online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment Humán erőforrás Marketing Politikatudomány
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

Vamunió

politikatudomány





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A Gazdasagi és Monetaris Unió kialakulasa és szerepe a regionalis politikaban.
EURÓPAI INTEGRÁCIÓ
Európai Unió - Pro és Kontra
Magyarorszag és az Európai Unió kapcsolata
Regionalis politika Olaszorszagban
A politikai kampany környezeti tényezöi
Vamunió
 
bal also sarok   jobb also sarok

2.EA


Vámunió: Regionális gazdasági társulás egyik formája. A benne részt vevő országok az egymás közti kereskedelemben lebontják a vámokat, megszűntetik a mennyiségi korlátokat, a nem vámjellegű korlátokat csak részben bontják le.

(nem vámjellegű összes lebontása= egységes belső piac.)

Közösen lépnek fel harmadik országgal szemben, közös külső vámok.

GATT, WTO egyik alapelve: a legnagyobb kedvezmény elve: ha egy ország valamilyen

kedvezményt nyújt egy másik országnak akkor vele kapcsolatban álló összes ország részesül benne.

Nemzetközi kereskedelmet kizárólag a vámok szabályozzák. A GATT kezdetektől fogva fellépett a mennyiségi korlátozásokkal szemben. Szükség esetén a mennyiségi korlátozásokat vámokká alakítják. 10-ére csökken a vám OECD ipar cikk termékei esetében.

Jacob Viner elmélet hatása: kereskedelem átterelés az egy olcsó import ami nem vámuniós termék, elveszti pozícióját, helyét egy drágább vámuniós termék veszi át.

Ha vámunió van akkor A ország fogyasztói 50 olcsóbban jutnak hozzá X termékhez, de A ország 150 vámtól esik el, akkor a nettó veszteség 100. A kereskedelem átterelés negatív hatású, a vámunió hátrányát jelenti.



Y termék: A ország piacán B és C ország terméke versenyképtelen, ha A és B vámunióra lép, akkor új kereskedelem keletkezik.

A ország Y terméke B országban versenyképes lesz, akkor kiszorítja B ország termékét. Itt nincs kereskedelem átterelés csak kereskedelem teremtés és nincs vám kiesés. Itt a termelés a hatékonyabb ágazat javára terelődik el.

Kereskedelem teremtés-Kereskedelem átterelés=Vámunió előnye.

Meade elmélet: a kereskedelem teremtés- kereskedelem átterelés negatív mert a kereskedelem átterelés hatása nagyobb, ennek ellenére előnyös a vá 414e45e munió. Elképzelhető, hogy a kereskedelem teremtés költség megtakarítása nagyobb, mint a kereskedelem teremtés és kereskedelem átterelés negatív egyenlege.

Például Belgium és Hollandia vámuniója 100 millió értékben terel át, olcsó Német acélt Belgára. A kereskedelem teremtés 30 millió euró értékben a drága sajt helyét átveszi az olcsó holland, ekkor a nettó veszteség 70 millió euró. A drága belga acél 50%-al olcsóbb a németnél, ezzel szemben a belga sajt 200%-al drágább a hollandnál.

Következtetés: a kereskedelem átterelés 50millió euró lesz, a kereskedelem teremtés 60millió euró, a megtakarítás 10millió euró.

Lipsey elmélet: Winer a keresleti rugalmasságot 0-nak tekintette. Nála a kereslet rugalmatlan, ezzel szemben a kínálat végtelenül rugalmas. Lipsey megkülönböztetett fogyasztói és termelői hatást. Fogyasztói hatás: a kereslet rugalmasnak tekintik, növeli a fogyasztását abból a termékből melyhez olcsóbban jut hozzá- jövedelem megtakarítás.

Kereskedelem bővítő hatás, ellentéte a kereskedelem szűkülése - nagyobb költségek esetén. Ellen súlyozhatja a kereskedelem teremtés és a kereskedelem átterelés negatív egyenlegét.

Helyetesítő hatás: ha jövedelem megtakarítás van, akkor azt nem ugyanannak a terméknek a vásárlására fordítják, hanem egy másikéra. Szerkezet váltás megy végbe a vámunió következményeképp.

Az import így nőhet, hogy sem a hazait sem szorítja ki, sem a külföldi importot nem helyettesíti. Nincs sem kereskedelem teremtés, sem kereskedelemátterelés.

