online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

SCHAUBERGER ÉLETE

fizikai

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A jégkorszakok kialakulasanak feltételei
ORFFYREUS KORA
A KÉRDÉSEK
A HIDEGFÚZIÓ
AZ ÉLŐVILAG ÉS A MÉRNÖKÖK LEHETŐSÉGEI
A LÁTÁST IS TANULNI KELL
SPENCE ÉS TESLA
AZ ELSŐ VIZSGÁLAT
A teljes aramkörre vonatkozó Ohm-törvény
 
 

SCHAUBERGER ÉLETE

Victor Schauberger 1885. június 30-án született Felső-Ausztria Ulrichsberg nevű községében. Régi erdész családból származott, jel­mondatuk volt: hit a csöndes erdőkben. Jobban érdekelte Schauber­gert az erdő, mint a tanulás, ezért tizennyolc éves korába 727d33h n, bátyjaival ellentétben nem ment egyetemre. Úgy gondolta, hogy az egyetemen nem olyan tudást adnak, ami szükséges az élethez.

1900 és 1915 kö­zött erdészként dolgozott olyan helyeken, ahol a természet nagyjából még érintetlen volt, és igen kevés ember járt. Az I. világháborúba azonban behívták és a harcokban megsebesült. A háború után újra erdészkedett Schaumburg-Lippe herceg birtokán; Steierling tarto­mányban. Ekkor kezdett a természet szorosabb megfigyelésével fog­lalkozni. Igazi iskolázatlan kívülállónak, vagy amatőrnek tűnik Schauberger.


Vannak azonban bizonyos helyzetek a tudományban, amikor egy-egy szakterület zsákutcába jut. Ilyenkor csak az iskolá­zatlan „kívülálló segíthet, aki nem ismeri az adott területet megbé­nító hibás dogmákat. Így járt Schauberger is, amikor a pisztrángok mozgásában azt a rendellenességet figyelte meg, hogy a gyorsan áramló patakokban egy helyben állnak, vagy ha megijesztik őket, akkor a vízáramlással szemben menekülnek, mindenfajta uszony­csapkodás, erőfeszítés nélkül. Föltette a kérdést, hogy miként lehet­séges ez. A hal mozdulatlanul áll (mindössze hátsó uszonyát moz­gatja kissé) ebben a vad áramlásban, ami majdnem elsodor egy em­bert? Miféle erők teszik lehetővé, hogy a pisztráng ilyen könnyen és gyorsan legyőzze a szembe jövő víz áramlását?

A másik, ami foglalkoztatta Schaubergert, a víz minősége, és egyáltalán minden, ami a vízzel, az erdővel és a folyókkal kapcso­latos. Különleges jelentőséget tulajdonított a víznek, a víz struktú­rájának, valamiféle tudatossággal ruházta föl. Ma is úgy látjuk; hogy a víznek számos érdekes, egzotikus és fontos tulajdonsága van, és ezek a tulajdonságai csak szűk körökben ismertek, az erről készült kimerítő, tudományos igényű monográfiák még a kutatók számára sem ismertek eléggé.

Schauberger egy hosszú dolgozatot írt a turbulenciáról az Osztrák Tudományos Akadémia akkori elnö­kének segítségével. (Az elnök találta fel az Exner-elektroszkópot.) Schauberger - szerintem tévesen - úgy gondolta, hogy ez a több­letenergia kifejezetten a vízhez kapcsolódik, és csak a víznek van­nak ilyen különleges tulajdonságai. Ráadásul Schauberger az oszt­rák és német kormányt is beadványokkal bombázta a Rajna és a Duna megmentése miatt. Akkor kezdődött el mindkét folyón az intenzívebb gátépítés és szennyezés. Ezt próbálta megakadályozni Schauberger- jórészt sikertelenül. Ilyen típusú munkáit 1932-ben egy szakkönyvben is közölték, ami a kormányra nézve igen kriti­kus álláspontot tartalmazott. Ezért a könyvet bezúzták, nehogy né­zetei nyilvánosságot kaphassanak. Fő ellenfele dr. Ehrenberger professzor volt, aki minden lépését igyekezett megakadályozni, le­hetetlenné tenni. Ahogy Orffyreusnak Gärtner volt az árnyéka, Schaubergernek Ehrenberger volt az ellenfele.

A környezetvédelemmel és a találmányokkal kapcsolatos nézetei lassan-lassan terjedni kezdtek a német nyelvterületen. Az 1930-as években, még Ausztria lerohanása előtt Hitler is egy találkozóra hívta. A találkozón részt vett Max Planck is mint szakértő. Schauberger ezen a másfél órás találkozón elmondta meglehetősen eretnek nézeteit az energiáról, az energiamegmaradásról és általá­ban a környezetvédelemről. Amikor Schauberger befejezte expo­zéját, megkérdezték Planckot, hogy mi a véleménye az elhangzot­takról. Válasza érdekes, és sok mindent elmond: „A tudománynak nem sok köze van a természethez.

