online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

TANULUNK-E A HIBÁKBÓL?

fizikai

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
REOLÓGIA
Lézeres tavolsagmérés
Villamos tér
Az SI-mértékrendszer
FELÜLETI FESZÜLTSÉG
Elektromagneses indukció
A TERMÉSZETTUDOMÁNY ORFFYREUS KORÁBAN
MIT TANULHATNÁNK AZ ÉLŐVILÁGTÓL
TÖBBLETENERGIA POLARIZÁLT DIELEKTRIKUMOKBAN
TANULUNK-E A HIBÁKBÓL?
 
 

TANULUNK-E A HIBÁKBÓL?

Abba Ebban egykori izraeli külügyminiszter mondta: „Az ember nagyon értelmes, nagyon okos, kompromisszumképes tud lenni - ha már minden más lehetőséget kimerített.” Ez a mély bölcsesség természetesen a tudományra is érvényes. Szeretnék egy ismert 919j95j tör­ténelmi példát mutatni arra, hogy a legnagyobb veszély esetén sem tudnak mindig alkotó módon gondolkodni az emberek.

1347-től 1357-ig egy rettenetes betegség, a fekete himlő söpört végig Európán. Tíz év alatt a kontinens arca örökre megváltozott. Egész vidékek néptelenedtek el, falvak, városok tucatjai pusztul­tak ki. Családi, emberi kötelékek tűntek el, mindaz, ami biztos és működőképes volt régebben, a dögvész járvány után megválto­zott. A rettenetes pusztulást látván az emberek megkérdőjelezték Isten, az egyház és a társadalmi felépítés létét, jogosságát is. Sen­ki nem tudott választ adni arra, hogy miért következett be ez a szörnyűség. Néhányan Isten haragjával, mások a rothadó leve­gővel, megint mások a csillagok baljós állásával magyarázták a járványt.

Pedig fél órás gondolkodással és néhány egyszerű óvintézke­déssel gátat lehetett volna vetni a járványnak. Észrevették, hogy télen mindig csökken a járvány hevessége (mert ilyenkor meg­döglöttek a járványt hordozó bolhák és patkányok).

Ki lehetett volna így következtetni, hogy patkányok és tetvek közvetítik a betegséget, és ezek kipusztításával meg lehetett volna előzni a terjedést. Sőt, a tapasztalat útján a védekezést is meg lehetett vol­na oldani, hiszen Kínában már régen észrevették, hogy aki átvé­szelte a járványt, az másodszor már nem betegedett meg. A kö­zépkor óta mégis sokszor pusztított a járvány.

Néhány száz év múlva Edward Jenner angol orvos jött rá, hogy hogyan lehet egy veszélytelen védőoltást nagyon egyszerű eszkö­zökkel létrehozni. Jenner azt tapasztalta ugyanis, hogy fejőasszo­nyok, pásztorok, istállógondozók nem kapják meg az emberi himlőt, ha korábban az enyhe tehénhimlővel fertőződnek.

1796-ban emiatt egy fejőasszony karjáról a tehénhimlő váladé­kát átoltotta egy fiúra, akit utóbb emberi himlőnyirokkal is fertő­zött, a fiú azonban már nem betegedett meg. Ez az egyszerű eljá­rás elegendő lett volna, hogy emberek millióinak életét megment­se, de mindez évszázadokon keresztül nem történt meg. A gon­dolkodás hiánya itt jót tetten érhető. Az, hogy gondolkodással el lehet érni valamit, a középkorban még nem született meg az em­beri fejekben.

A himlőoltás ötletét a hivatalos tudomány szokás szerint nem karolta fel, elutasította. 1798-ban hiába közölte felfedezését Jenner az angol Royal Society-vel, a társaság nem merte közre­adni az alig bizonyított hipotézist, mire az orvos saját költségén nyomtatta ki az eljárás leírását. Így a szamizdatként terjesztett könyvecske nyomán a vakcinálás megkezdte diadalútját.

Több mint ötszáz évbe került ezért, mire eljutottunk idáig, pedig bár­mely kor technikai színvonalán el lehetett volna készíteni ezt az egyszerű védőoltást. Azóta már többen is tökéletesítették Jenner módszerét. Napóleon is felismerte hadászati jelentőségét, így las­san-lassan világszerte mindenütt létesültek oltóintézetek. Mégis teljes háromnegyed évszázadba telt, míg a civilizált országokban sikerült kötelezően általánossá tenni a megelőző himlőoltást, és ezáltal legyőzni a középkornak ezt az utolsó szörnyűségét. A pat­kányokat persze több száz évvel ezelőtt is össze lehetett volna fogdosni, a mosdás is lehetséges lett volna (legalábbis technikai­lag), és így a bolháktól, tetvektől megszabadulva az emberiséget nem pusztította volna a himlő. Ám mindehhez gondolkozni és cselekedni kellett volna, ami mindig a legnagyobb nehézség.

Az újat akaró ember, a feltaláló mindig alapvető nehézséggel küzd: valami olyat akar, ami még nem létezik, ami csak az ő munkájának, gondolatainak a segítése árán kerülhet az emberek kezébe. Ezért nem véletlen, hogy a feltalálók sokszor nem tudják megvalósítani találmányaikat, szegényen, sértődötten halnak meg. Ismeretes a törvényszerűség is: az ellenállás az újdonság négyzetével arányos. Tiltott találmányok esetén inkább exponen­ciális az ellenállás mértéke.

Valamit segíthetne a valódi piacgazdaság - azaz egy olyan gaz­daság, ami lehetővé teszi például a könyvben említett energiater­melési módszerek elterjedését, és nem csupán húsz féle üdítőital közti választásban rejlik az emberek szabadsága. Az, hogy sokféle autó van á piacon, a gyakorlatban semmit nem jelent, mert a sok­féle, sokszínű burkolat mögött mindig pontosan ugyanazok az el­vek, ugyanazok a konstrukciós megvalósítások rejlenek.

Mindez arra mutat, hogy a tudományos vezetésben is kell egy „éhségi szint az új elvek, új megoldások, új találmányok, megér­téséhez, elfogadásához, befogadásához.

Találat: 911