online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

GYÖNGYTYÚKTENYÉSZTÉS

állatok



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
KÉKES RÉTIHÉJA - Circus cyaneus
A BAROMFIFÉLÉK SZAPORÍTÁSA
A BAROMFIFAJOK FONTOSABB ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI ÉS AZOK KOMPONENSEI
AZ ÁLLATTARTÓ TELEP LÉTESÍTÉSÉNEK FOLYAMATA
Baromfitenyésztés
GYÖNGYTYÚKTENYÉSZTÉS
 
 

GYÖNGYTYÚKTENYÉSZTÉS



6.1. A gyöngytyúk (gyöngyös) faji  sajátosságai, elnevezései


A gyöngytyúk a domesztikációs hatások ellenére mai napig is megõrizte vad tulajdonságainak egy részét. Ilyen többek között szilárd, ellenálló szervezete, tojásrakási és költési szokásai, valamint röpképessége. Ez utóbbi tulajdonság nehéz (és költséges) feladat elé állítja a tartástechnológiát kialakító embert.


A gyöngytyúk nevét a tollazat alapszínén látható sûrû fehér pettyekrõl (gyöngyök) kapta. Húsa ízletes, sötét színû, vadas jellegû. Zsírosodásra kevéssé hajlamos bár nem túl jó takarmányértékesítõ. Tojásai kicsinyek, mindössze 40-45 g-osak, (a tyúktojás 2/3-a) sötétbarnák, jellegzetesen csúcsosak. A tojáshéj igen kemény, ez a tojás manipulálásában (gyûjtés, szállítás) elõnyös, a keltetésben viszont helyenként hátrányos tulajdonság (hõtechnikai tulajdonságok, a nehéz feltörhetõségbõl eredõ befulladás). A gyöngyös tojása emberi fogyasztásra kiválóan alkalmas, állaga, a tojás sárgájának színe felülmúlja a tyúktojásét, ám a tyúknál gyengébb tojástermelése miatt a lehetõ legtöbb megtojt tojás a szaporítást szolgálja.




Az ivarok között kifejlett korban alig találunk különbséget. Az ivari elkülönítést a test külsõ képletei teszik lehetõvé.

A kakas csõre , orrdudora és toroklebenye fejlettebb (felnõtt kori állapot)

A kakas áll-lebenye durvább szövetállományú, az arc vonalától elálló. Növendék korban hamarabb pirosodik ki.

A kakasok ritkán hallatnak hangot, "rikoltoznak", míg a tyúkok gyakori "tikácsolással" hívják fel magukra a figyelmet.



A gyöngytyúk kor- és ivar szerinti elnevezései


- naposgyöngyös 0-72 órás korig

- gyöngyöscsibe 4-42 napos korig

- növendék 6 hetes kortól ivarérésig

- tenyészgyöngyös tenyészérést (30-32 hét) követõen

- gyöngyös kakas hímivar

- gyöngyös tojó nõivar

- pecsenyegyöngyös 12-14 hétig hizlalt 1,2-1,4 kg tömegû vágóállat.


6.2. Gyöngytyúkfajták és -hibridek


A gyöngytyúkfajták- és hibridek fõbb termelési és szaporasági mutatóit a 14. táblázat tartalmazza.

A hibrid-elõállítás hagyományos centruma mai napig Franciaország, a legtöbb jelentõs hibridünk innen származik. A hibrid-elõállítás alapját két haszon fajta, a nagyobb jelentõségû kékesszürke, és a kevésbé jelentõs ezüstszürke gyöngytyúk képezi.

A kékesszürke gyöngytyúk tollazata sötétebb szürke alapon fehéren pettyezett. A tojók az ivarérést követõen általában 10-15 %-kal nehezebbek a kakasoknál

Az ezüstszürke gyöngytyúk alapszíne világosabb, a pettyek elmosódottak. Testtömege kisebb az elõbbi fajtánál, viszont szaporasága kedvezõbb.

A legfontosabb gyöngytyúk hibridek a francia beghin, essor és galor továbbá a hortobágyi és az olasz hibridek.


