítve, különlegesen elkészített csövekből áll, amely szelepként is felfogható vagy »nyomásátviteli« szerkezetként mint érzékelők és oszcillátorok. Ezek a csövek nem egyenirányítók olyan értelemben, mint ahogy a rádiócsövek a váltóáramú vagy nagyfrekvenciás jeleket egyenirányítják. Ezeknek valóban van egy olyan szerepük, hogy az energia áramlását megállítsák (ami ugyanolyan oszcilláló, mint a tenger hullámai) anélkül, hogy az energia visszatérne a külső áramkörbe. Ugyanúgy, ahogy egy fal megállítja a hullámokat, és nem engedi visszatérni őket a tengerbe...
A berendezés többi csöve szintén eltérő és különleges működést mutat. Bár semmilyen új energiahasznosítási módszert nem kellett felfedezni ezeknél az eszközöknél, a felhasználás módja teljesen egyedülálló, és az energia előállítása itt inkább csak a rezgések kihasználásán alapul. Ezek a detektorcsövek egy különlegesen kifejlesztett oszcillátorral és nagy faradikus kapacitással vannak szinkronizálva, így lehetővé teszik, hogy az oszcilláló energia egy különlegesen kialakított csőre juthasson, aminek az a feladata, hogy lehetővé tegye az első lépcsőben levő detektorral való közös rezgést, de meggátolja az energia visszaáramlását a külső (antenna) körbe. Ezt egy olyan automatikus, változtatható kapcsolás teszi lehetővé, ami megengedi, hogy a primer körben olyan rezgések ébredjenek, melyek az univerzum rezgésével megegyeznek. Így megfelelő óvintézkedésekkel a sugárenergia-csövek nem blokkolhatók, az ott oszcilláló töltés nem disszipálódik és a kapacitásokban így összegyűlik a töltés.
Ezekkel a készülékekkel a töltés és feltöltődés kinyújtható, és a hatás ideje hosszabbítható. Ekkor a vevőcsövek és oszcillátorok az áramkörben a megfelelő energiahullámot befogják és a "többfalú" csöveken keresztül továbbítják a másodlagos körbe. A végső csövek "energianyomás"-átadóként foghatók fel, ami a kondenzátorok rövidzárását, teszi lehetetlenné egy különleges szerkezettel. Ez megakadályozza a kondenzálás akkumulációját a csövek bázisánál, így ez az ionizálást nem tudja blokkolni.
Az energiakibocsátási sávokat különböző vonalakra, sávokra kell bontani (ezt bárhogy elnevezhetjük), és ezek az energiavonalak a fénysugaraknál magasabb frekvenciasávokban helyezkednek el. Ezek a rezgések ezért nem egyszerű rezgések, hanem olyanok, melyek az univerzum működése, az ott lezajló kölcsönhatások mi att az energia áramlásai során keletkeznek, amit talán az inercia keletkezésének nevezhetünk.
Amikor inercia keletkezik, akkor a hatás továbbra is tart a kozmosz rezgése miatt, máskülönben az energia teljes eltűnése, disszipálódása következne be, és nem lennének további rezgések. A rezgések továbbra is tartanak ugyanabban az időperiódusban, a potenciálra való tekintet nélkül, azonban az eszköz rezgésszáma attól fog függeni, hogy alkatrészeinek milyen a kapacitása, hogy van behangolva
Ezek a meglehetősen nehezen értelmezhető mondatsorok talán hozzásegítenek bennünket a Moray-féle sugárenergía-készülék alapvető törvényeinek megértéséhez. Maga a feltaláló semmilyen részletesebb leírást nem adott meg arra, hogy hol is kell keresni, milyen hullámhosszaknál ezeket az "energiacsomagokat , vagy milyen ennek az energiának a természete, s főleg hogyan kell a készüléket legyártani, működtetni, milyen konstrukciós tapasztalatokat lehet szerezni. Az energiát persze el kell nyelni ahhoz, hogy használjuk. Az elnyelés olyan energiaforrásra is vonatkozhat, melyet ma nem használunk, s átkonvertálhatja több lépcsőben elektromos, mechanikai, hő stb. energiává.
Moray készülékét nem sikerült elterjeszteni. Ez a magányos feltaláló, gondolkodó, jól ismert sorsa. De Moray esetében a "végkifejlett talán még a szokásosnál is rosszabb, kegyetlenebb. Azok az "urak , akiket bizalmába fogadott és akikkel együtt céget alapított a készülék gyártására és fejlesztésére, el akarták lopni Moray ötletét és önállóan, a feltaláló nélkül szerették volna a találmányt gyártani. Amikor ezt Moray megtudta, pert indított. Vetélytársai addig merészkedtek, hogy több ízben megpróbálták lelőni vágy lelövetni őt és családtagjait. Végre úgy tűnt, hogy a helyi elektromos társaság támogatja a feltalálót, azonban nem Moray kellett nekik, csak a készülék - amelyet miután megkaptak, kalapáccsal össze is zúzták nem akartak versenytársat.
Láttuk eddig, hogy a merev testek mechanikájával, folyadékmechanikával és gázkisülésekkel is elő lehetett állítani olyan változó görbületi sugarú pályákat, ahol tömegpontok, vagy töltött részecskék mozogtak, s oly mértékű volt a szimmetriacsökkenés, hogy az energiamegmaradás többé nem teljesült. Mind a Curie-féle szimmetriakivonásból, mind a Noether-tétel megfordításából következően az energia többé nem állandó az ilyen folyamatokban.
De ezek a tételek nemcsak tömegpontok mozgására érvényesek, ugyanúgy kiterjeszthetők energiával és impulzussal rendelkező mezőkre is. Pusztán csak az kell, hogy a mezők alakja, elrendezése emlékeztessen például spirálra. Ha ezt figyelembe vesszük, találmányok újabb sorát tudjuk megérteni és besorolni az előbbi kategóriába. Ilyen alapelven polarizálható közegekben is jöhet létre energiatöbblet vagy hiány. Természetesen véletlenül újra és újra rábukkantak erre a lehetőségre is, és nemcsak mágnesesen, hanem elektromosan polarizálható anyagokban is kidolgoztak ilyen eljárásokat. Ezeknek a találmányoknak a rövid története következik most a VI. részben.
Találat: 2465