online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Az adatbazisok fejlődési trendjei

számítógépes

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Outpot perifériak
Az MS-DOS operaciós rendszer
A HP Usb disk storage format tool v2.1.8 hasznalata
Network Monitor A halózati forgalom elemzése - 1. rész, elméleti alapok
Szamítógépes vírusok - A vírusok matematikai modellje
A Turbo Pascal ciklusszervezõ utasítasai
A CLIPPER relaciós adatbaziskezelő nyelv
Az ORACLE adatbaziskezelő eszköztara
Import, export
Racsok, segédvonalak
 
 

Az adatbázisok fejlődési trendjei

1. A kezdetek

Az első DBMS termékek a '60-as évek végén jelentek meg. Ezek a file-kezelőkből alakultak ki, azok szerves folytatásaként.

Az első rendszerek sajátosságai:

·  sok kis adatelemmel dolgoztak

·  nagy számú, de egyedenként kevés adatot érintő művelettel dolgoztak.


Pl.: repülőjárat-helyfoglalás,

banki rendszerek, számlázás,

vállalati nyilvántartások.

Az első adatmodellek

·  Hierarchikus modell: kiszorulóban van, ami részint fogalmi gyengeségének következménye.

·  Hálós modell: szorosan kötődik a COBOL nyelvhez. A modell kezelésére a CODASYL szabvány tartalmaz ajánlásokat. A hálós modell előfordul magyar banki rendszerekben is.

2. A közelmúlt és jelen

1. Relációs adatmodell: E. F. Codd 1970-es dolgozata - melyben a relációs adatmodellezés alapjait dolgozta ki - forradalmi elveket fektetett le a DBMS-ekkel kapcsolatban. (Az IBM árult először relációs rendszereket.)

A modellben

·  az adatokat relációk (síkbeli táblák) formájában képzeljük el;

·  a lekérdezés magas szintű nyelven zajlik (Ma főleg az SQL-en).

Pl.:  TERMELŐ tábla

NÉV

CÍM

TERMÉK

MENNYISÉG

Napsugár Kft.

Fő u. 33.

cibere

4

Napsugár Kft.

Fő u. 33.

padlizsán

99

.

.

.

 

.

.

.

 

.

.

.

 

.

.

.

 
Kunság Rt.

Ó u. 12.

bivalytej

1100

Az összetartozó adatnégyeseket táblázatban tároljuk. A sorok rekordoknak, az oszlopok névvel és típussal rendelkező attribútumoknak felelnek meg.

Egy SQL kérdést a következőképpen lehet megfogalmazni:

SELECT termék                          Mi jelenjen meg a végeredményben (melyik oszlop)?

FROM termelő                            Honnan vegyük az adatokat (melyik táblából)?

WHERE mennyiség > 100            Mi a feltétel (melyik sorok kellenek)?

A szelektor kérdés eredménye a "bivalytej" lesz, vagyis az SQL jelen esetben olyan sorhalmazt (strukturált adathalmazt) ad vissza, amely egy elemből áll (feltéve, hogy a tábla első 3 sorát nézzük csak).

2. Egyre kisebb rendszerek: ez az irányzat a PC-knek, a munkaállomásoknak és a relációs megközelítésnek az ötvözete. A rendszerek ugyan "kicsik", de egyre nagyobb mennyiségű adatot kezelnek. Fontos tényező bennük a  relációs adatbázis "felszíni", kezelői egyszerűsége.

3. Egyre nagyobb rendszerek: ezek a tipikusan terra byte-os (1012 byte) alkalmazások, melyek nagy szervezetek adatait kezelik. Bonyolultabb adatformákat használnak (például digitalizált filmek tárolhatók egy-egy rekordban).

A DBMS-ek fizikai eszközei:

·  elsődleges tárolás: belső memória;

·  másodlagos tárolás: lemez (-köteg), elérési ideje 10-20 msec;

·  harmadlagos tárolás: távoli tárak, CD, elérési idejük pár sec.



Megemlítendő még az adatbázis-kezelésben a párhuzamos feldolgozás is, mely

·  cél-architektúrákon, -gépeken, ill.

·  elosztott rendszereken, bonyolult algoritmusok segítségével valósul meg.

3. Adatbázisok közeljövője

1. Típusok, osztályok, objektumok megjelenése DB környezetben

Kialakulásának oka az objektumos módszerek és nyelvek térhódítása a programozásban. (Pl. SmallTalk, C++, Java.)

Objektumorientált (OO) terminológia, fontosabb alapfogalmak:

·  gazdag típusrendszer

  elemi típusok: (egészek, lebegőpontos számok, mutatók, stringek, stb.)

  rekordstruktúrák

  kollekció-típusok:

T   lista, a tömb, egyszerű típusú elemek kollekciója, vagy

T   halmaz (pl.: =) - az elemek sorrendje közömbös,

T   multihalmaz (pl.: =) - megengedett az elemek ismétlődése is.

·  osztályok, objektumok

Egy osztályt így írhatunk le:


Az objektumok az osztályok konkrét előfordulásai, melyeket az OID - az objektum-azonosító - különböztet meg egymástól, így rendkívül fontos tényező. Az OID egy hagyományos rendszerben egy mutató a memóriabeli előfordulásra, de a mai DBMS-ekben lehet összetettebb szerkezetű is, hiszen meg kell mutatnia, hogy az objektum mely elosztott site-on helyezkedik el, azon belül hol található, stb.