Gazdasági szerkezet: Befolyásolja a kereskedelemelterelés mértéket.

A kereskedelemátterelés minimalizálhat: közös külső vámszínvonalat alacsonyan határozzák meg. Legnagyobb kedvezmény elve alapján a 3. országok is alacsonyabb vámtarifát fognak alkalmazni.

Vámok természetének vizsgálata: ( Winer szerint)

Protektív vámok, amit vámon értünk, a hazai gazdasági szereplők védelmét szolgálják. Ktsgképző tényezőként szerepelnek. Védik a hazai gazdaságot a külső versenytől.

Restriktív vámok: a fogyasztás befolyásolása céljából, olyan termékre vetik ki, amelyeket nem termelnek a szóban forgó országok. A fogyasztás befolyásolása és a ktsgvetés növelése.

Ha restriktív vámot törölnek el, akkor kereskedelemátterelés nem történik. Importbővítésként fogható fel a vám.

Mo. társulási szerződések aláírása: Ipari termékekre vonatkozó vámokat le kellett bontani.

Nemzetgazdasági dimenziók: Vámunióból származó nettó előnyöket érinti, hogy mekkora a vámunió mérete, területe. Vámunió elméletek a neoklasszikus külkeren alapulnak, a világgazdaság ideális állapota a szabadkereskedelmi erőforrások           allokációja.

Globális szabadkereskedelem: Jólét és hatékonyság maximuma.

Minden ország arra szakosodik, ahol komparatív előnyei vannak, legkedvezőbb tevékenységi területekre szakosodnak. Minél kisebb egy vámunió, annál nagyobb a kereskedelemelterelés.

A kereskedelemelterelés nagyobb, mint a kereskedelemtermelés. Jobb, ha lemondanak a vámunióról (Benelux) Minél nagyobb egy integráció mérete annál kisebb a kereskedelemátterelés.

Minél nagyobb egy vámunió annál több lehetőség adódik az önellátásra történő berendezkedésre, de ez nem javítja a hatékonyságot. Ha önellátásra rendezkedik be egy unió akkor felléphet a protekcionizmus.. Kisebb vámunió esetén nincs önellátás. 3. országgal szemben alacsonyabb vámtarifát alkalmaznak.

Szállítási ktsgek. Akkor jelentkeznek ha nagy vámunióról van szó és jelentősek a szállítási ktsgek. Kereskedelem súlypontja a közelebbi országokra tevődik át. Hatékony a szállítási technológia, a távolabb fekvő országok helyzete is javul a vámunióban. Termelési értékesítési ktsgként kell felfogni. Korábbi vámmal hasonlítják össze. Ha a szállítási ktsg, akkora mint a korábbi vámszínvonal A és B ország között, akkor a szállítási ktsg megegyezik a vámszínvonallal., a fogyasztó nem veszít ezzel. Az államnak vámbevételkiesést kell elkönyvelnie.

A vámunió akkor hatékony, ha szomszédos országok alkotják.. Pl. Görögország elesett a vámbevételektől, d e a szállítási ktsgek felemésztették a vámbevételeket.Tágan kell értelmezni a szállítási ktsgeket nem csak fizikai, hanem a nyelvi különbségek áthidalása is idetartozik, hiszen ktsgnövelő tényező.

Gazdasági szerkezet: Befolyásolja a kereskedelemelterelés mértékét.

Kompetitív struktúra: egymással versenyző minél több hasonló terméket állít elő két ország, annál több lehetőség van kereskedelemteremtő hatások létrehozására.. Protekcionizmus miatt jöhetett létre. Ennek az eltűnésével jelennek meg a kereskedelemteremtő hatások. Vámunióból származó előnyöket a kompetitív struktúrájú tudják kihasználni.

A kiegészítő országok esetében szabadkereskedelmi övezet a javasolt. Megkövetelik mindenhol az áruk eredetének igazolását. Csak az integrációban résztvevő országok vehetnek részt a kereskedelemben.

Dinamikus hatások

Méretgazdaságossági kérdések.

Erősebb verseny hatása.

Műszaki fejlesztések, innováció

Ezek a dinamikus hatások a GDP gyorsabb növekedésében összegződnek.

