Szép elmúlás - Áprily Lajos
Megérzem: Ő jön, s
szemem kinyitom:
rezzennek künn a dúsvirágu
fák.
Ágyamhoz áll. Nincs könny. A
pázsiton
fényben hancúroznak az
unokák.
Fiatal nö - Áprily Lajos
A kályhájánál elmerülve ül,
magában van, de mégsincs
egyedül.
Testében titkot sejt:
életcsirát. -
Lehunyt szemével is
jövöbe lát.
Ha majd tavasz is, nyár is
elköszön,
akit ma sejt,
Bolond Zsuzsika - Áprily Lajos
Cigányleány volt.
Szoborszép, erös.
Mezítlen mellel kószált szerteszét.
Üres karját rengette s
eszelös,
magas dallal altatta
gyermekét,
akinek már rég sírt adott a
rét.
Töredék - Áprily Lajos
Nyugtalan vagyok, mint a
vad,
kit az erdötüz
megriasztott
----- ----- --------- ----- ----
mint lélek, ha szükölve
sír
és barangol az Acheronnál.
Nyugtalan vagyok, mint a
hal,
kit
Ábel és a rengeteg - Áprily Lajos
Már jött a vég a szívben és
erekben,
de a lélekben még egy vágy
maradt:
Otthon pihenni, vén
fenyök alatt,
a visszahívó, régi
rengetegben.
1966.
május 29.
Messiás nélkül - Áprily Lajos
Most ös-idö van:
átok, háború,
itt az ótestamentum szele
fú.
De lelkünkben nem ég
próféta-jel -
Elpusztulunk. És Krisztus
nem jön el.
Ha már az utat nem folytathatom... - Áprily Lajos
Ha már az utat nem
folytathatom,
mint régi harcos mellé
fegyverét,
tegyétek mellém a
halászbotom.
Sok jó kiránduláson volt
velem.
Ahol szükül és
zúgni kezd a völg
Bevezetö strófa - Áprily Lajos
Ezek törött szavak. Nem
"öszikék".
Eldaloltam a dalt, amerre
jöttem.
De idegét a líra érzi még,
s dadogva szól, bénultan,
szélütötten.
Visegrád, I - Áprily Lajos
Ha gyertya mellett ülök
egyedül
s zaj indul az erdön,
hogy megriasszon,
azt hiszem néha: erre
menekül
s befut hozzám a rémült
Zách-kisasszony.
Valahol indulsz - Áprily Lajos
Valahol indulsz... Érzi már
a gally,
mely fenn langyos szelekben
bólogat.
Új gyönyörüséget hozol.
De jaj:
hozod, hozod mulandóságodat.
1966. február
A dezentor - Áprily Lajos
Te menekülsz, hogy lelked
meg ne kössék
Tudod, hogy minden zord
koreszme: rabság.
A kórus azt kiáltja, hogy:
Közösség!
S te azt kiáltod vissza,
hogy: Szabadság!
Tündér-határon - Áprily Lajos
Nagy Emmának
A kunyhóm vadvirágos réten
áll,
harangvirágos, kék
tündér-határon.
A csillém minden reggel
messze száll
és minden este újra
visszavárom.
Tündér-határon túl
csillagmohos
erd&
Természet, I - Áprily Lajos
Csudáltalak ezer szemmel,
ezerszemü szerelemmel.
Édesanyám kék szemével
ezelött jó ötven évvel.
Hogy az arcod jobban lássam,
táltos-fiam lett a társam,
s nézlek most egy kicsi
lánnyal,
Biztatás a télben - Áprily Lajos
Menjünk a hóba - régi szót
ma emlékezve mondunk.
Fehér megint a szép világ
s megint sötét a gondunk.
A város villany-ezre vár.
Hallgass a régi szóra,
s a hóra vidd a gondodat,
a hóra vi
Hang hívogat - Áprily Lajos
Öreg leszek, vénebb a téli
napnál -
írtam, s az a jövö ma
már jelen.
Hang hívogat: Tovább miért
maradnál?
Vár a magasság, vár a
végtelen.
1966.
július 30.
Hogy hívtalak - Áprily Lajos
Hogy hívtalak, sugarak,
sugarak!
Nyilaitok most
sürün hullanak.
Kérlek, kímélve
ostromoljatok,
a nagy téltöl
nyütt s érzékeny vagyok,
megöregedett szívem is
hibás,
nagy örömö
Jelentés - Áprily Lajos
1
Jelentem a völgyemböl,
emberek:
a mogyoró-barkáról por
pereg,
a vakondok férget nyomozva
túr
s útszéleken zöld már a
pipehúr.
Ha volna kislibám vagy
kiscsibém,
napfény ragyogna minden k
Turgenyev - Áprily Lajos
Már nagybeteg volt. Kín
gyötörte, láz.
Hallgatta egy révült rigó
dalát,
s tudta, hogy ez a hang így
fuvoláz,
ha ö nem lesz, ezer
tavaszon át.
Vihar elött - Áprily Lajos
Most menj magas kis
tornácodra. Fenn
a földi harcnál van különb
tusa.
Villám villámba vágtat
fényesen
s zendül a felhök
hösi kórusa.
Áldozat - Áprily Lajos
A Petöfi-centenáriumra
Testvér, ünnepre serkent
tüzimádó,
áldozni völgybe nem megyek
veled.
Úgyis hiába volna, törpe
tüznél
idézni százesztendös
szellemet.
A hegyre jöjj. Öles m
