KÉKES RÉTIHÉJA - Circus cyaneus

KÉKES RÉTIHÉJA

Circus cyaneus

Elterjedés: Európa legnagyobb részén fészkel. Hiányzik a földrész déli részérõl, a Kárpáti-medencébõl és a nyugati tengerpartról. Ázsiában egészen Kelet-Szibériáig, Mongóliáig terjed fészkelõterülete. Észak- és Dél-Amerikában is költ.

Fészkelõhely: A nyílt területek fészkelõ madara. Kedveli a réteket, legelõket, északon a fátlan tundrán is költ. Egyre gyakrabban telepszik meg mezõgazdasági területeken, ahol elsõsorban az árpa és rozs táblákban fészkel.

Költési idõ és fészkelés: Közép-Európában kivételesen már április végén, általában azonban csak május közepén kezd el költeni. Észak felé haladva a költés kezdete egészen június közepéig elhúzódhat. A fészket a talajra építi száraz növényi anyagokból, nádból, vékonyabb vesszõbõl. A fészek belsejét száraz fûvel vékony gallyakkal, esetenként állatszõrrel béleli. A fészekalj 3-7, általában 4-5 tojásból áll. A kotlás 29-30 napig tart. Kizárólag a tojó kotlik. A hím hordja a táplálékot, amit a tojó a fészekrõl felszállva a levegõben vesz át. A fiókákat csak a tojó eteti, a hím gyakorlatilag sosem száll a fészekre. A fiókák 5 hetes korukban hagyják el a fészket, de utána még hetekig a szülõk gondoskodnak róluk, vadászni tanítják õket.

Hazai elõfordulása: Eddig négy esetben bizonyították magyarországi fészkelését: 1992-ben és 1925-ben a Mecsekben 1935-ben Székesfehérvár mellett, illetve 1948-ban Tüskéspusztán. Telente - október és március között - nagy számban keresi fel hazánkat. Ilyenkor az ország egész területén lehet vele találkozni, de az Alföldön gyakoribb. Kedveli a vizes területeket, mocsarakat de gyakran látni mezõgazdasági területek felett is vadászni. Különleges tulajdonsága, hogy éjszakázásra nagyobb területrõl összegyûlnek egy-egy nádasban. Az 1986-1990 között végzett számlálások szerint 104 példány volt a legtöbb, egy helyen éjszakázó madár.

Táplálkozás: Költõhelyén igen sokféle állatot elfog. Felszedi a földön fészkelõ madarak fiókáit, gyíkokat, nagyobb rovarokat, de fõleg kisebb rágcsálókat fog. Nálunk elsõsorban  rágcsálókat , többnyire meze pockot zsákmányol. Gyakran megfigyelhetõ, hogy egy több éves lucernatábla felett vadászgat néhány példány. Esetenként elfog egy-egy kisebb madarat, pacsirtát, sármányt, pityert, rigót is.

Állomány nagysága: A nálunk telelõk légyszáma egy-két ezerre tehetõ. Teljes európai költõállománya 20-30 ezer pár. Legjelentõsebb állománya Finnországban(2-4000 pár) Franciaországban (2500-3600 pár), illetve Oroszországban(  kb. 5000 ezer pár) költ.

Vonulás: Az Észak-Euróban költõk délebbre vonulnak fõleg a Földközi-tenger környékén telelnek, egy részük az afrikai partokon. A Délnyugat-Európai állomány állandó. Hozzánk feltételezhetõen Északkelet-Európából érkeznek. Eddig még nem került kézre gyûrûs madár Magyarországon.

Védelem: Nagyon sokáig károsnak tartották, ezért csak igen késõn, 1971-ben nyilvánították védetté. A nálunk telelõk védett pusztáinkon, de gyakran mezõgazdasági területeken is megfelelõ táplálkozóhelyet találnak. Mivel éjszakázóhelyeit évtizedeken keresztül használhatja, rendkivül fontos ezek megõrzése. Fészekelõterületein súlyos probléma a gabonában megtelepedõ párok sikeres költésének biztosítása. Európai állománya az Ibériai-félszigeten, Németországban, a Balti-államokban, Ukrajnában és Oroszországban csökken, másutt stabil Franciaországban emelkedik. Az ún. sérülékeny fajok kategóriájába tartozik. Védett madár, természetvédelmi értéke 10000 forint.