Méretgazdaságossági megtakarítás: Sajátos megtakarítás. A termelés méretének növelésével a termékegységre jutó ktsg nem lineárisan csökken. Az optimális üzemméret, szérianagyság különbözik az egyes időszakokban és ágazatokban. Azért fontos mert a tevékenység mérete nem éri el az optimális üzemnagyságot, akkor magasabb az egy termékre jutó ktsg.

Bizonyos hatásokon belül érvényesülnek.. Ellensúlyozhatják a kereskedelemátterelés hatását.

Ha eltörlik a vámokat akkor nő a piac. Vámunió ösztönzi a méretgazdaságossági megtakarításokat.

Méretgazdasági megtakarításokra a nagyvállalatok képesek. Ha hitelt akarnak felvenni, akkor kedvezőbb kondíciókat tudnak elérni. Képesek kutatási, fejlesztési kapacitásokra.

Verseny erősödése: Vámokat eltörli, akkor a hatékonyabban fellépő vállalatok is megjelenhetnek. További fogyasztási és termelői előnyök realizálhatók.

Funkciói: műszaki fejlesztés, technológiai ktsgcsökkentésre ösztönöz. Hozzájárul a monopol pozíciók meglazításához az integráció, emellett minőség javítására ösztönöz.



Műszaki fejlesztés, innováció:

Vieneri elméletből nem vezethető le - feltétlenül a gazdasági integráció előnye.- Klasszikus elméletben.

Dinamikus elm.: A gazdasági integrációkból dinamikus hatások származnak, melyek előnyössé teszik a gazdasági integrációt.

Külkereskedelem teremtés: Gyorsabban nő a gazdasági integráció GDPje, gyorsul, nő a külső kereskedelem. A komparatív előnyök elméletét is dinamizálják, ezek az előnyök módosíthatók, megvalósíthatók. Lehetővé teszik a statikus, komparatív előnyök kihasználását

A vámunió dinamikus elméletei a hatásokat a GDP növekedési ütemében összegzi. Statikus elméletekre is jellemző.

Statikus, dinamikus közös vonásai:

KTsgmegtakarításra kerül sor.

Javul a hatékonyság

Nőnek a reáljövedelmek- több jut felhasználásra, fogyasztásra

Foglalkoztatottság színvonala emelkedik

Nemzetközi versenyképesség javulását eredményezi.

Dinamikus hatások hozzáadódnak a statikussághoz.

Fogyasztási hatások: Fogyasztói igényeket magasabb szinten lehet kielégíteni, az olcsóbb import antiinflációs hatású.

Egyensúlyviszony: szabad akadálymentes az áruk és szolgáltatások áramlása. Fix árfolyamrendszerek feltételezése mellett. A stabil árfolyamok viszonylag stabil árszinvonal mellett tarthatók. Magas infláció esetén a vámunióban akkora a fix árfolyamrendszer:

Fix árfolyam hozzájárul az infláció mérsékléséhez.

Az inflációelméletek abból indultak ki, hogy átrendeződés történik a tagállamok között az erőforrások allokációjában. Bizonyos iparágak termelői tönkremennek. A hatékonyabb termelői pozíciói javulnak. Ha azonos gazdasági fejlettségű országok alakítanak vámuniót, akkor a fizetési mérlegre gyakorolt hatása gyakorlatilag semleges. HA nagyobb a fejlettségi szint, akkor az alacsonyabb fejlettségű országok külgazdasági viszonyai romlanak. Eltérő gazdasági szerkezetek esetén a hasonló fejlettségű országokban is létrejöhet.


Cserearányok: export árindex/import árindex. HA a cserearány javul akkor az exportban gyorsabban nő. HA romlik akkor az importban nő gyorsabban. Egyes országok között is érzékelteti az újraelosztást.,

Az export vámleépítések miatt emelkedhetnek a partnerországok árai.

Javulhatnak a vámunión belül és a 3. országokkal szemben a cserearányai is.

Javulhatnak melyek felépítik vámjaikat, csökkennek az importvámok..

A vámunióban tömörült országok kedvező hatásokat érhetnek el. Le tudják nyomni az importvámokat. Vámlebontás miatt sok ágazatban visszaesik a termelés. Kompenzációra tarthatnak igényt a vámunión kívüli országok. Pénzügyi, kereskedelempolitikai engedménnyel lehet ezeket orvosolni.