Az adatbázis szemlélettel - mely szerint az egyforma rekordok egyszer tárolódnak - szemben az objektumos szemlélet legfontosabb különbsége az, hogy létezhetnek egyforma objektum-példányok.

·  metódusok: az egyes osztályok objektumain ható függvények.

Pl.: egy személy életkorát a mai napon megadó metódus:

C osztály := Személy

mai_Életkor (a: Személy);

Az osztály objektumait csak metódusokon keresztül érhetjük el, ezzel rendeztük a hozzáférések rendszerét. Ez a mód a "tokba foglalás" (encapsulation); a fenti példában azt jelenti, hogy a C osztály objektumait csak a C metódusain keresztül használ(hat)juk.

·  osztályhierarchiák, öröklődés: egy C osztály lehet a D osztály alosztálya, "specializációja", vagyis C örökli D tulajdonságait és metódusait.

}

 
Pl.: C = Ügyfél            Minden ügyfél egyben személy is.

D = Személy

A fenti példában látott öröklődés csak akkor hasznos, ha adatbázisunkban nem minden személy ügyfél (mert ekkor nem kéne a kettőt megkülönböztetni és elég lenne csak az Ügyfél osztályt megtartani).

2. Megszorítások és triggerek

Ezek egy DBMS aktív elemei, melyek mindig elérhetőek és ha kell, végre is hajtódnak. A modern DBMS-ekben igen sok aktív elem található.

a.) megszorítás (kényszer, constraint): olyan, a DB-re vonatkozó állítás, amelynek igazságát a rendszer megköveteli, kikényszeríti. Ilyen megszorítások a rendszerben deklarálhatók.

Pl.1.: a Személynél a személyi szám a kulcs, amivel az emberek megkülönböztethetők egymástól. Megszorítás: két személynek nem lehet azonos személyi száma. Az azonos személyi szám ellenőrzése minden új rekord felvételénél megtörténik, és egyezés esetén a rendszer hibajelzéssel válaszol, a rekord ekkor nem felvehető (fel kell kínálni a javítás lehetőségét).

Pl.2.: megszorítás az is, ha a banki egyenleg nem mehet 0 alá.

Ezek a megszorítások a DB konzisztenciájában fontos szerepet játszanak.

b.) trigger: kódrészlet, amely bizonyos feltétel(ek) bekövetkezésekor automatikusan végrehajtódik. Triggerekkel az alkalmazásokhoz kapcsolódó teendők könnyen elvégezhetők. (A triggerek hasonlítanak az operációs rendszerek - pl. a UNIX - démonjaihoz.)

Pl.: járat törlésekor automatikusan figyelmeztetni kell az operátort;

  havi zárás adatgyűjtését trigger váltja ki a nap végén vagy a hónap utolsó napján.

3. Multimédia-adatok kezelése

A multimédia tárgykörébe sokféle adatforma - pl. video, audio, radarkép, szöveg - esik. Jellemzően

·  sokkal nagyobb és összetettebb adatokat,

·  nehezebb elemi műveleteket kell kezelni (pl. két egész szám összehasonlítása egyszerű, de két (bit)képé már jóval nehezebb),

·  esetenként pedig óriási rekordokat kell feldolgozni.

Mindez szemléletváltáshoz vezet, így például egy teljes könyv is tekinthető egyedi rekordnak.

4. Adathalmazok egységesítése

A törekvés alapja az, hogy szeretnénk sokféle, sok helyen lévő adatot egységesen látni, ami nagyon nagy munkát jelent. Tipikusan ez az elv vezeti a WorldWideWeb-et, melynek böngészői egységes látásmód kialakítására törekszenek.

Másik jó példa egy nemzetközi nagyvállalat, melynek különböző részlegei vannak (pl. az amerikai Sears cég). Gondot okozhat az, hogy az egyes részlegek eltérően kezelnek adatokat - így például már mértékegységeket használnak. Egyetlen közös adatbázissal többnyire nem lehet megoldani a problémát, ehelyett egy egységes felületet kell tenni a részlegek fölé: ezáltal több DB tartalmát kezelik egy nézetből.

Az egységesítés ötlete az adattárház (repository):


Például az éjszaka folyamán a nagyvállalat egységeinek különböző mértékegységekben nyilvántartott árukészletét közös egységbe számolják át. Ezt a tájékoztató adatmennyiséget az adattárház bizonyos ideig - pl. egy hétig - tárolja. Erre a rendszerre jellemző tehát a batch-jellegű feldolgozás.

Mivel az adattárházban óriási adathalmazt kezelnek egy felület alatt, ezért nagyon fontos a körültekintő elemzés és tervezés - hogy az adatokat hatékonyan kezelhessék.

Ehhez a témakörhöz kapcsolható az adatbányászat (data mining), ami különböző statisztikai, és mesterséges intelligencia által adott eszközökkel és módszerekkel igyekszik összefüggéseket (dependencies) találni a nagy adathalmazokban. Például egy áruházi adatbázis sokat elárul a fogyasztói szokásokról.

Találat: 901