6.3. A gyöngytyúk takarmányozása


A tenyésznövendékek elõnevelése 5-6 hetes, utónevelése pedig 20-22 hetes korukig tart. A nevelés során ugyancsak ügyelni kell a túlzott elhízásra. A nevelés 14. hetétõl a tojástermelésre való felkészítésig korlátozni kell a takarmányadagokat.


A 14. héttõl a tenyésznövendékek napi takarmányadagját 85 g-ra a 15. héttõl beólazásig napi 80 g-ra mérsékeljük. Ezzel közel egyi dõben áttérünk a nevelõtápról a jércetáp etetésére. (14 % nyers fehérje). Célszerû lehet a napi takarmány 25-30 %-ában gazdasági abrakot etetni. A fent leírt takarmánymennyiségek 14 hetes korig a pecsenyegyöngyösre is érvényesek.


A tojástermelõ állományok takarmányozása étvágy szerint, tojótáppal történik. A 30. hétre be kell fejezni a tojótápra való átállást. A napi takarmányfogyasztást 110-130 g között tervezhetjük. Amennyiben ketreces tartásban, mesterséges termékenyítéssel szaporítunk, célszerû a kakasok számára napi 10 g zabot biztosítani fejenként.


Tenyésznövendék-gyöngyösök takarmányszükséglete


Életkor

(hét)

Élõtömeg

(g)

Napi takarmány

(g)

Halmozott takarmány

(g)






















































14. táblázat:

Gyöngytyúk fajták


Fajta

Kifejlett élõtömeg(kg)

Kakas tojó

Tojástermelés

(db)

Tojóidõszak

(hét)



Vágási kor

(hét)

Élõtömeg

(kg)

Tak.értékesítés

(kg/kg)

Kékesszürke gyöngytyúk

1,8-2,0






Ezüstszürke gyöngytyúk

1,6-1,8






Gyöngytyúk-hibridek

Essor (Francia)

1,6-1,7






Galor (Francia)

1,7-1,8






Beghin (Francia)

1,6-1,8






Olasz

1,8-1,9






Hortobágyi

1,6-2,1










Gyöngytyúk-tápok ajánlott beltartalmi értékei


Megnevezés

Indító

Nevelõ

hizlaló

jérce

tojó

Metabolizálható energia (Mj/kg)






Nyers fehérje (%)








Nyers zsír (%)






Nyers rost (%)






Kalcium (%)






Foszfor (%)






Lizin (%)






Metionin (%)

Cisztin









6.4. A gyöngytyúktartás technológiája



A gyöngyös állományok elhelyezésében és tartásában, a tartástechnológia kialakításában nagy jelentősége van a faj speciális adottságainak. A gyöngytyúk természeténél fogva tágas teret (kifutót) igényel, továbbá, mivel előszeretettel tartózkodik magaslati helyen, gondoskodnunk kell ülőrudakról is.


A törzsállományok felnevelésekor extenzív és intenzív módszerekkel egyaránt jó eredményeket érhetünk el. Az intenzív tartás magasabb költségeit azonban hazai viszonyok közt nehéz kigazdálkodni, így inkább az extenzív módszer terjedt el. A nevelés első hat hetében (előnevelés) a tenyészutánpótlás és a pecsenyegyöngyös nevelése nem tér el lényegesen egymástól. Az előnevelés zárt körülmények között, klimatizált környezetben zajlik. Az utónevelés céljaira érdemes zárt kifutót létesíteni, melynek alapterülete három-négyszerese az istálló alapterületének. A kifutót a gyöngytyúk kiváló röpképessége miatt - 2,5-3 m magas kerítéssel kell körülvenni, s ezt a szélárnyékolás céljából érdemes PVC fóliával kibélelni.


A nevelés alatti klímaigény az alábbiak szerint alakul:


- Hőmérséklet napos: 36 oC, hetente 2 oC-kal csökkentjük majd 35 napos korra elérjük a külső hőmérsékletet.

- Páratartalom              60-70 % között

- Légcsere                    5m3/óra/élőtömeg kg, max 0,2 m/s légsebesség

- Világítás                    23 óra az előnevelés alatti 2,5-3 W/m2 intenzitással

A nevelőteret célszerű fülkékre osztani, mivel a gyöngytyúk ijedős természetű, s így csökkenthetjük az összetorlódásból eredő lefulladások számát.