Milyen kritikai megjegyzések fogalmazhatók meg a vámuniókkal kapcsolatban, mennyire felelnek meg az elméleti valóságnak?

Piaci struktúrák nem hagytak fel a dinamikus elméletek azzal, hogy szabad verseny van és utána szabadkereskedelem. Egyenlő gazdasági erejű szereplők állnak szembe egymással, de új szereplők jelenhetnek meg. Az ár alakulását a törvény szabályozza A valuták konvertibilisek, korlátlanul és szabadon átválthatók. Torzító tényező: vám. Ezt küszöbölik ki a vámunió létrehozásával.

A valóság azt mutatja, hogy a verseny jelen van a piacon, csak nem szabad verseny formájában.. Nem árverseny van hanem az áron kívüli tényezők értékelődnek fel( védjegy, reklám). A termelők diktálják a szállítási feltételeket, szigorú keretek közé szorítják a versenyt. A transznacionális vállalatok saját érdekeiknek megfelelően alakítják a piacot. A vámunió dinamikus hatása , mely a verseny intenzifikálódásával kapcsolatos, nem biztos hogy érvényesül az elv. Elképzelhető az, hogy a vámok lebontása a monopol, oligopol piacok erősödéséhez járul hozzá. A versenyképesek még versenyképesebbek lesznek.

MÉRETGAZDASÁGOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK:

Termékegységre jutó ktg egy bizonyos pontig csökken, nagyobb szervezetekhez közelít, erősíti a koncentrációt, centralizációt. Hatékonyságjavulás érhető el. Ezt ellensúlyozhatja a verseny gyengülése. A mezőgazdasági megtakarítások nem gyengítették a gazdasági integrációban a versenyt.

FEJLESZTÉSI, KÜLGAZDASÁGI POLITIKA:

Hosszabb távú külgazdasági politikák prioritásával összhangba hozhatók a vámuniók. A vámuniók meghatározott esetben akadályozhatják a fejlesztést. Szabad versenyt és szabad kereskedelmet tételeznek fel. A vámok szerepe a védelem. A vámunióból adódó nyereségek, veszteségek a vámunió hatását mérséklik. A születendő iparágak védelme fontos. A protekcionizmus nem védelmet jelent, hanem gazdasági felzárkózást.

A vámunió helyett a fejletlen országokban jobb az ésszerű protekcionizmus alkalmazása. A szabad verseny mindig az erősebbnek kedvez.

Gazdasági szerkezet jellemzői:

A komplementer szerkezetűeknek szabadkereskedelmi övezet.

Kompetitiv vámunió: Nincs olyan ágazat amelyet fel lehet adni, nincsenek egymással versenyző ágazatok, vállalatok. Destabilizáló hatású lehet a gazdaságiintegráció.

KÜLÖNBÖZŐ FEJLETTSÉGŰ ORSZÁGOK INTEGRÁCIÓJÁNAK PROBLÉMÁI

Vámunió esetén nincs lehetősége a fejletlen országnak, hogy komparatív hátrányait a vámokkal ellensúlyozhassa. Mely kiszolgáltatott helyzetet jelent. A vámunió nem jelent biztosítékot arra , hogy gyorsabb a fejlődés, mint protekcionista környezetben. Alacsonyabb fejlettségi szintű országok számára a vámunió kevés kapaszkodót kínál. Akkor járulhat hozzá a vámunió a felzárkózáshoz, ha azt egy átfogó modernizáció teszi. Beindulnak a hatékonyságnövelő folyamatok, de a fejlődő országokba ez nem garantálható.. Kiegészítő jellegű lehet. További feltételek megteremtésére van szükség, hogy megfelelően hasson a vámunió.

KÖZÖS PIAC:

Annyival több a vámuniónál, hogy a termelési tényezők szabad áramlása is megvalósul. Két csoportra oszthatók az elméletek. A csoport abból indul ki, hogy az egyes országok tényezőellátottsága különböző. Nincs szükség a kiegyenlítődésre, tőke és munkaáramlásra. Nem törődnek a termelési tényezők áramlásával a statikus, dinamikus elméletek.

