online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment Humán erőforrás Marketing Politikatudomány
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

Magyarorszag és az Európai Unió környezetvédelme

politikatudomány





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A gazdasagi vilagvalsag és a politikai-tarsadalmi következményei
A politikai piac (szavazóbazis) feltérképezése
Európai Unió – Pro és Kontra
A politikai kampany környezeti tényezöi
Vamunió
Magyarorszag és az Európai Unió környezetvédelme
 
bal also sarok   jobb also sarok




Magyarország és az Európai Unió

környezetvédelme

























Bevezetés


A környezetvédelmi problémák leküzdése napjaink egyik legfontosabb feladata. A célok több szempontból csoportosíthatók, itt gondolhatunk elsőkén 939j92j t a természet-, és környezetvédelemre, illetve a szolgáltatási területekhez kapcsolódó környezetkárosításra. De nem szabad elfeledkezni a tervezési tevékenységekhez kapcsolódó folyamatokról sem pl. csomagolás. Tehát a környezetvédelmi érdekek csakis tudatos és szabályozott magatartások mellett érvényesíthetők.

Sajnos környezetünk védelme mára már globális problémává vált, ami azt jelenti, hogy az egész emberiség jövőjét és a bioszféra egyensúlyát veszélyeztetik, így a megoldás csak valamennyi ország együttműködésével lehetséges1. Ilyenek például az édesvízkészletek szűkössége és szennyezettsége, a légkör változása, a globális éghajlat módosulása, a meg nem újuló természeti erőforrások és nyersanyagok elhasználódása, kimerülése stb.

A globális problémák kialakulásához a fogyasztói társadalom környezetkárosító cselekedetei vezettek. A magyar lakosság magatartása sem kivétel, ugyanis nálunk is megfigyelhető a felelőtlen gondolkodásmód és pazarló fogyasztások széles skálája. Elsőként USA-ban voltak megfigyelhetők a pazarló életmód „jelei”, amelyek tovább terjedtek a nyugati, majd a szegényebb országokba is. Bármilyen furcsán is hangzik a modern technikának is köze van mindehhez. Gondoljunk csak arra, hogy „a növekvő presztízs, a divat-fogyasztás előtérbe kerülése magával hordozza a szép – és egyben drága – csomagolást is, ami egyébként napokon belül szemétbe kerül”.

Mivel egyre több probléma került előtérbe, az ENSZ keretében 1987-ben közzétettek egy jelentést „Közös jövőnk” címmel, ami fenntartható fejlődés néven vált ismertté. Ebben 9 alapelvet rögzítettek, melyek lényege: a jelen szükségletek oly módon való kielégítése, mely nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.




Papp Ilona könyvéből származik a gondolat



Az állam szerepe és gyakorlata Magyarországon

Egy állam alapvető feladata, hogy a közérdekeknek megfelelő módon cselekedjen és közérdekeket érvényesítsen. A közérdekek mellett - vagy azokkal szemben - azonban ott állnak a magánérdekek. A legfontosabb ezen érdekek közötti összhangteremtés. Az államnak és vele az önkormányzatoknak fontos szerepe van az emberek, vállalatok tudatformálásában és oktatásában, hogy a fenntartható fejlődés követelményeit figyelembe véve tevékenykedjenek.

Az állami beavatkozásoknak két csoportja különböztethető meg:

Szabványok, normák meghatározása, előírása      

Közgazdasági eszközök, adók, illetékek alkalmazása


Az állam célja tehát az, hogy védje a környezetünket a jövő generációira gondolva. Amennyiben nem vezetne be szigorításokat, valószínűleg nem tulajdonítanánk különösebb fontosságot környezetünk megóvására.

Az érdekes az, hogy a fenti állítás főleg a vállalatok esetében érvényes. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy az egyszerű hétköznapi emberek igenis akarnak tenni a szennyezés ellen. Például egy felmérés alapján kiderült, hogy a magyar lakosok 78%-a szívesen vállalná a szelektív hulladékgyűjtés „fáradalmait”. Bár az adott válaszokból kiderül, hogy vannak olyanok is, akik (14%) csak abban az esetben vállalnák, ha csökkentenék a szemétdíjakat, míg a fennmaradó 8% sehogy sem vállalná az ilyen fajta „kötelezettségeket”.

