|
||
|
|||||||||||||||||||
A Közgyűlés az ENSZ egyetlen olyan főszerve, amelyben minden ENSZ tagállam képviselettel rendelkezik, az ülésszakokon minden tagállam képviselője részt vehet. Ennek alapján szokás a Közgyűlést a legreprezentatívabb. sőt legdemokratikusabb szervnek nevezni, melyet az is erősít, hogy ülésszakain - megfigyelői minőségben - nem tagállamok és egyes felszabadítási szervezetek képviselői is jelen lehetnek. A Közgyűlésre aggatott másik állandó jelző a "legfőbb tanácskozó testület", ami azt fejezi ki, hogy a nemzetközi közösség vitafóruma.
A Közgyűlés munkáját ülésszakokon végzi. A rendes ülésszak általában minden év szeptemberének harmadik keddjén kezdődik és addig tart, amíg a napirend ki nem merül, így gyakran áthúzódik a következő év első hóna 252b13c pjaira. A rendes ülésszakot az előző ülésszak elnöke nyitja meg, majd - az egyperces meditáció után - az új elnök megválasztása következik. A rotáció elvét követve az elnök személyére az egyes földrajzi csoportok tesznek javaslatot. Ezt követően 21 alelnököt és 6 főbizottsági elnököt választanak, akikből a Közgyűlés elnökének vezetésével létrejön az Általános Bizottság, melynek legfontosabb feladata a napirendre és az egyes pontoknak a 6 főbizottság, esetleg azonnal a plénum közötti megosztására vonatkozó javaslattétel. A napirendnek vannak állandó pontjai, jelesül a főtitkár évi jelentése, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Nemzetközi Bíróság, a szakosított intézmények, más szervek (p1. a Nemzetközi jogi Bizottság) jelentései, ezenkívül minden állam kérheti valamely kérdés napirendre vételét. A napirendről a Közgyűléshatároz.
A Közgyűlés plénuma munkáját az általános vitával kezdi, melyben a tagállamok külügyminiszterei, nemritkán állam és kormányfői szólalnak fel, kifejtik országuk külpolitikáját, állást foglalnak az aktuális nemzetközi ügyekben. A plenáris üléssel párhuzamosan megindul a munka a plénummal megegyező összetételű főbizottságokban, melyek határozati javaslatok elfogadásával fejeződnek be és amelyek az ülésszak végén a plénum jóváhagyásával emelkednek közgyűlési határozat rangjára.
Ebben az összefüggésben kell említeni azt, hogy az ENSZ-nek vannak munkanyelvei (angol, francia) és hivatalos nyelvei (angol, francia, spanyol, orosz, kínai, arab), melyeken elhangzó felszólalásokat lefordítják a munkanyelvekre. Más nyelven is fel lehet szólalni, ehhez azonban gondoskodni kell valamely munkanyelvre történő fordításról.
Az ülésszak elején a Közgyűlés megválasztja a Mandátumvizsgáló Bizottságot (9 tag), mely megvizsgálja az egyes delegációk megbízólevelét, ennek eredményéről jelentést tesz a Közgyűlés plénumának, melynek hatáskörébe tartozik azok elfogadása.
A Közgyűlés speciális ülésszakot is tarthat, melynek időpontját és témáját a rendes ülésszak határozza meg. Speciális ülésszakot tartott a Közgyűlés p1. Délnyugat-Afrikáról (1967), az új nemzetközi gazdasági rendről (1974), a leszerelésről (1978), a környezetvédelemről (1998). Rendkívüli sürgős ülésszak is tartható - esetleg a rendes ülésszak megszakításával - a tagállamok többségének kérésére vagy a Biztonsági Tanács eljárási határozata alapján. Ilyen ülésszak volt 1956-ban a magyar és a szuezi ügyekben, 1967-ben a közel-keleti helyzetről, 1980-ban Afganisztánról. A speciális és a rendkívüli ülésszakokat a rendes ülésszak elnöke vezeti és a Közgyűlés eljárási szabályait alkalmazzák.
A Közgyűlés főbizottságai:
1 sz. leszerelési és nemzetközi biztonsági-,
2. sz. gazdasági és pénzügyi,
3. sz. szociális, kulturális és humanitárius,
4. sz. speciális politikai és dekolonizációs-,
5. sz. adminisztratív és költségvetési, valamint a 6. sz. jogi főbizottság.
A Közgyűlés állandó bizottságai
Igazgatási és Költségvetési Kérdések Tanácsadó Bizottsága
Tagdíjbizottság.
A Közgyűlés segédszervei (bizottságok, albizottságok, munkacsoportok stb. elnevezés alatt):
Nemzetközi Jogi Bizottság,
Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság,
a nemzetközi jog évtizedének, valamint a nemzetközi jog oktatásának és kutatásának bizottságai,
az Alapokmánnyal foglalkozó bizottság,
a világűrbizottság,
a környezet és fejlesztés bizottsága,
Emberi Jogi Bizottság,
a faji diszkrimináció megszüntetésének bizottsága, a kínzás elleni bizottság,
a leszerelési bizottság és konferencia,
a gyarmati rendszer megszüntetésének bizottsága,
a radioaktív sugárzás hatásainak bizottsága,
a fejlesztés és egyéb évtizedek (nők, faji megkülönböztetés, emberi jogi nevelés, a szegénység megszüntetése stb.) bizottságai,
a tudomány és technika a fejlődésért bizottság,
népesedési és fejlődési bizottság,
emberi települések bizottsága,
a Könyvvizsgáló Testület,
az ENSZ-tisztviselők nyugdíjalapját ellenőrző bizottság,
számos ad hoc bizottság.