Heckser-Olin elmélet. Egyes országok tényezőellátottsága különböző. A tényezőellátottság függ a fejlettségi szinttől. Az alacsonyabb fejlettségű országokban a munkaerő a magasabb szinten a tőkeellátottság a jellemzőbb. A munkaerő és tőkemozgások kiegyenlítődnek.



Tőke: tőkeigényes export

Munka munkaigényes export.

Kereslet, kínálat hatására a term. Tényezők kiegyenlítődése.

Leontief tesztelte ezt az elméletet és arra a következtetésre jutott, hogy nem érvényes. USA munkaigényest exportál annak ellenére, hogy tőkegazdag- Leontief paradoxon.

Érvényes a K-Ny-i kereskedelemben. Magyarázható azzal, hogy a tényező keresleti-kinálati árat más tényezők alakítják, mint az áraknál. Teljesítményekhez kapcsolódik. Határtermelékenység szerepet játszik a termelési tényező kialakulásánál. Különböző országok által előállított árukat hasonlítanak össze azonos minőségi tényezőkkel rendelkezőkkel.

TERMELÉSI TÉNYEZŐK ÁRÁNAK ALAKULÁSA

Ahol sok tőke van ott a tőkektsgnek alacsonyabbnak kell lenni a reálkamatlábnál. Tőkeigényes ágazatok a fejlett országokban koncentrálódnak. Ha a reálkamatláb alacsony akkor a termelési tényezők árai is alacsonyak.

H-O elmélet: Az egyes tényezők ára úgy is kiegyenlítődhet, hogy nem kerül mozgásra.

Adósságállomány, GDP globális tényezők tartósan alacsony szinten tartják a reálkamatlábat. A bérszínvonaltól elválaszthatatlanul a TB járulékok egyebek alakítják a munkakktsget.

A munkaerőktsg ott alacsony ahol a termelékenység is alacsony.

M. termelékenység: a kibocsátás valamilyen számát 2 mutató. Hozzáadott ért./ foglalkoztatottak száma.

Leszorítják a munkabéreket, visszatartják a munkabérek növekedési szintjét.- versenyre tesz szert. Hosszabb távon nem működik. Alacsony bérszínvonal a keresletet is visszafogja, akadályozhatja a kínálat növekedését. Reálbéreket lassabban kell emelni, mint ahogy a termelékenység nő. A munkaerő ktsgét a képzettségi szint is meghatározza. Szakképzett munkaerő nehezen mérhető a bérszínvonalra nézve.

KÖZÖS PIAC ELMÉLETI ALAPJAI:

Statikus elméletek sok kérdésre választ kerestek. Az áruforgalom liberalizálása. Ezek az elméletek azon alapulnak, hogy a termelési tényezők áramlása, hozzájárulnak tényező árak és költségek kiegyenlítődéséhez. A és B ország között közös piac pozitív jóléti hatásokat eredményez. Ha a termelési tényezők ára és a kamatláb különbözik akkor a tőkeáramlás jó hatással jár. Kiegyenlítődnek az árak. Ha A és B ország közül a bérktsg magasabb a z A országban, akkor a munkaerő B-ből A-ba áramlik. A béreket leszorítják B országban relatív munkaerőhiány miatt magasabb bérszínvonal, munkaerő beáramlás, bércsökkenés.

A országban ktsgmegtakarítást érnek el a termelők.

Forrása: sajátos, jövedelem újraelosztás, az A ország munkavállalóinak rovására.

Dinamikus hatás: olcsó munkaerő áramlik be. A ország termelői bővitik termelési kapacitásukat, kínálatot. Nem kizárólag a magasabb ktsgszintüek helyettesítik az alacsonyabb ktsgszintüeket.

B országban a legnagyobb vesztes a termelői szféra. B-ből kiáramlik a munkaerő, szűkösség lesz, növekednek a bérek, magasabb bérek miatt a termelés színvonalát fenn tudják tartani.

Profit rovására lehetséges kínálatra gyakorolt hatása csökken , visszafogják a termelést, veszteség a B ország üzleti szférája számára. A munkavállalók nyernek ebből a folyamatból.

