online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

AZ ÉLŐVILÁG ÉS AZ EMBERI TECHNOLÓGIA KÖZÖS VONÁSAI

fizikai

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
REOLÓGIA
ORFFYREUS KORA
TANULUNK-E A HIBÁKBÓL?
TESLA, A FELTALÁLÓ
P. CURIE FELFEDEZÉSE
A SZIMMETRIA TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE
Feszültségosztó. Áramosztó
SOPHUS LIE ÉLETE
LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK
ÚJABB VIZSGÁLATOK
 
 

AZ ÉLŐVILÁG ÉS AZ EMBERI TECHNOLÓGIA KÖZÖS VONÁSAI

Mielőtt az élővilág és az ember által alkotott világ technikáját, technológiáját összehasonlítanánk, vessünk egy rövid pillantást arra, hogy mi a közös bennük. Mindkét esetben megtaláljuk a rö­vid távú és a hosszú távú gondolkodás eseteit. A rövid távú elő­nyök és a hosszú távú előnyök, azaz az evolúció és a revolúció, a mennyiségi és a minőségi változások mindkét világban fontosak és egyaránt megtalálhatók.

A fokozatos fejlődés az evolúció, azaz a mennyiség, az extenzív terjedés gondolatvilága. A rövid távú gondolkodás azt jelenti, hogy minél többet szerezni most, minél nagyobb szele 212e42c tet kihasítani az adott méretű tortából. Ez a politi­kusok, az üzletemberek, a katonák műfaja.

Az élővilágban ez erő­sebb izmot, hosszabb tüskét, nagyobb szarvat igényel, hogy a táp­lálékért, a jobb nőstényért vagy hímért folyó küzdelemben ked­vezőbb feltételek alakuljanak ki. A hosszú távú gondolkodás; a minőségi fejlődés új, gazdátlan területek meghódítását jelenti. Itt inkább az újdonságra, az intenzív fejlődésre fektetjük a hangsúlyt.


A feladat az, hogy minél nagyobb tortát csináljunk, és újabb terü­leteket lehessen uralmunk alá hajtani. Ez inkább a feltalálók és kutatók, mintsem a politikusok és katonák terepe. Míg az evolú­cióhoz erő és keménység, a revolúcióhoz (legalábbis az emberi szférában) ész és kitartás kell. Nem véletlen, hogy az első jóval több embert és jóval több pénzt vonz, de történelmünkben már csak a második megoldás az igazán sikeres, persze az is csak ak­kor, ha nem tiltjuk. Ez az innovatív, adaptív viselkedés megtalál­ható az élőlények között is, ha nem is mindig nyílvánvalóan.

Hosszú ideje vitatkoznak például azon, hogy miért haltak ki a dinoszauruszok. Jelenleg az a nézet terjed, hogy egy nagy meteor becsapódása, külső természeti kataklizma pusztította ki őket. En­nek ellentmond az, hogy nem egyik évről a másikra, hanem néhány százezer év alatt pusztultak ki, vagy inkább alakultak át madarak­ká.

Valószínűbb, hogy a külső katasztrófa csak meggyorsított egy folyamatot, és elképzelhető, hogy a növényvilágban, a táplálék­láncban történt változások okozták a nagy testű dinoszauruszok ki­pusztulását. Az, hogy eltűnt a régi növényvilág, és új, virágos, más ízű, más típusú emésztést igénylő növények jelentek meg, a fejlődőképes, kis testű emlősöknek kedvezett, míg a nagy testű, a régebbi körülményekhez tökéletesen alkalmazkodott, de a válto­zásra képtelen dinoszauruszok számára hátrányos lett.

Az emberek világában a rövid távú gondolkodás miatt birodal­mak, országok omlottak össze (maguk alá temetve alattvalók milli­óit). Az élővilágban a rövid távú, adaptációra, fejlődésre képtelen fajok büntetése a kipusztulás. Erre is akad példa bőségesen, hiszen az élet megjelenésétől, a kezdetektől fogva a fajok többsége már kipusztult. Az innováció az élővilágban valóban élet és halál kér­dése, még ha nem is tudatosan gondolkodnak erről így az élőlények.