A fiatal Schauberger a pisztrángokat nézi.

(Gyulai Líviusz grafikája)

Schauberger egy úgynevezett Göring-tervet javasolt, ami Né­metország biológiai jövőjét megteremtené. Véleménye szerint el­lenkező esetben tíz éven belül összeomlik a harmadik birodalom, és nem ezer évig fog tartani, mint ahogy Hitler remélte.

Hitler a megbeszélés elején lelkesnek mutatkozott, de amint Schauberger csak tíz évet jósolt neki, nagyon zavarodott lett, és rábízta a dolgok folytatását Kepler és Villuhn nevű tanácsadóira. Azok már a folyo­són hajba kaptak Schaubergerrel, és azonnal látszott, hogy nem fognak dűlőre jutni. Úgy összevesztek, hogy Ausztria elfoglalása­kor a két náci főember elhurcoltatta egy estélyről Schaubergert, és a bolondok házába záratta. Ez akkoriban nem volt veszélytelen dolog, hiszen a mentális betegeket méreginjekcióval rövid úton ki­végezték. Schaubergernek óriási szerencséje volt, hogy a vendég­látók nagy udvariatlanságnak vették hirtelen eltűnését az összejö­vetelről és kerestetni kezdték. Keresték otthon, keresték a kórhá­zakban, míg nagy nehezen ráakadtak a zárt osztályon. Ha nem egy bálról viszik el, akkor valószínűleg kivégzik. Nehéz ma már utólag felidézni, hogy milyen hatalmi viszonyokba gabalyodott bele Schauberger.



Jóval később Ausztriában 145.141-es számmal kapott egy szabadalmat, melyet állítólag az első német sugárhajtásos va­dászgép, a Heinkel 280 elkészítésénél is fölhasználtak. Ez a gép a háború utolsó évében állt szolgálatba, és a német titkos fegyverek között emlegették. Ha Hitler nem halasztja el a gép gyártását egy évvel, akkor egy évvel hamarabb jelenik meg a keleti és nyugati fronton, és minőségi fölénye miatt talán megfordulhatott volna a háború menete.

1939 után Schauberger saját kutatásait már nem tudta folytatni, hiszen minden területen anyaghiány mutatkozott. 1941-ben azon­ban Ernst Udet légimarsall behívta, hogy segítsen a német energia­válság megoldásában. Ígéretet tettek, hogy Augsburgban egy ku­tatólaboratóriumot bocsátanak a rendelkezésére, de Udet halálával ez a terv meghiúsult. Udet utódai pedig a központ 1942-es lebom­bázása miatt már nem tudták beváltani elődjük ígéretét.

1943-ban Schaubergert hirtelen besorozták a Vaffen SS-be, és így került Heinrich Himmler parancsnoksága alá. Himmler azt a feladatot adta Schaubergernek, hogy tudása alapján egy új fegyvert fejlesz­szen ki. A mauthauseni koncentrációs tábor mellett, Sloss Sohn­brunnban kapott laboratóriumot, a fogolytáborból pedig embereket, képzett technikusokat, mérnököket. Annyit el tudott érni Schauber­ger, hogy a rábízott húsz-harminc ember megfelelő ellátást kapott, és normális módon élhetett, mondván, másként nem remélhető tőlük teljesítmény. A fennmaradt iratok szerint egy úgynevezett repulzátor nevű készüléket fejlesztettek ki, mely külső energia nélkül repült az indítási periódust leszámítva. A Schauberger által ki­fejlesztett implóziós technikát használta ez a készülék, néhány fénykép meg is maradt róla.

A bombázások miatt az SS Leonsteinbe, Felső-Ausztriába köl­töztette át a kutatórészleget, és ekkor került sor az első sikeres pró­bákra. A fennmaradt, de meg nem erősített tanúbizonyságok szerint igen gyorsan 11 kilométeres magasságra emelkedett a készülék. Valószínű, hogy Schauberger munkássága áll a „német ufókról szóló legendák mögött. A sikeres repülés után azonban néhány nappal az új laboratórium amerikai kézre került, és szokás szerint a berendezéseket amerikai szakértők elszállították. Egy része a ké­szülékeknek Schauberger bécsi lakásán volt, ezeket állítólag orosz katonák vitték el. Így a háború után nem sok anyaga maradt meg. Nyugdíjából nem futotta komolyabb labor felszerelésére, ezért csak töredékes módon, nem tökéletesen tudta helyreállítani a régebbi berendezéseit. A függelékben látható fényképeken látszanak azok a berendezések, melyekről egyáltalán dokumentum maradt fönn. Schauberger ekkor készített egy kis házi erőművet, ahol spirál ala­kú pályákon áramló folyadékkal állítólag önfenntartó, mechanikus, energiakinyerésre alkalmas készüléket állított elő. Ennek elvi rajzát mutatja a III/2. ábra. A rajzon látszik, hogyan alakulnak ki a spirá­lis áramlási pályák.