Árdömping: A vállalat a termelési ktsgnél alacsonyabban értékesíti a terméket. A közös piacból származó nyereségek egyenlőtlenül alakulnak a tagországok között. Ugyanakkor a világ meg előnyhöz jut, h. A országban a termelők ktsgmegtakarításhoz jutnak. A világméretű hatások pozitívak. Annál nagyobbak a nyereségek, veszteségek, minél nagyobbak a bérkülönbségek. Ez azt feltételezheti, hogy A és B országban rugalmas munkaerőpiac van, de ez a valóságban nem létezik. Nem biztos, hogy a bérek csökkennek ha megjelenik a külföldi munkaerő, mert rugalmatlan a munkaerőpiac. A bérek lefelé merevek.

Munkanélküliség hatása: nem eredményezi a bérek csökkenését egy országban sem. Hozzájárul-e a munkaerő áramlás nemzetközi kiegyenlítődéséhez.

BALASSA SAMUELSON hatás: szoros összefüggés van az egy főre jutó GDP munkabérszínvonal termelékenység között. Minél alacsonyabb az 1 főre jutó GDP annál alacsonyabb a termelékenység. A munkaerő áramlás nem érinti a termelékenységet. A munkabérek alakulását a munka termelékenység alakulása befolyásolja, ha a munkatermelékenység üteme gyors, akkor a bérnövekedés üteme is gyors.

Abban az esetben kerül sor a bérek kiegyenlítődésére, ha az egyes országok bérszínvonalai is kiegyenlítődnek. Bérszínvonal kiegyenlítődése= termelékenység kiegyenlítődésével. A munkaerő áramlás liberalizálásával megindul a munkaerő mozgás és bizonyos korrekciós mechanizmusok is megindulnak.

Ha változatlan a termelékenységi szint A és B ország között, akkor a munkaerő mozgás bércsökkenést válthat ki. Módosítják a komparatív tényezőket. A tőkeáramlás odamegy, ahol milyen komparatív előnyt tud realizálni. Külföldi működő tőke jelenik meg. Komparatív bérhátrányokkal rendelkező országok taszítják a tőkét és oda megy ahol komparatív előnyök vannak. Alacsony fejlettségű országok vonzzák a tőkét és technológiát. A termelési szintek közeledésével csökken a különbség a munkaerő bérszínvonalak között. Statikus, dinamikus vámunióelméletek eltekintenek a termelékenységtől. A kiegyenlítődést rövidtávú folyamatokra vezetik vissza.

A működő tőke hatását is figyelembe kell venni a vámuniónak. Hatékonyabb lesz a termelési tényezők kiaknázása, mindez világméretben hatékony, jobban élhetnek az emberek ezen hatásnak köszönhetően.

Szabad tőkeáramlás miatt nő az outsourcing. Az alacsony munkabér színvonal nemcsak a munkaerő vándorlás szabályozza, hanem köszönhető az outsourcingnak is.

Gazdasági és monetáris unió


1997. Amsterdami szerződés

Stabilitási és növekedési paktum: Célja: a Maastrichti szerződésben levő államháztartási kritériumok érvénybe juttatása. Államháztartási hiány a GDP 3% alatt. Az államháztartás nem haladhatja meg a GDP 60%t.

Klt rendeletet fogadott el: 1966-97: EK rendelet

Túlzott ktsgvetési eljárással fogl., gazdaságpolitika koordinációja

1999. jan 1 után sok probléma lépett fel a paktum felülírta a Maastrichti szerződést. Hosszútávon nem lehet deficit,tagállamok kötelesek a felfelé ívelő időszakban szufficitet termelni és a szűkös időszakban azt apasztani.

Egy korai jelzőrendszert vehetett be: ha a GDP 0.8-1 %, akkor jelez és lépésre hívja fel az országot. Tehát észrevétlenül átírta a M. szerződést.

2000 utáni időszakban a 12 tagország fele nem tudta teljesíteni a 3%os kritériumot (M szerződés, nem is beszélve az új szigorúbb szabályokról)

Németország és Frország elérte hogy ne indítsanak túlzott deficiteljárást velük szemben.

A Bizottság erre eljárást indított. A Bíróság megsemmisítette az EKOFIN határozatát, tehát Németország és Frország kérelmét. Finnország pl. áldozatokat hozott a teljesítésért tehát joggal léptek fel ellenük.

