online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Outpot perifériak

számítógépes



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Könyvtarak
Átviteli minöséggel kapcsolatos kérdések
A magyar nyelv hangallomanya
PLC-S VEZÉRLÉSEK MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK NÖVELÉSE
Adatbazis létrehozasa - Access
Rendszerindítas
Rekurzió (particiószam, Hanoi tornyai, postfix konverzió)
 
bal also sarok   jobb also sarok

Outpot perifériák

Nyomtatók

Sornyomtatók

Egyszerre egy sor nyomtatását végzik. Elsősorban nagygépes, nagy terjedelmű, drága, de igen gyors készülékek. A sornyomtatók tipikus és igen gyakran alkalmazott fajtája a betűhengeres nyomtató: Fő része a betűhenger. Ez egy fémhenger, amelyen a nyomtatható összes karakter megtalálható, minden karakterből egy sor. A henger nagy sebességgel forog. Előtte a festékszalag, a papír, és a kiíró kalapácsok (annyi, ahány karakter van egy sorban). Amikor egy karakter-sor a kalapácsok elé ér, azok a kalapácsok ütnek, amelyik pozícióba azt a karaktert nyomtatni kell. Így egyszerre az azonos karakterek nyomtatódnak ki. Mire a henger egyszer körbefordul, egy sor kész.

Egy másik tipikus változat az íróláncos nyomtató. Ez a betűhenger helyett egy végtelenített láncot használ, amenyik vizszintesen mozog a papír előtt, nagy sebességgel. A láncon az összes nyomtatható karakter megtalálható, így egy körülfordulása alatt ezzel is egy teljes sort lehet nyomtatni

A sornyomtatók igen gy 616h78g orsak, nagyon sok adat nyomtatható ki rajtuk rövid idő alatt. Hátrányuk a zajos működés és a grafikus lehetőségek hiánya.

Mátrixnyomtatók

A mátrixnyomtatók egy a papír előtt vizszintesen mozgó írófejjel rendelkeznek. Az írófej egy tű-mátrixot tartalmaz, ami egy vagy több tűoszlopból és több tűsorból állhat. A nyomtatási képet a tűhegyek ütik, vagy égetik a papírra. Kétféle változatban készülnek: festékszalagos, illetve hőnyomtató tipusúak lehetnek. A festékszalagos változatban az írótűket egy-egy elektromágnes üti a szalagon keresztül a papírra, a hőnyomtatók speciális, hőhatásra elszineződő papírt használnak, amelyiken a megfelelő sorrendben felfűtött írótűk hagynak nyomot.  A nyomtatás minősége változtatható, de a jobb minőség a sebesség csökkenésével jár. Grafikus nyomtatásra is alkalmasak, üzemeltetésük olcsó, de a festékszalagos változataik zajosak és többszínű dokumentumok készítésére nem hsználhatók. Nyomtatási sebességüket karakter/s-ban szokták megadni, egyedi lapok és leporellók folyamatos adagolására is képesek. Felbontásuk maximuma 200 pont/inch körül van.

Tintasugaras nyomtató

A nyomtatás elve a mátrixnyomtatókéhoz hasonlít. A tűk helyett azonban a nyomtatófej fuvókái szórják a festéket a papírra. A tintacseppek kilövésére sokféle, különböző technikát használhatnak, gyártótól és típustól függően. Felbontásuk akár 800 pont/inch is lehet, ami nagyon jó minőséű nyomtatási képet eredményezhet. Egyidejűleg több, különböző színű tintát keverhetnek, így nem okoz gondot az árnyalt, színes képek jó minőségű nyomtatása sem. A színes változataik a CMYK (ciánkék, lila, sárga, fekete) színteret használják, ennek megfelelően a nyomtatófejek négy, színmodult tartalmaznak. Olcsó, csendes, nagyon jó minőségű eszközök, de üzemeltetésük a tintapatronok ára miatt drága.

Lézernyomtatók

Működési elvük a fénymásolókhoz hasonlít: Egy fényérzékeny, elektromosan feltöltött hengert egy forgó tükörrel a nyomtatandó jelnek megfelelő pontokban lézersugárral megvilágítják, aminek hatására ezekben a pontokban elveszíti a töltését. A hengerrel azonos elektromos töltésű festékpor előtt elforogva a  töltés nélküli pontokra a festékpor rátapad, amit a forgó henger átvisz a papírra. A papírra került festékport ezután egy felfűtött fixáló hengerrel kb. 200 C-on ráégetik. A hengert törölve (erős fénnyel) és újra feltöltve folyamatosan alakul ki a mozgó papíron a nyomtatási kép.



