Szüret - Áprily
Lajos
Most nézheted kivülröl
büszke-búsan:
hegy oldalában, csengö
ég alatt
dalos, pogányos munka mint
halad
arany croquantban, égö
chasselas-rouge-ban.
Az ég alján szedök
csapatja távol
Szemérmetes pinty - Áprily Lajos
A bokrosból leszállt a
hüvös érre.
Meglátott. Lomb mögé vontam
magam.
Lebbent s átszállt a víz
lapos kövére.
Ivott. S fürödni kezdett
boldogan.
1966,
május 9.
Az apa - Áprily
Lajos
Hallgatott s némán birkóztál
vele.
Most már simulnál, mint a
régi gyermek.
Lázadásodnak nincs
ellenfele,
s tudod már: holt apák
jobban nevelnek.
Megtisztulás - Áprily Lajos
Közelröl les már rám a
vég.
De mielött
a nagy Hurok megfogja lábam,
szeretnék megfürödni még
egy nyári éjjel harmatában.
Szárnyával verdesö rigó
kristály-eren
nem tudna tiszt
Rönk a Tiszán - Áprily Lajos
Ravasz Lászlónak
Alföld. Rohan a gép velem.
Zöld és virágos végtelen.
Torony. Túl rajta: tóvidék.
Őrház körül arany
csibék.
Most faluvég. Pár puszta
sír.
Most nyáj. Mocsári gólyahír
Zsófika - Áprily Lajos
Kis unokám, mintázz, rajzolj
sokat,
pianinónál költs és énekelj,
írj még ilyen zenélö
sorokat:
"Ma úgy aludtam, mint a
hópehely."
1966.
február
Pele-ütö Dénkó - Áprily Lajos
1
Záporos tavasz volt,
termett széna böven
párás és patakos
Kápolnásmezöben.
Juhod vize partján
itt-ott még kaszáltak,
de fenn már fiókok
s boglyasorok álltak.
Dén
Lassú szárnyon - Áprily Lajos
Uram, a két szárnyam nehéz,
hozzád emelkedni ma nem mer.
Ne bilincselj meg és ne
bánts
nagy súlyoddal, a
félelemmel.
Te nagy völgyedben ne legyek
énekre béna, hitre gyáva.
Úgy kapaszkodjam,
Káprázatok, I - Áprily Lajos
Endre fiamnak
Ez itt a völgy. Itt szíved
csendesül,
frissülsz, ha
szölötöidet kapálod.
De földfeletti telkeden
kivül
van még egy földbe rejtett
ös világod.
Ha alszol álom-
Dal az iskoláról - Áprily Lajos
Ma láttam öt az
öszi alkonyatban.
Mint sápadt nö, kit
mélabú apaszt el,
mint szomorú, halk
színhatásu pasztell,
körülöttünk az öszi
kert olyan volt.
Ott volt a szöke
Majd az idö... - Áprily Lajos
Majd az idö - mondjátok
részvevön,
mióta így maradtam itt
magamra.
Csodálkozom: nem néztek
ösz hajamra?
S nem gondoljátok, hogy
nincs már idöm?
Unokák - Áprily
Lajos
A város visszavárja,
indulnak nemsokára,
s te itt maradsz magadra.
Gondolsz a tünt
nyarakra,
mint elszállt madarakra
s a tünö, kurta
nyárra.
1966.
augusztus 29.
Hóhullásban - Áprily Lajos
Porka havak hulladoznak - ó
zengésü ének,
verse régi regölöknek,
muzsikája télnek.
Porka havak... Hatvan éve,
vagy hatvanöt is tán,
a temetö jeges útján
hogy repült a kis szán.
Porka
Ismét viharban - Áprily Lajos
Az út, amelyen itt oromra
értem,
nem pázsit volt, csak
vulkán-lökte kö.
A szirt, mely durván
megsebezte térdem,
nem nyugtató hely: villámos
tetö.
Most is vihar jön. Ködben
áll a lába
Az esküvö - Áprily Lajos
S amikor már asztalhoz ült a
násznép,
nagy messzeségböl
megjött az apa.
A csákóján, ahogy fogasra
tette,
csillant az öszi
erdök harmata.
Nem látta senki, amikor
belibbent,
s
Visegrád, II - Áprily Lajos
...S reggel tetök
ragyognak s ablakok,
mert éjjel tornyuk nött
a rom-falaknak.
Ilyenkor megbecsült nagyúr
vagyok:
királyok és királynék
látogatnak.
A mennynek mondom - Áprily Lajos
Nem égi bolt vagy: szikkadt sivatag,
sugaraid halálos sugarak.
Ha karaván haladna rajtad
át,
forró szeleddel most
megfojtanád.
Kolozsvári éjjel - Áprily Lajos
A kövezet akácvirágos,
holdfényben áll a sarki
bolt.
S nem ismer rám a régi
város,
a régi
hold.
Kopott kövét a régi útnak
riasztó léptekkel verem.
S akácfalombok összesúgnak:
"Nem
is
A HAT TYÚK Baka István
Tollát mésszel bekente hat
tyúk,
s hirdették büszkén: ők a
hattyúk,
s hattyúdaluk elzengni
bátran
beugrottak a tóba hárman,
de nem mondhatták azt se:
kot,
s a vízbe fulladtak
legott.
Ti-ti-ti! - Áprily Lajos
Párás a reggel. Szól a
nyaktekercs.
Milyen egyszerü, édes
kicsi vers:
Ti-ti-ti-ti-ti! S mindig
ugyanaz.
De benne lobog az egész
tavasz.