A paktum lehetetlen követelményeket támaszt, mert a recesszióban vagy alacsony növekedési ütemek esetén kelljen csökkenteni a túlzott deficiteljárás miatt az államháztartás hiányát. Erre az európai bizottság azt válaszolta hogy megalapozatlan a vád. Oka, hogy az országok elfelejtettek a 7 bő évben felhalmozni.



A hosszú távon fenntartható növekedés üteme 3-2% infláció, 5%os nominális GDP dinamika, A GDP 60%os államadóssági hiány fenntartható ebben az esetben, de ehhez évente 3% GDP arányos államháztartási deficit tartozik. Jelenleg 1,5-2% között van a GDP dinamika ( fele amit vártak) ehhez 2,1%os GDP arányos államháztartási hiány tartozik. A paktum egyoldalúan koncentrál a folyó költségvetési hiányra. Nem veszi figyelembe, hogy a tagállamok eladósodottsága különböző. A kevésbé eladósodott országoknál megengedett a nagyobb államháztartási hiány, mert megtehetik. A többiek beleszólhatnak, hogy mit csináljanak. Ne a GDP-t szabályozzák, hanem az államháztartás eladósodását. A folyó fizetési mérleg egyenlege azt tükrözi, hogy mekkora a háztartások, a vállalatok és az államháztartás megtakarítása. Ha nagy a vállalati megtakarítása, baj van(nettó megtakarító vagy nettó hitelfelvevő). A háztartások nettó megtakarítók, de Magyarországon nem így van.

Az államháztartás nettó hitelfelvevő, ha nettó megtakarító lenne rekollektivizálás alakulna ki. A többletből az állam vállalati részvényeket venne, nőne az állami részesedés. Ez abszurdum lenne, mert az állam visszaállamosítana. Ha az államháztartási hiányt a belföldi megtakarítások finanszíroznák akkor az államháztartási hiánynak nem kellene nagy jelentőséget tulajdonítani mert nem külföldi forrásokból kellene finanszírozni. Németország folyófizetési mérlege többletet mutat.

Bírálat: nem tudatos alapon dolgozták ki az elvárt 3%-os hiányt.

Magyarázat: a tudatos megközelítés nem szükséges.

3% aranyszabály: folyó kiadásokat csak folyó bevételekből szabad finanszírozni az államháztartásban. Tehát kizárólag beruházásokat szabad hitelből finanszírozni.

Gazdasági integrációmérése.

Akkor érdemes gazdasági integrációt létrehozni, ha az integráció meghaladja a nettó hasznot.

Előnyök, hátrányok mérése.

Vannak olyan politikai megfontolások melynek hatásai nem mérhetők. Minőségi értékelésre van mód , számszerűsíteni nem lehet.

A gazdasági integráció lehetséges haszna: infláció mérséklődése.

Bizonyos hatások feltételezhetők logikai útra, de nem vámszerűsíthető, gazdasági növekedés gyorsul. Megfordítható az összefüggés. A gazdasági növekedés tette lehetővé a vámunió megvalósulását. A gazdasági integráció haszna eltérő mértékben érinti a gazdasági szereplőket. Módszertani szempontból a vámunió hatásainak mérésére alakult ki a legfinomabb mérési módszer. Gazdaságpolitikai hatásokat nehezebb mérni.

DEREGULÁCIÓ: jogi túlszabályozás megszűntetésének elemzése. Gazdasági integrációk ktsg haszon elemzését nem szabad leszállítani a ktsgvetésre. Minél nagyobb a ktsgvetési transzfer, annál előnyösebb a gazdasági integráció. Ez a leginkább politika érzékeny terület. Az előnyök és hátrányok politika függőek. Előnyök, hátrányok számszerűsítése nehézkes.

Rövidebb és hosszabb távú hatásokat meg kell különböztetni. Rövid távú ktsgek hárulnak a gazdasági szereplőkre. Az integrációból származó előnyök lehetnek közvetlen és közvetettek.

A közvetlen nehezen számszerűsíthetők.

A mérhető előnyök lehetnek minimálisak vagy negatívak. Ha nincs gazdasági integráció, akkor az előnyök eltűnnek. A hátrányokat mérséklik Veszteség minimalizálás.!

Előnyök megoldása nem szükségszerű vagy az integrációhoz kapcsolódó előny az adott országhoz kapcsolódik-e. A vámelvonás előnyeiből profitálnak az import és export ország résztvevői. A gazdasági integráció megalakítása az árak csökkenését jelenti.