Hasonlóan a tintasugaras nyomtatókhoz, négy festékpatronnal (CMYK) megoldható a színes nyomtatás lézernyomtatóval is, ma még meglehetősen drágán.

A lézernyomtatók nagyon jó minőségű, gyors lapnyomtatók. A környezetszennyező festékpor és a fényhenger korlátozott élettartama valamelyest rontja az egyértelműen jó minősítést. A működési elvből következik, hogy a lézereknek több-kevesebb, de egy lapnyi adatot legalább tartalmazó saját memóriával is kell rendelkezniük.

Plotterek (rajzgépek)


Elsősorban vonalas grafikus képek tervrajzok, térképek) nyomtatására szolgálnak Sík és forgódobos változataik ismertek. A nyotatási kép egy, a papír előtt mozgó, tollakal felszerelt kocsi segítségével alakul ki, hosszabb-rövidebb egyenes vonaldarabokbók. Ha a vonaldarabok elég rövidek, tetszőleges, torzítás nélküli görbéket is tudnak rajzolni (szemünk felbontóképessége korlátos!). A kocsiba egyszerre többféle  tollat használhatunk, így színes rajzok készítése nem okoz problémát. A plottereket ma már többnyire tintasugaras nyomtatókkal ki lehet váltani, de nagyobb méretű tervrajzok készítéséhez még ezek az eszközök a legjobbak.



Képernyős megjelenítők


A számítógép rendszerekben két típus játszik jelentős szerepet: a katódsugár-csöves (CRT) és a folyadékkristályos (LCD) megjelenítők.

CRT megjelenítők

Működésük a TV készülékekhez hasonló, de jobb képmínőséget biztosítanak. A képernyőt jellemzi a képátló mérete, szabványos értékek: 14", 15", 17", 19", 21". A CRT monitorok a képet pixel-eknek nevezett, sorokba rendezett képpontokkal jelenítik meg. A világító pixeleket úgy állíják elő, hogy a foszforral bevont képernyő felületére egy maszknak nevezett fémhálón át mozgó elektronsugarat bocsátanak, ami a maszk résein átjutva fénykibocsátásra kényszeríti a foszfort. Egy színes pixel három, piros, zöld és kék (RGB) ponthármasból áll. Ezt a három pontot elhelyezhetjük egy háromszög csúcsaiban, vagy sorban, egymás mellett. Ettől függően a képcsövet delta vagy in-line típusúnak mondjuk. A maszkot olyan fémből kell készíteni, hogy a hőtágulása minimális legyen , az "invar" képcső innen kapta a nevét. Létre lehet hozni a maszkot vékony, kifeszített drótszálakkal is, ilyen a Sony cég által kifejlesztett "trinitron" képcső. A trinitron képcső további jellemzője, hogy nem gömbfelületből, hanem hengerpalástból származik. A trinitron képcsöves monitorok jobb képminőséget biztosítanak, de drágábbak. Ma már megjelentek a piacon és várhatóan gyorsan elterjednek a teljesen sík felületű, "flat" monitorok is.

Az emberi szem az egymásra következő állóképeket folyamatos mozgásnak érzékeli, ha a képváltási frekvencia 12-15 kép/s. Ilyen frekvenciánál azonban a képben villogást észlelünk, ami kb. 50 kép/s-nál tűnik el. A monitornak tehát, hogy ne legyen zavaró a látvány, legalább 50 kép/s frekvenciával kellene működni. Egy egy teljes kép kirajzolásához azonban nagyon sok adat átvitelére van szükség, ezért a videoszabványokat úgy konstruálták meg, hogy a szabványos csatornák csak  25 teljes képet továbbítanak másodpercenként, de ezeket a megjelenítők félképenként másodpercenként 50-szer rajzolják ki. Speciálisan a monitor váltakozva, előbb a kép páratlan sorszámú sorait, majd a párosakat rajzolja ki, azaz legalább 50 félképet másodpercenként, hogy a látvány villogásmentes legyen. Ezt a technikát "interlaced"-nek nevezik. A számítógépes monitorokat azonban viszonylag közelről nézzük. A két félkép kirajzolása közötti időben a foszfor fénye annyival csökkenhet, hogy az már zavaró lehet. A számítógép a képhez szükséges adatokat gyorsabban tudja adni, mint más telekommunikációs csatornák. Ezért nyugodtabb képet kaphatunk, ha azt nem félképenként, hanem képenként rajzoljuk ki. Ezt a technikát "non interlaced" -nek nevezzük. Persze a legalább 50 képváltási frekvenciát ekkor is biztosítani kell, ami nagyobb felbontás esetén nem mindig teljesíthető. Választanunk kell tehát: nyugodtabb képpel, vagy nagyobb felbontással üzemeltetjük a monitorunkat.