A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése önkormányzati feladat, ennek megfelelően az önkormányzat helyi rendeletben határozza meg a szelektív gyűjtés bevezetésének határidejét és módját. Elsősorban gyűjtő udvarok, illetve gyűjtő szigetek kialakítása szükségszerű. A lakosság számára alapvetően háromféle hulladék elkülönítésére kell figyelni: a szerves hulladék, a hasznosítható, tehát a fém, műanyag, papír, üveg-hulladék, a harmadik pedig az egyéb hasznosítható. A hasznosítható hulladékokat anyagfajták szerint kell szétválogatni. Az elmúlt időszakban egyre több településen bevezették a szelektív hulladékgyűjtést.

Hogy az Uniós követelményeket teljesíteni tudjuk két területen kértünk átmeneti mentességet. Az egyik a csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályozás: a tagországoknak 2001 közepéig kellett teljesíteniük az uniós követelményeket, amelyek szerint a képződő csomagolási hulladékoknak legalább 50 százalékát újra kell hasznosítani. A Magyarországnak adott átmeneti mentesség 2005 végéig szól. Az üveg- és a műanyag hulladékok esetében legalább 15 százalékos hasznosítást kell megvalósítani. A másik átmeneti mentességgel rendelkező terület a veszélyeshulladék-égetés, ahol 2005-ig kértünk felmentést az uniós követelmények teljesítése alól.

Egy másik kutatásból – melyet Pécsen végeztek - az derült ki, hogy egy magyar fogyasztó akár 20-30%-kal is hajlandó lenne többet fizetni a garantáltan környezetvédelmi termékért, mint a hagyományosért. Ezt az eredményt viszont sem a nemzetközi tapasztalatok, sem pedig a magyarországi életszínvonal és jövedelemalakulás sem támasztanak alá. A magyar fogyasztók ugyanis a gyakorlatban csupán 5-10%-os áremelkedést képesek és hajlandóak megfizetni.

Az egyszer biztos, hogy komoly vevői igények vannak a környezetbarát termékek iránt. De a vállalkozások nemcsak a vevők megtartása érdekében kénytelenek nagy összegeket fordítani a környezetvédelemre, hanem a törvények előírásai miatt is. Szerencsére ebben az Unió a támogatások széles skáláját tárja elénk, nekünk már csak pályáznunk kell, ami persze nem olyan egyszerű.



A magyarországi környezetvédelmi támogatások és állami alapfelhasználások rendszerében az uniós követelményeknek való megfelelést kell biztosítani, tehát olyan közösségi elveket kell garantálni, mint például az átláthatóság és nyilvánosság. Ezek a változások jelentős mértékben befolyásolják a vállalkozásokat és nehezítik meg tevékenykedésüket.




Az Európai Unió környezetvédelmi politikája

A Római szerződés megkötésekor (1957) még csak utaltak a környezetvédelem kérdéskörének fontosságára.

1973-ban fogadták el az Első Környezetvédelmi Akcióprogramot, ez fektette le a környezetpolitika máig használatos alapelveinek nagy részét, például már hangsúlyozta a megelőzés fontosságát. Majd az évek elteltével újabbakat adtak ki, bővítve az újabb célkitűzésekkel. A jelenleg érvényben lévő, a Hatodik Környezetvédelmi program, amely a 2001-2010-es időszakra vonatkozik. Négy prioritási területe a fenntartható fejlődés gondolatára épülve fogalmazta meg főbb céljait. A megvalósítást tekintve elmondható, hogy jelentős előrehaladást sikerült elérni például az ózonréteget lebontó anyagok vagy a vízminőség-védelem területén.

A Maastrichti szerződés az Európai Uniós szerződésbe is bevonta a környezet védelmének fontosságát. Meghatározó alapelvként szerepel, hogy a szakpolitikák alakításakor tekintetbe kell venni a környezeti szempontokat és kötelező beépíteni minden más politikába. (EK szerződés 6. cikk)

1994-ben a Tanács támogatásával hozták létre az Európai Környezeti Ügynökséget, melynek célja az Unió tagállamok és harmadik országok környezeti szempontok szerinti formálása és figyelmük felhívása a megelőző tevékenységek lehetőségére, illetve környezetvédelmi politika szükségességére. Rájöttek, hogy a nemzeti állam egyre kevésbé képes alapvető társadalmi, gazdasági és politikai feladatainak megfelelni, ezért a közös célokat igazán hatékonyan csak akkor lehet megvalósítani, ha integráltan kezelik a környezetszennyezés problematikáját.