A Közgyűlés határozatait fontos kérdésekben a jelenlevő és szavazó tagok szavazatának kétharmados többségével hozza. Az Alapokmány ab ovo fontos kérdésnek minősíti a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak megválasztását, a Gazdasági és Szociális Tanács tagjainak a megválasztását, a tagfelvételt, felfüggesztést és kizárást, a költségvetési kérdéseket, a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló ajánlásokat. Egyéb kérdésekben, ide értve a kétharmados többséggel eldöntendő kérdések további csoportjainak meghatározásáról, a jelenlevő és szavazó tagok egyszerű többsége határoz. A Közgyűlés ügyrendje írja elő a quorumnot. a vitához a tagok egyharmadának, a határozathozatalhoz többségének a jelenléte szükséges.
A Közgyűlés gyakran mellőzi a szavazást, helyette a konszenzus módszerét alkalmazza, azaz a határozatot elfogadottnak nyilvánítják, ha egyetlen tagállam sem ellenzi és senki sem kér formális szavazást.
A pozitív szavazás vagy a konszenzus eredménye egy dokumentum, melynek elnevezésében sincs egység, és jogi természetének meghatározása is további elemzést igényel.
Az Alapokmány előzőekben tárgyalt 18. cikke kétszer használja a határozat kifejezést, majd olyan terminus technicus-okkal folytatja mint ajánlás, felvétel, felfüggesztés, kizárás, ezenkívül az Alapokmány olyan kategóriákat is használ, mint felhívja a figyelmet, megvizsgál, jóváhagy, megállapít, létrehoz, véleményt kér, kinevez. E különböző kifejezéseket az ENSZ gyakorlata a resolution szóval hozza közös nevezőre, és így történik a számozás is, mely magyarra ismét csak a határozat szóval fordítható.
A határozatok jogi természetük alapján két csoportba oszthatók: vannak ajánlások és vannak kötelező határozatok.
Az ajánlásper definitionem nem rendelkezik jogi kötelező erővel, így az ajánlás végrehajtásának elmaradása nem keletkeztethet nemzetközi jogi felelősséget, bár ettől eltekintve lehet politikai súlya, hosszú távú hatása. Az ajánlás nem több mint kérés, felhívás. Ezenkívül jelenheti az adott nemzetközi probléma létezésének elfogadását, a megoldás keresésébe való bekapcsolódást stb. Címzettjei az államok, a Biztonsági Tanács, a szakosított intézmények.
Ezen általános képletet az ENSZ-gyakorlat még árnyaltabbá és bonyolultattá tette:
. Az ajánlás nyomatékosabbá tételére, jelentősége hangsúlyozása érdekében alkalmazzák a deklaráció = nyilatkozat kifejezést, sőt előfordul a charta = egyezségokmány kategória is
. Az ajánlások jelenthetik az alapokmány quasi-autentikus értelmezését, kifejezésre juttathatják valamely nemzetközi szokásjogi normával kapcsolatban kialakult comnmunis opinio-t, vagy jelenthetik a szokásjogképződés folyamatának megindítását.
. Jelenthet állásfoglalást helyzetek, magatartások legitimitásáról vagy illegitimitásáról, sőt vonatkozhatnak az ajánlásokban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére is.
. Mint említettük, a Közgyűlés ajánlásainak a szakosított intézmények is címzettjei lehetnek. Az ENSZ-szel kötött megállapodásaikban e szervezetek csak az ENSZ határozatainak figyelembevételére vállaltak kötelezettséget. A gyakorlatban azonban alkalmazkodtak az ENSZ általános politikájához. A Nemzetközi újjáépítési és Fejlesztési Bank viszont megtagadta azt, hogy - a Közgyűlés határozatai ellenére - a Portugáliának és Dél-Afrikának nyújtott segítséget megszüntesse. Erre az álláspontra helyezkedett 1983-ban a Nemzetközi Valutaalap is.
. A Közgyűlés tanácsadó véleményt kérhet a Nemzetközi Bíróságtól (infra X. fejezet), mely azonban nem kötelezi a Bíróságot a vélemény megadására. A gyakorlatban ugyan a véleményadás megtagadására nincs példa, csak egyes egyéni és különvélemények vetik fel azt, hogy helyesebb lett volna a véleményadástól eltekinteni.
Az ajánlásnak nem minősíthető határozatok kötelezők.
. E kötelező határozatok egy része jogviszonyt keletkeztető, módosító, megszüntető egyedi aktus, p1. a tagfelvétel, a Biztonsági Tanács illetve a Gazdasági és Szociális Tanács választható helyeinek betöltése, a főtitkár kinevezése, más szervek létesítése és megszüntetése, feljogosítás tanácsadó vélemény kérésére.
. A Közgyűlés határoz nemzetközi szerződések kötelező hatályának, p1. a székhelyegyezményeknél, a szakosított intézményekkel kötött egyezményeknél, a Nemzetközi Tengerfenék Hatósággal kötött megállapodásnál, a gyámsági megállapodásoknál, a segélyprogram-megállapodásoknál. Ezek olyan egyedi aktusok, melyek nemzetközi jogforrások létrejöttének elengedhetetlen feltételei.
. A Közgyűlés kötelező határozatai lehetnek normatív aktusok is, melyek az ENSZ belső életét szabályozó jogforrásoknak tekinthetők. Ide sorolható a Közgyűlés és a Titkárság ügyrendjének elfogadása, a Gazdasági és Szociális Tanács irányításának jogi eszközei, az autonóm szervek és a segélyszervek tevékenységének koordinálása, p1. a fejlesztésprogramok működtetésére, és last but not least a költségvetés meghatározása.
Találat: 3948