A monitorok kezelőkapcsolóival (gombjaival) a fényerő, a kontraszt, a képhelyzet és a torzítások állíthatók. Ezek a kzelők lehetnek analóg, vagy digitális működésűek. A beállítások és a műveletek megjelenhetnek a képernyőn is, ezt a lehetőséget hívjuk OSD (On Screen Display)-nek


LCD monitorok

Bár ma még a CRT monitorok olcsóbbak és jobb minőségűek, a nagy, nehéz, energiaigényes katódsugárcsövek kora néhány év múlva valószínüleg lejár. Felváltjáj őket a vékony, könnyű, kis fogyasztású LCD megjelenítők. Nem lényegtelen előnyük a teljes sugárzásmentesség sem. Az LCD monitorok nem analóg, hanem digitális alakban kapják a kép adatait a számítógéptől. Az állóképekhez nincs szükség képváltási frekvenciára. Csak ha a kép változik, akkor lesz szükség a mozgás- és villogásfelbontás figyelembe vételére. Ez sokáig nehezen megoldható problémának látszott, TFT (Thin Film Transistor) technológia bevezetésével azonban megnyugtatóan megoldható. Ennek lényege az, hogy az LCD képernyő minden pixeléhez egy-egy tranzisztort rendelnek, aminek feladata a kép változásakor a pixel paramétereit megfelelően változtatni, biztosítani a mozgás- és villogásfelbontás megfelelő értékeit.


A LEP (Light Emitting Plastik) megjelenítők

Kísérleti stádiumban lévő fejlesztés. A megjelenítő rétek vékony, flexibilis plasztik, TFT-vel kiegészítve. Jellemzői:

nagyon vékony hordozóréteg, teljesen sík felület

kis energia igény

nem igényel háttérvilágítást, mint az LCD

fénykibocsátó, így minden szög alatt látható



Monitorvezérlők, adapterek


A monitorokon megjelenő kép nemcsak a monitortól függ. A monitorvezérlők szintén fontos egységei a képi megjelenítőknek. Minden monitorvezérlő megtaláljuk az alábbi komponenseket:










A video chip tulajdonképpen egy célprocesszor, aminek feladata a kép adatainak feldolgozása. A video RAM legalább egy teljes kép adatait tartalmazó speciális memória. Általában dupla-cellás, vagyis ugyanazon a címen két memóriaszót tartalmaz, így egyidejűleg írható és olvasható. A RAM-DAC a képet leíró digitális adatokat alakítja a monitor számára analóg RGB jelekké. LCD monitoroknál erre nincs szükség. A videokártyák a nagy adatforgalom miatt a számítógép leggyorsabb buszaihoz csatlakoznak (AGP, PCI). A gyorsítókártyák (2D,3D) a mozgóképek változó adatainak kiszámítását végzik el a CPU helyett, annál gyorsabban.


Driver-ek


A képi megjelenítés harmadik, fontos eszközei a vezérlőket kezelő programok, a video driver-ek. Bármilyen jó hardvert el lehet rontani rossz kezelőszoftverrel. A driver-ek megbízhatóbb működését szoftver szabványok is segítik:

VRML:3D-s alkalmazásfejlesztő nyelv Internetre,

DirectX, OPEN GL: gyorsabb video alkalmazások fejlesztését teszik lehetővé WINDOWS -os környezetben


Szabványok


MDA, Hercules: ma már ritkán használt monochrom szabványok

CGA:   80x25 karateres szöveg,. 200x160-as felbontás 16 színnel

EGA:   64 színű paletta, 640x350-es felbontás, 16 szín, 60 Hz képfrekvencia

VGA:   640x480-as felbontás 16 színnel, 320x200-as 256 színnel, 262144 színű paletta, felülről   kompatíbilis az EGA-val

SVGA: Nem egységesen elfogadott szabvány. A VGA-nál jobb paraméterekre mondják (pl 800x800- as felbontás 24 bites színmélységgel)

XGA:  IBM szabvány PS/2-höz, 512k-1M VRAM, 1024x768- as felbontás 256 színnel, vagy 640x480-as felbontás 16 bites színmélységgel.



: 3492


Felhasználási feltételek