A környezetvédelmi szempontok más politikába történő integrációja leginkább az iparban volt sikeres, ahol egyébként bevezették az EMAS (környezetmenedzsment és környezeti átvizsgálás) rendszerét. Korlátozták a károsanyag-kibocsátási értékeket, csökkentették a fajlagos anyagfelhasználást továbbá növelték az energiahatékonyságot. A közlekedés területén azonban nem mondhatók el hasonló sikerek, hiszen a technológiai fejlődést meghaladja a forgalom növekedése.

A fentiek megvalósulása érdekében fogad el az EU közösségi jogszabályokat és közösségi akcióprogramokat, illetve biztosít különböző finanszírozási eszközöket. (1972 óta, több mint 400 közösségi környezetvédelmi jogszabály/irányelv született)

Az Európai Unió a határain túl is jelentős hatást gyakorol a környezetpolitika alakításában. A közép-európai társult országok környezetpolitikai folyamatainak alakulásában egyre nagyobb szerepet játszik az EU, mert ez a környezetállapot számára különösen fontos. (Nem kell messzire menni, gondoljunk csak a csernobili nukleáris katasztrófára, mely komolyan veszélyeztette az unió környezeti állapotát!) Ezért ha a környezetvédelemről van szó, az EU részéről nem kérdéses az együttműködés.


Pénzügyi eszközök, finanszírozási források a környezetvédelemben

A közös környezetvédelmi célok megvalósulását közösségi anyagforrásokból támogatják. 1992-ben a Maastrichti szerződés konvergencia kritériumai „kényszerítették ki” a Kohéziós Alap bevezetését (1993), mely környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat támogat olyan országokban, ahol a GNI átlag kisebb a közösségi átlag 90%-ánál.

Az EU 1992-ben felállította az úgynevezett LIFE programot, amely társfinanszírozást nyújt a környezetvédelmi tevékenységekhez az EU-ban és egyes szomszédos területeken. Három időbeli szakasza volt 2004-ig, melyek során több száz millió euróval támogatták a LIFE programban résztvevőket. Például 2000-2004 között 640 millió € támogatást nyújtott, elsősorban természetvédelmi-, másodsorban környezetvédelmi projektekhez az egész Unióban.

A közösségi regionális támogatások keretében a strukturális alapok több olyan projektet finanszíroznak, melyek egy térség környezeti állapotának javításával függnek össze.

Az Európai Beruházási hitelek ugyanúgy támogatást nyújtanak a környezetvédelmi fejlesztésekre, mint az előcsatlakozási alapok, azzal a különbséggel, hogy az utóbbit a még csak csatlakozásra váró országoknak nyújtják. A környezetvédelem tekintetében az ISPA, mint előcsatlakozási alap nyújt segítséget. (A csatlakozás után már a Kohéziós Alapból és strukturális alapokból származó támogatásokra jogosultak)

Az ISPA 324 projektet finanszíroz az egész EU-ban, amelyből 212 környezetvédelmi. E támogatási forma utófinanszírozásos, de 2 alkalommal 10-10% előleg kérhető, továbbá lehetőség van közbenső kifizetésre számlabenyújtás esetén. A fennmaradó összeg azonban csak akkor kerül kifizetésre, ha a Final Report-ot (Záró beszámolót) aláírták.

Magyarországon 2000-2003 között 25 környezetvédelmi projekt ment végbe.






Környezetvédelmi és infrastruktúra operatív program (KIOP)

A Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül 5 operatív programot határoztak meg, ezen belül az egyik a KIOP. A környezetvédelem szinte összes ágával foglalkozik, például ivóvíz→(Mo.-on az EU előírás ellenére a lakosok 42%-a lakik nem megfelelően tiszta víz mellett), szelektív hulladékgyűjtés, zaj és levegőszennyezés, energiagazdálkodás, árvízvédelmi beruházások→(550km-nyi gátépítés a magyar folyószakaszokon), közlekedés és infrastruktúra fejlesztés→(főútvonal hálózat korszerűsítése), környezetbarát infrastruktúra→(autópályákhoz való csatlakozások kiépítése), intermodális logisztikai módszerek.