A folyamatok mérésénél probléma.

Bizonyos hatásokra kell koncentrálni, miközben a valóság jóval bonyolultabb, összetettebb. A kereskedelmi hatásokat sokan próbálták mérni. Egyéb hatások mérése csaknem lehetetlen. A vámunió hatásának növelésére B Balasa dolgozott ki egy módszert. A vámunió létrehozása meghatározza az import rugalmasságot. Az import rugalmasságának növekedése kimutatható. Ktsg megtakarítások becslése nehéz Jó módszert nehéz kidolgozni.

Integráció mérése: 4dimenzió van. Felkészülés és alkalmazkodás ktsgei.

Integráció érettség

Integrációs folyamat előnyeinek és hátrányainak mérése.

Integráció mérése

Folyamatként kell felfogni az EU csatlakozást. Ez 1991 végén kezdődött, Európai megállapodás majd a többi ország is aláírta. Csatlakozási szerződés hatályba lépése: 2004 május 1.

Főbb ktsgek tartalmazzák a műszaki, gazdasági, szerkezeti ktsgeket, túlmutat az alkalmazkodási ktségeken. A felkészülés is több szakaszra osztható, külső csatlakozás előt külső felkészülés. A felkészülés nem fejeződik be az EU csatlakozással. Meg kell különböztetni a csatlakozást az Eus tagságtól. Nem egyenrangú felekről van szó. Néhány területre különleges átmeneti szabály vonatkozik.

Külső felkészülés időszakában minimális követelmények kellenek hogy teljesüljenek. Az EU csatlakozás nem jelenti azt hogy a régi tagokkal azonosak vagyunk. Van olyan probléma amelyet az integrációban való részvétel nélkül is meg kell oldani. Van olyan kérdés amely nem integrációspecifikus. Integráció is nyújthat technikai segítséget.

Integrációérettség: Alapul vehető az 1993as koppenhágai értekezlet. Felvételi kritériumot elfogadja. Ezeknek kell eleget tenni a belépő országoknak.

Műszaki piacgazdaság: nincsek mérőszámok

Versenyképességi kritérium: tényezőáramlás kiegyenlítődése. Gazdaságban tévedés. Adatsor, grafikonok, vizuális megjelenítés.

Mennyiségi korlátozások lebontásának hatása: a korlátozásokat csak a vámunióban bontják le, 3-dik országgal szemben megmarad.

A 3-dik országgal szemben is lebontják.

Ha vámunión belül lebontják a mennyiségi korlátozásokat akkor ugyanolyan jó léti hatást vált ki, mint a vámok lebontása, viszont így az állam nem esik el a vám bevételtől.

Mennyiségi korlátozások két csoportja: 1. Az állam maga határozza meg a korlátozásokat.

2. Önkéntes export vissza fogás: ha nem hátrányosabb érintené az exportőrt. Az állam autonóm döntést hoz a magasabb árakból való export profit az importőrt illeti meg. Hogy ne legyen magas versenyeztetik az importőröket.

Az exportőr kevesebb mennyiséget értékesíthet, ezért a befogadó ország kompenzálja az exportőrt, magasabb áron értékesíthet.

Ha a vámunión belül eltörlik a mennyiségi korlátozásokat és a harmadik országgal szemben fönt tartják akkor kereskedelemteremtés következik be. Kereskedelem átterelés akkor lenne, ha a harmadik országgal szemben is lebontják a korlátozásokat vagy emelnék a kvótákat.

Protekcionista eszközök:

Szubvenció: a kormány mesterségesen kedvezményes helyzetbe hoz egy iparágat.

Adó: beengedik az országba szabadon vámmentesen a terméket, de ott megadóztatják.

Árfolyam politika: ha az ország valutáját leértékelik pl 10%-al az azt jelenti, mintha minden import termékre 10% vámot vetettek volna ki.

Vámunió hatását befolyásoló tényezők:

Minél magasabb vámokat törölnek el, annál nagyobb a kereskedelemteremtés hatása.

Kereskedelemátterelés annál kisebb, minél alacsonyabbak a vámuniós országok harmadik országok szembeni vám tarifája. A legnagyobb kedvezmény elve alapján a harmadik országok vámtarifája is alacsonyabb lesz.

Találat: 3654