online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A NEMZETKÖZI FELEŐSSÉG VÉGREHAJTÁSA?

jogi

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Polgari eljaras jog
A munkavégzés szabalyai
Nemzetközi bíraskodas
Bevezetés a büntetöeljaras-jogba
A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETE AZ EURÓPAI HEGEMÓNIA KIALAKULÁSA ELŐTT
AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉNEK SZERVEZETE ÉS HATÁSKÖRE
AZ ÁLLAMELISMERÉS
A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG ÍTÉLETEI ÉS AZ ÍTÉLETEK VÉGREHAJTÁSA
A MÉLTÁNYOSSÁG
AZ EMBERI JOGOK NEMZETKÖZI RENDSZERÉNEK MEGJELENÉSE, FEJLŐDÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
 
 

A Nemzetközi feleősség végrehajtása???

A nemzetközi jogsértés elkövetése vagy megvalósulása új nemzetközi jogviszonyt hoz létre, melyet felelősségi jogviszonynak nevezünk. Ennek vizsgálatra során az első kérdés a felelősségi jogvis 555d32f zony alanyainak megállapítása. E jogviszony egyik alanya mindig a nemzetközi jogsértést elkövető állam. Bonyolultabb eldönteni, hogy mely állam ellen irányul a nemzetközi jogsértés, azaz mely állam a nemzetközi jogsértés sértettje, másképpen passzív alanya. Ezen kívül azt is figyelembe kell venni, hogy a jogsértő – sértett viszony mennyire izolálható a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, mely kérdés a harmadik államok helyzetének a problémáját vetheti fel. A Nemzetköz Jogi Bizottság 1996-os tervezete szerint:

1.      A jelen cikkek alkalmazásában a sértett állam fogalma alatt értendő minden olyan állam, amelynek jogát egy másik állam sérti, ha e tény ezen állam nemzetközi jogsértésének minősül.

2.      Sértett államnak tekintendő különösen:


a)      kétoldalú szerződésből származó jog egyik állam ténye általi megsértése esetén a másik szerződő fél

b)      nemzetközi bíróságnak vagy nemzetközi választott bíróságnak egy vita rendezésére vonatkozó ítéletből vagy más kötelező döntésből származó jognak egy állam ténye általi megsértése esetén a másik állam vagy államok, melyek a vitában részes felek és ezen jog kedvezményezettjei;

c)      a nemzetközi bíróságon vagy nemzetközi választott bíróságon kívüli más nemzetközi szerv kötelező döntéséből származó jognak egy állam tényével való megsértésénél azt az államot vagy államokat, melyek a szóban forgó nemzetközi szervezet alapító okmányával összhangban ezen jog kedvezményezettei;

d)      harmadik állam javára szóló szerződés rendelkezéséből származó jognak a állam tényével való megsértésénél ezen harmadik állam;

e)      multilaterális szerződésből vagy a nemzetközi szokásjog szabályából származó jognak egy állam tényével való megsértésénél a multilaterális szerződésben részes minden olyan állam vagy a nemzetközi szokásjog által kötelezett minden olyan állam, amennyiben bizonyítja:

-         hogy e jogot ennek az államnak hozták létre vagy ismerték el

-         hogy e jognak az állam általi megsértése szükségszerűen érinti a multilaterális szerződésben részes más felek vagy a nemzetközi szokásjog szabálya által kötelezett más állam jogainak gyakorlását vagy kötelezettségeinek teljesítését;

-         ha a jogot az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmére hozták létre vagy ismerték el;

f)        multilaterális szerződésből származó jognak egy állam tényével való megsértésénél a multilaterális szerződésben részes minden más állam, ha bizonyítják, hogy a szerződésben e jogot kifejezetten a szerződő államok közös érdekeinek védelmére hozták létre.

3.      Ezen kívül a „sértett állam” kifejezés minden más államot jelent, ha a nemzetközi jogsértés nemzetközi bűntettnek minősül.

A tervezet meghatározását elemezve a következtetésekre juthatunk:

·        a tervezet idézett rendelkezése tartalmaz egyrészt egy általános definíciót, másrészt egy exemplifikatív felsorolást;

·        egy állam akkor kerülhet a sértett állam helyzetébe, ha valamely jogát más állam nemzetközi jogsértése csorbítja;

·        a nemzetközi jogrendben a nemzetközi jogviszonyok, ennek következtében a felelősségi jogvis 555d32f zonyok is általában kétoldalúak;



·        alapvetően kétoldalú lesz a felelősségi jogvis 555d32f zony akkor is, ha a megsértett jog forrása a nemzetközi szokásjog vagy egy multilaterális szerződés;

·        a nemzetközi szokásjog vagy multilaterális szerződés azonban olyan jogot is létrehozhat, melynek megsértése esetén minden állam, illetve minden részes fél sértett állammá válik;

·        a tervezet felismeri az emberi jogi tárgyú nemzetközi jogszabályok különleges természetét, jelesül a nemzetközi kötelezettségvállalások általában párhuzamos jellegét: az egyes államok arra kötelezik magukat, hogy tiszteletben tartják a területükön élő személyek különböző emberi jogait;

·        végül a tervezet kifejezésre juttatja a nemzetközi bűntett speciális jellegét azzal, hogy elkövetése esetén minden állam joga sérelmet szenved.

Összegezve:

Ellenintézkedés fogalma: ha X megsértette Y-nal szembeni kötelezettségét, akkor Y sem fogja teljesíteni X-szel szembeni kötelezettségét.

Korlátok:          -      nem lehet azonnali az ellenintézkedés (először felszólítás)

-         arányosság

Fel kell függeszteni az ellenintézkedést:

-         ha a jogsértés megszűnt

-         ha a vitával a Nemzetközi Bíróság, vagy választott bíróság foglalkozik

Retorzió: önmagában jogszerű (pl. persona non gratia-vá nyilvánítás)

Represszália: elengedhetetlen feltétel a nemzetközi jogsértés


Találat: 988