A KIOP támogatásokra pályázni lehet, melynek összértéke elérte a 106 milliárd forintot, a megítélt összeg pedig 15 milliárd volt. Előreláthatólag a jövő év végéig még közel 13 milliárd forintnyi KIOP támogatásra lehet számítani. A környezetvédelmi projektekre - 2004-2006 között - az uniós és a hazai forrásokkal együtt 38 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 27,7 milliárd pályázati úton nyerhető el, 10,3 milliárd forint pedig a központi tervezésű programokon keresztül hívható le.



Központi projektek  Magyarországon



Természetvédelem erősítése: a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezése a Natura 2000 területek megvásárlását célozza meg. A nemzeti parkok így mintegy 4800 hektárnyi területet vesznek meg. (Ezeknek a teljes költségvetése 955 millió forint, amelyből 716 millió EU-s támogatás.) 

Tisza-völgyi árvízvédelem: a 2006 végéig megvalósuló program mintegy 17 milliárd forintba kerül, amelyből a KIOP 6,2 milliárdnyi támogatást biztosít. Az uniós források segítségével új gazdálkodási rendszert alakítanak ki erdő és gyümölcsös telepítésével, valamint a gyepesítéssel.  

Levegőszennyezés és zajterhelés mérése: a program keretében összesen 38 helyszínen korszerűsítik és bővítik az érintett környezetvédelmi felügyelet területein működő mérőállomásokat, illetve a budapesti levegőtisztaság-védelmi központ parkját. A projekt összköltsége 323 millió forint, ebből 242-őt az unió biztosít hazánknak. A korszerűsítési program várhatóan 2006 elején fejeződik be.


Néhány esemény az elmúlt hetekből:

LA határidő előtt negyedévvel, 2005. október 4-én adták át a lakóhelyemtől 20 km-re fekvő, újonnan üzembe helyezett rákospalotai szemétégetőt. (ez a tervezett 19 milliárd forintos költségkereten belül valósult meg.)

Ez igen nagy előrelépést jelent a hulladékgazdálkodás terén, mivel a korábbi 350 ezer helyett 420 ezer tonna háztartási szemétből tudnak évente villamos áramot és távhőt előállítani.


L2005. október 11-én, Budapesten az Ökotech V. nemzetközi környezetvédelmi és kommunális szakkiállítás megnyitóján a környezetvédelmi és vízügy miniszter (Persányi Miklós) elmondta, hogy a környezetvédelem terén mintegy kétezer milliárd forint értékben valósulnak meg beruházások a következő öt évben.  Ezáltal a zöldipar várhatóan nagyobb ütemben fog bővülni, mint az egész nemzetgazdaság.


LA Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2006-ban várhatóan 106 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ez 56 százalékkal haladja meg a 2005-ben rendelkezésre álló összeget.  A zöldügy a kormányzatban is nagyobb súllyal jelenik meg jövőre, mivel a tárcáknál 151 milliárd forintot fordítanak környezetvédelemre. Az állam összességében tehát 257 milliárd forintot költ 2006-ban a tisztább, szebb Magyarország megteremtésére. Főbb hangsúlyt előreláthatólag a csatornázásra, szennyvíztisztításra és hulladékkezelésre fektetik majd.


LA környezet- és természetvédő civil szervezetek támogatására több mint 500 millió forint áll rendelkezésre pályázati úton. A tömegközlekedést korszerűsítő vasúti hálózatfejlesztésre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 27 milliárd forintot szán, a főváros autóforgalmát jelentősen lecsökkentő M0-ás autóút folytatására várhatóan 15 milliárdot különítenek el.


Remélhetőleg ezek az intézkedések meghozzák a gyümölcsüket és egyre többet fogunk környezetvédelemre fordítani és a következő években jobban ügyelünk a környezetünkre. Ehhez nagy szemléletmód váltásra van szükség az emberek részéről és a fent felsorolt támogatásoknak és intézkedéseknek is nagyobb látszatja kell legyen.




Felhasznált irodalom:

Blahó András (szerk. 2002): Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó  

Horváth Zoltán: (2002) Kézikönyv az Európai Unióról  

Papp Ilona (szerk., 2002) Szolgáltatások a 3. évezredben, BKÁE

https://www.europa.eu.int

https://www.magyarorszag.hu/eu












Tóth Gábor                                                          Vác, 2005. október 22.


: 1981