Egy fülkébe 1500-2000 állatot telepítünk.


A telepítési sűrűség az alábbiak szerint javasolható:


Életkor

(hét)

Tenyész

(db/m2)

Pecsenye

(db/m2)









Etetõigény 1-14 napig 100 állatra 1 db csibekarton

15-42 napig 100 állatra 3 fm. vályú vagy 3 db hengeres önetetõ


Itató igény 1-14 napos korig 100 állatra 2 db 2 l-es

15-42 napos korig 100 állatra 1,5 fm. vályú vagy 2 db súlyszelepes önitató.


Az utónevelésre lényegében igen sokféle épület alkalmas lehet, a kivitelezés olcsósága az elsõdleges szempont.

A szellõzés döntõen a természetes légmozgáson alapul, az épület fészerszerûen nyitott. Az épület csak a pihenést az esõ- és szélvédelmet szolgálja. Az állomány részére ülõrúd- rendszert építünk ki, melyre egyszerre a csoport 2/3-a felfér. A rudakat egymástól 0,5 m-re egymás fölött 0,4 m-re helyezzük el úgy, hogy az alsó szint a padozattól 0,8 m magasságban legyen. Egy állatra 18-20 cm rúdhosszúság számítható. Az alom szecskázott szalma, vagy tiszta homok. Az állománysûrûség padozatra vetítve 15-18 db/m2, egy ülõrúd-  szintre számítva 10-12 db/m2


Etetõ igény 100 állatra 3 fm. vályúhossz vagy

3 db hengeres önetetõ


Itató igény 100 állatra 1,5 fm vályú vagy

2 db köritató.


A törzsállományokat hazai viszonyok között kizárólag extenzív körülmények között tartjuk. Az ajánlott falkanagyság 2000 és 5000 db között alakul. A tojóház kialakítása az utónevelõhöz hasonló. A tojásrakás céljából vályúszerû tojófészkeket "tojó teknõket" alakítunk ki, mivel a gyöngytyúk a természetben csoportosan tojik és költ, a tojásokat egy halomra rakja. 100 tojóra 1 m2-nyi fészekvályút alakítsunk ki. A vályú 500-550 mm. mély 1,5-2m-enként válaszfalakkal célszerû elrekeszteni. A fészekvályút gyakran almozzuk, hogy a tojások penészedését megakadályozzuk.


Az épülethez tartozó kifutót szintén a növendékeknél leírtak szerint alakítjuk ki. Árnyékolás céljából lombos fákat is telepíthetünk. Cserjéket viszont ne tûrjünk meg a kifutón, mert a tojók elõszeretettel tojnak el a bokros részen, s ez a keltethetõséget veszélyezteti.


- Ivararány       1:3,5, 1:4.


- Etetõtér  100 állatra 5 fm vályú.


Itatótér 100 állatra 3 fm. vályú, v. 3 db köritató.


6.5. ELLENÕRZÕ KÉRDÉSEK



1.- A gyöngytyúk faji sajátosságai

2.- A gyöngyös termelõképessége, hasznosítása

3.- Melyek a jelentõsebb gyöngytyúktenyésztéssel rendelkezõ országok?

4.- Jellemezze a jelentõsebb gyöngytyúk fajtákat!

5.- Gyöngytyúk hibridek és kialakításuk

6.- A gyöngyös elnevezései

7.- A növendékek takarmányozásának elvei

8.- Takarmánykorlátozási megoldások a tenyésznövendékek nevelésekor

9.- A tenyészgyöngyös takarmányozásának fázisai

10.- A pecsenyegyöngyös takarmányozásának fázisai

11.- A gyöngytyúk tartására szolgáló épület és -kifutó kialakítása

12.- A gyöngytyúk fészkelési szokásai, tojófészek- kialakítás

13.- Ülõrudak a gyöngyös-istállóban

14.- Etetõ és itatóberendezések a gyöngyös tartásban

15.- A kifutó tereptárgyai




: 27879