online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A SZUVERENITÁS FOGALMA ÉS A SZUVERENITÁSVITA

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A szakmai vizsga szóbeli tantargyai: Gazdasagi, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek Gépszerkezettan
A büntetöügyekben eljaró hatósagok
VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK
A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI
A FENNTARTÁSOK
A SZEKTORÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK
A NEM TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK SZABÁLYOZÁSA
A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS
A VÁLASZTOTT BÍRÁSKODÁS
 
bal also sarok   jobb also sarok

A szuverenitás fogalma és a szuverenitásvita



A SZUVERENITÁSVITA


Az állam nemzetközi jogi státusának leírásánál - rendszerint - a szuverenitás fogalmát használják, e terminus technikushoz folyamodva kísérelik meg az adott államnak a nemzetközi társadalomban vagy nemzetközi közösségben elfoglalt helyének meghatározását. A szuverenitás-fogalom - különösen a XX. század második felétől - viták kereszttüzébe került. A szuverenitás egyszerre kárhoztatott és dicsőített fogalom, a szuverenitás védelmezőinek és támadóinak dialóg 747d37h usa napjainkban különösen kiéleződött. Kárhoztatják azok, akik a szuverenitás fogalmában vagy létezésében látják a nemzetközi jogrend minden gyengeségének okát, az államok egoizmusának bástyáját, az új nemzetközi rend létrehozásának (ami a világállam utópiáját jelenti) legnagyobb akadályát. Szenvedélyes védelmezői pedig a szuverenitás tiszteletben tartásában látják a népek függetlenségének, a fennálló uralmi viszonyok védelmének legbiztosabb zálogát. Mindkét -erősen túlzó - megközelítésben a szuverenitás misztikus, sőt mitikus fogalomként jelenik meg, mely valamilyen fajta abszolútummal azonosul: az állam totális, minden korláttól mentes szabadságával. Ebből következően mindkét megközelítés túlzó, az igazság valahol középen keresendő.

A szuverenitást a könyvespolcra visszautaló, káprázatnak tekintő felfogás előszeretettel és elsősorban a globalizáció tényére hivatkozik, mely az államok között interdependenciát, a kölcsönös függések rendszerét és annak különféle variációit hozta létre. Az interdependenciából fakadó kényszerek nemcsak fokozott szolidaritást követelnek és hoznak létre a nemzetközi kapcsolatok szereplői között - ide értve az államokat is - hanem ez utóbbiak döntési szabadságát és függetlenségét olyan mértékben relativizálják, hogy ezek többé nem rendelkeznek valóságos tatalommal.

A XX. század magával hozta a szétforgácsolódást is, mely a nemzetközi társadalom vagy közösség kibővülésének, az államok száma megnégyszereződésének következménye, és amely együtt jár azzal, hogy az e közösség relatív homogenitása megszűnt és helyébe növekvő mértékű heterogenitás lépett, mely tovább fokozta a nemzetközi rendszeren belüli tényleges egyenlőtlenségeket. A nemzetközi társadalom vagy közösség szétforgácsolódásának fokozódása kettős hatást gyakorol: egyrészt a globalizáció útjába álló egyes akadályokat, pl. birodalmakat, erős államokat megszüntet, vagy legalábbis legyengít, másrészt a rendszerbe az instabilitás új elemeit viszi be.

A szuverenitáseszmének inkább megfelelő idealizált államkép helyett az állam válságát szokás emlegetni. Az állam bennrejlő gyengeségei miatt a világ sok részén nem képes az állami funkciók ellátására, a jog uralma, a hatalom jogi birtokosainak döntési autonómiája formálissá válik stb., illetve - ezzel ellentétesen - az államot egy szervezett kisebbség birtokba vehet és totális uralmat építhet ki a társadalom átalakítása céljából.

A nemzetközi közösséget alkot államok tényleges egyenlőtlensége megerősödött és kibővült olyan új tényezőkkel, melyek az államok többségével egyenértékű vagy annál nagyobb hatalmat testesítenek meg (pl. transznacionális vállalatok), vagy aláássák az állami kereteket (pl. terrorizmus, kábítószermaffia). Ezen új tényezők megzavarhatják, illetve átalakíthatják az államok társadalmának - a hatalmi viszonyok és együttműködési szükségességének ellentétére épülő - működési mechanizmusát.

A szuverenitás elavultságát, káprázatát megfogalmazó állásfoglalásokban központi helyet kap továbbá az integrációs folyamatokkal való érvelés. Aligha vitatható az, hogy az Európai Közösségek - Európai Unió létrejötte lényegesen megváltoztatta tagjainak szuverenitását, sőt nem túlzó az az álláspont sem, hogy annak lényeges feladása következett be, miután az állami hatáskörök fontos része átkerült szupranacionális szervekhez.

Az államok szuverenitása ellen ható tényezők (globalizáció, interdependencia, szétforgácsolódás, az állam válsága, új fajta egyenlőtlenség, integráció) ellenére a lényeg nem változott, még kevésbé szűnt meg: az emberiség továbbra is államilag szervezett politikai közösségekre tagolódik és a nemzetközi közösség pedig elsősorban az államok társadalmát jelenti.

A superiorem auctoritatem non recogniscunt maximát tükröző nemzetközi közösség legalapvetőbb vonásának, az állam és a nemzetközi rendszer bonyolult összefüggésének leírására használják az állam szuverenitásának több évszázados fogalmát. A szuverenitás fogalomban tükröződő realitás súlyát megsokszorozza az államok szinte atavisztikus ragaszkodása szuverenitásukhoz.

A nemzetközi szerződések többsége sztereotip módon utal a felek szuverenitására, annak tiszteletben tartására, és e rituáléhoz igazodnak a nemzetközi szervezetek, elsősorban az ENSZ határozatai is. Az ENSZ Alapokmánya az elvek között az első helyre teszi azt, hogy "a Szervezet a tagállamok szuverén egyenlőségére épül".

A nemzetközi bírói gyakorlat pedig a szuverén egyenlőség elvében olyan kulcselvet lát, amelyre épül a nemzetközi jog rendszere.

Az állam, az elsődlegesen államokból álló nemzetközi közösség kontinuitásának kiemelése és a szuverenitás fogalmával történő leírása semmiképpen nem jelenthet változatlanságot. Ellenkezőleg: ahogy változott a nemzetközi közösség, úgy alakult át a szuverenitás fogalma.



Találat: 3052


Felhasználási feltételek