online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Valtozók, konstansok, szimbolikus konstansok a C programnyelvben. Skalarok és tömbök definialasa, deklaralasa. A kezdeti értékadas skalar és tömb esetén.

számítógépes

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Monitorok
AZ IRÁNYÍTÓRENDSZEREK FEJLŐDÉSE
Egy tabla létrehozasa - ACCESS
A Word eszközei I
Állomanykezelés
Adatvezérlő nyelv
QUERY nyelv
Forrasztas, metszés, nyíras
Objektumok méretezése, pozicionalasa
Az adatbazisok fejlődési trendjei
 
 

Változók, konstansok, szimbolikus konstansok a C programnyelvben. Skalárok és tömbök definiálása, deklarálása. A kezdeti értékadás skalár és tömb esetén.

Változók inicializálása

A változó definiálásakor megadhatunk egy konstans értéket, például :

                 int   i=0;
                 float f=67.25;
Az értékadást az '=' jellel hajtjuk vé 757f51h gre és minden utasítást a ';' zár le! A változó ini­cializálás és a konstans definiálás között az alapvetô különbség az, hogy ini­ci­ali­zálás esetén a változó értéke módosítható, konstans definíció esetén pedig nem !

 

Konstansok definiálása

A konstansok definiálása a main() elôtt történik a következô alakban:
#define <KONSTANS NEVE> <konstans értéke>


pld.:#define MAXELEM  1000
vagy : #define PI 3.1415
MAXELEM és PI úgynevezett szimbolikus állandók, melyeket nagybetűvel szo­kás írni. Az állandókat egy úgynevezett elôfordító  a fordításkor behelyettesíti a programba. A konstans definíciók után tilos pontosvesszôt ten­ni, ugyanis az elô­fordító nemcsak a konstans ér­tékét, hanem a pontosvesszôt is be­helyet­tesí­tené a hivatkozás helyére. A szimbolikus állandók használata egyrészt áttekinthetôbbé teszi a programot, más­részt, ha a konstans érté­ke megváltozik, akkor a módosítást csak egyszer kell végrehajtani. Példa a szimbolikus állandó használatára :

ker = 2*r*PI ;    /*  A  kör kerülete  */  vagy :  x    =  MAXELEM - 100 ;

Megjegyzés : A BORLAND C++ 2.0 fordító lehetôséget nyújt arra, hogy másképpen is tudjunk konstan­so­kat definálni. Ez a lehetôség a const kulcsszó, melynek használata a következô :const [<típus>] <konstans név> = <kezdôérték>;
Például : const int i=123;   vagy        const float f =123.4;

A konstans típusát áttekinthetôségi okokból is célszerű jelezni. A két konstans definálási lehetôség megegyezik abban, hogy egy definiált konstansnak már nem adhatunk új értéket a program futása során. A különbség pedig abban áll, hogy a const a BORLAND C++ fordító egyik kulcsszava és az általa definiált konstans neve és értéke része lesz a fordítás során keletkezô tárgykódnak. Ezzel ellentétben a  #define direktíva a fordító elôfeldolgozó ré­szére bír csak jelen­téssel, ugyanis az általa definiált konstans nevével  a C fordító már nem találkozik, hanem csak az értékével. Ilymódon a tárgykódban a konstans neve nem szere­pel, hanem csak az értéke.

Tömbök

Eddig olyan esetekkel foglalkoztunk, ahol egy változónévhez egy értéket tud­tunk hozzá­ren­­delni. ( Skalár változó ). A tömb azonos típusú, véges számú elembőlépül fel. Olyan közvetlen elérésű adatstruk­túra, amelynek egy ele­mét a tömb nevével és az utána következô indexszel tudjuk elérni - alapesetben.

A tömbnek öt jellemzôje van : - Tárolási osztály specifikátor - Típus - Név - Méret - Dimenzió
Típus :Az eddig megismert változó típusok valamelyike lehet.

Név : A tömb nevének megválasztásával kapcsolatban a 2.2 pontban leírtak érvénye­sek.
Méret : A tömb definícíónál a tömb típusa után a nevét adjuk meg és  utána az elemek számát -  "[" ill. "]" között. C -ben a tömb indexelése szigorúan a 0 - dik elemtôl kezdôdik. Indexelésnek nevezzük azt a műveletet, amikor a tömb neve után "[" és "]" között direkt módon - egy számmal - megadjuk, hogy az illetô tömb hányadik elemét kívánjuk elérni.Igy például,  az : int elemek[10] ;   módon definiált tömbnek 10 eleme van : elemek[0] ,  elemek[1],   . . . ,  elemek[9] ; de  nincs 10-es indexü eleme.

Példa az indexelésre         :    elemek[3] = 20;  vagy :     for(i=0; i<10; i++)    elemek[i] = 0;

Dimenzió :Az elôbb bemutatott egydimenziós tömbön kívül kétdimenziós tömböt is hasz­­nálhatunk. Az egy­dimenziós tömböt a matematikában megismert egy­ dimen­-ziós vek­torhoz hasonlít­hatjuk, a kétdimenziós tömböt pedig a mátrix­hoz.

Ezekután az egydimenziós tömb definiálása úgy történik, hogy megadjuk a típu­­sát, ezután - egy vagy több szóközt követôen - a nevét, majd szögletes záró­­jelek kö­zött, az elemek számát. A deklarálást követheti - kapcsos záró­jelek között - a tömb e­­le­meinek felsorolása, vesszôvel elválasztva. Ezt nevezzük a tömb iniciali­zálásá­nak ! Amennyiben a felsorolt elemek száma kevesebb a tömb méreténél, úgy a maradék elemek értéke nulla lesz !

Példa : int vv[10] ;                 // Egy integer típusú, vv nevű, 10 elemű tömb.

vagy : int zz[10] = ;
// Egy integer típusú, zz nevű, 10 elemű tömb, inicializálással.
A példákban szereplô deklarációk egyben definíciók is, mert a tömbméretnek megfelelô memóriaterület lefoglalódik !

Találat: 1117