III/2. ábra: Spirális áramlások periodikus kialakítása.



Halála előtt nem sokkal, 1958. február 4-én levelet írt egyik ba­rátjának, és abban panaszkodott, hogy az ausztriai államrendőrség tizenkét alkalommal vitt el tőle fontos alkatrészeket, melyek mun­kájához nélkülözhetetlenek voltak. Úgy gondolta Schauberger, hogy magasabb rendű atomenergia jelenik meg a vízben, és valami homályos teóriát is kialakított ezzel kapcsolatban. Ezt azonban so­hasem tudta részletesebben megmagyarázni, és a kor kutatói - akik már értettek az atomenergiához valamennyire - értetlenül fogadták Schauberger zavaros, néha belső ellentmondásokat is tartalmazó leírásait, ezért nem adtak hitelt állításainak. Műkedvelők jellegze­tessége a konkrét szakértelem hiánya. Arra megfelel az éles szem, hogy észrevegyen egy effektust, ám annak az okait megkeresni, és a jelenséget aprólékosan tisztázni már messze nem elegendő.

III/2. ábra: Spirális áramlások sora alakul ki repulzátorban.

III/3. ábra: Néhány spirális alakú áramlási csatorna kialakítása Schau­berger eredeti szabadalmában.

Ekkor, élete végén egy utolsó nagy lehetőséget kapott egy amerikai cégtől, akik három és fél millió dollárt ajánlottak eddigi munkásságának eredményeiért. El is utazott az Egyesült Álla­mokba a maradék berendezésével, ott azonban a szokatlan hőség, az ismeretlen nyelv, az ismeretlen gondolkodási kultúra miatt hamar összeveszett vendéglátóival. Nem alakult ki jó munkakap­csolat és hamarosan szükségszerűen kölcsönös vádaskodások kö­vetkeztek.

Az amerikaiak által meghívott atomkutatók mint külső szakértők ostobaságnak tartották a különleges atomenergiáról szóló magyarázatait, ezért nem került sor kísérletekre. Pedig min­denekelőtt a természetet kellett volna megvizsgálni ebben a vitás helyzetben, azt kellett volna megvizsgálni, hogyan is viselkednek a Schauberger által tervezett és készített implóziós gépek, ahol tehát egy spirál pályán befelé gyorsulva mozog folyadék, és így többletenergiára és -impulzusra tesz szert. Schauberger a szerző­dést csak akkor és olyan feltételekkel tudta felbontani, ha minden szellemi tulajdonát az amerikai cégre hagyja. Ezt meg kellett ten­nie, mert mindenképpen haza akart térni, elege volt a kinti civa­kodásokból.

Megtört, fáradt, beteg emberként érkezett vissza Ausztriába, teljesen elkeseredve, csalódottan, hisz mindent elvet­tek tőle. Ezután nemsokára meghalt, munkáját, eredményeit ma már csak nagyon kevesen ismerik. Megmaradt néhány nagyon fontos rajz és nagyon fontos mérési eredmény, mely egyértelmű­en bizonyítja, hogy az általa tervezett különleges spirálcsövek többletenergiát adtak, de csak bizonyos munkapontokban, azaz egészen élesen meghatározott áramlási sebességeknél. (A rész­letes elemzést lásd a Bevezetés a tértechnológiába című könyv 2. kötetében.)

Schauberger esetében is elvesztettük azt a lehetőséget, hogy a technika és a tudomány egy teljesen új típusú hatással ismerkedjen meg, az előítéletek vastag falát ekkor sem sikerült lebontani. Hiába működnek ezek a találmányok eleven halakként ezerszámra még má Ns, senki nem figyel oá&, senki nem akarja észrevenni a rángok különleges tudományát. Nem csak a pisztrángok esetében van ez így.

Az élővilág számos más érdekes effektust is mutat, me­lyek közül csak néhányat használunk a technikában. Pusztán ízelí­tőként megmutatunk most néhányat, lám mennyi mindent lehetne tanulni, kölcsönvenni az élő természet találmányai közül.


: 1340