Az élővilágban a fejlődés többé-kevésbé véletlenszerű genetikai változásokon, valamint az egyének adaptációján alapul. Egy-egy hibás gén az egyed gyors pusztulásával jár együtt, és csak ritkán fordul elő, hogy sikeres a „fejlesztés”. Ezeket a sikeres fej­lesztéseket viszont érdemes megnézni, hiszen több száz millió év állt rendelkezésre, hogy ügyes konstrukciók alakuljanak ki. Míg az élet talán egy milliárd év óta fejleszti a különböző eljárásokat, szerkezeti anyagokat, mechanizmusokat, a technika mindössze tíz­ezer éves, és a tudomány pedig (már amennyire annak nevezhet­jük) csak pár száz éves múltra tekint vissza. Épp ezért fontos meg­szívlelni Schauberger jelmondatát: „Figyelni és megérteni”.

Mindkét dolog nehéz, de különösen a megértéssel van gondunk. Előítéleteink, ismereteink hiánya rendre megakadályozza a termé­szetben fellelhető lenyűgöző „találmányok” megértését. Max Delbrück Nobel-díjas fiziológus fogalmazott így: „Amikor egy fi­zikus vagy egy mérnök egy biológiai problémán kezd el dolgozni, mindig attól fél, hogy nem tudja elég mélyen a biológiát. A végén viszont mindig az derül ki, hogy nem ismeri eléggé a fizikát és a műszaki lehetőségeket”.



Hasonló problémákkal küzd egy mérnök és a természet is egy­egy találmány megjelenésénél. Mindig van egyfajta tehetetlenség az újdonságok elterjedésével kapcsolatban. A jól bejáratott megol­dások, a kiépített eladási, szerviz- és javítóbázisok megnehezítik újabb és újabb találmányok terjedését, nehéz kiszorítani a régit. Az élővilágban mindig akkor jelentek meg nagy számban az új fajok, amikor a környezetben jelentős és hirtelen változás ment végbe, azaz valamiféle kataklizma következett be. Ilyen kataklizma volt például a földi mágnesesség megváltozása, amikor vagy eltűnt vagy megfordult a Földet körülvevő mágneses tér.

A technikában jól ismert, hogy egy-egy találmány túlélése, elter­jedése, népszerűsége nincs mindig szoros összefüggésben az adott találmány jóságával. Közismert példa erre a „QWERTY típusú billentyűsor az írógépeken, számítógépeken. Ez a betűelrendezés akkor terjedt el, amikor az írógépek megjelentek, ám a gyorskezű gépírónők keze alatt egyre-másra összeakadtak a billentyűk. Olyan betűelrendezést kellett kitalálni, ami megakadályozza ezt, vagyis a gyakran előforduló betűket egymástól távolra kellett helyezni, így nem akadtak össze a billentyűk. Ezzel viszont a gépírás sebességét csökkentették, és az ábécéhez sem sok köze van ennek a betűsornak. A rendszer tehetetlensége viszont oly nagy, hogy az ennél jobb el­rendezések ma sem tudtak elterjedni, pedig az elektronika korában a billentyűk összeakadása már nem jelent problémát.

Másik kedvenc példám az elterjedés nehézségére a gőzautók esete. A századfordulón még a gőzautó és a belső égésű motor fej fej mellett versenyzett. A gőzautók mindössze húsz-huszonöt moz­gó alkatrésszel rendelkező, csöndes, nagyon megbízható, nagyjából a kor benzinautóinak megfelelő hatásfokú szerkezetek voltak, és sok mindent el lehetett bennük égetni. Nagy hátrányuk volt vi­szont, hogy működésükhöz sok víz kellett. Amikor az Egyesült Államokban száj- és körömfájásjárvány miatt a lóitatókat bezárták, akkor a vízforrások is elapadtak. Egy év múltán, mikor a járvány elmúlt, újra elő lehetett volna venni a gőzautókat, de ekkorra a ben­zinautók - melyekhez nem kellett állandóan vizet vételezni - már visszavonhatatlanul meghódították a piacot, gőzautók már csak mutatóba maradtak.

Ezen kitérő után nézzük most meg, milyen feltételek között „dolgozhat az élővilág, és milyen lehetőségek adódnak a mérnö­kök, konstruktőrök számára.

Találat: 645