A vezetés természete, eredete. A vezetés általános jellemzõi.

Kezdetben a vezetést mûvészetnek vélték, melyet csak különleges adottságokkal, tulajdonságokkal rendelkezõ emberek folytathattak sikerrel.

Sokak szerint a vezetés más emberek feletti uralkodás, amit a hatalom birtokában bárki gyakorolhat. Egyre erõsödik az az álláspont, hog 121e47b y a vezetés tudomány, mert átadható és tanítható ismeretanyag. Ezen ismeretek rendszerezetté válásával elméletté fejlõdött.

A vezetés ma már elsõsorban mindennapos munkatevékenység, tanult mesterség. A vezetés a legrégibb mûvészet és a legújabb tudomány.

A vezetés az adott szervezetben lezajló folyamatokba történõ személyes, közvetlen beavatkozás, elsõsorban a folyamatokban résztvevõ emberek befolyásolása révén.

Az evolúció során az elõembert a tudatos és fizikai tevékenység változtatta a mai értelemben vett emberré. A tudatos cselekvésnek két összetevõje van:

Ø      vezetési: a tevékenység céljának kitûzése, a cselekvési mód meghatározása, az akarat célra irányítása, az elért eredményeknek a kitûzött célokhoz mérése, összehangolása;

Ø      végrehajtási: a cselekvés maga.

Az egyes embereket közösségekké az együttes cselekvés teszi. A tudatos cselekvés során kialakul egy különleges tevékenység, a vezetés. A közösségben szükségszerûen jelentkezi a vezetés igénye. Legyen:

egy élenjáró, akit követni lehet vagy kell;

olyan, aki mindenkinél jobban tudja, és meg is mondja, mikor, hogyan és mit cselekedjenek.

Az ilyen embert választják ki, vagy fogadják el vezetõül.

A vezetés tehát az együttes tevékenység, a társadalommá fejlõdés szükségszerû következménye. Az irányító-befolyásoló tevékenység folyamatos gyakorlásával válik a vezetõ a szervezet, szélesebb értelemben pedig a vezetõk a gazdaság és a társadalom fejlõdésének alakítójává.

Elsõ megjelenési formájában: a vezetés közvetlen, ember és ember - vezetõ és vezetett - közötti kapcsolat. Kisebb csoporton belül a vezetõ közvetlenül közli elgondolásait, rendelkezéseit mindazokkal, akiknek a cselekedetét befolyásolni akarja. Amikor a közvetlen befolyás az emberek nagy száma miatt lehetetlen vagy sikertelen, megjelenik a vezetés áttételes formája, kialakulnak a vezetés módszerei, szintjei.

A vezetés általános jellemzõi:

A vezetés ott és akkor valósul meg, ahol és amikor az együtt tevékenykedõ emberek között olyan munkamegosztás jön létre, amelynek alapján egyes emberek feladata a tennivalók meghatározása, a többieké pedig a feladatok végrehajtása.

A vezetés az emberek által meghatározott vagy elfogadott célok elérésére létrejött szervezet keretein belül mûködik. A szervezetre jellemzõ, hogy:

emberek és eszközök dinamikus együttese,

céljai és a célok elérésének módjai az idõk során változnak,

rendelkezik a hatáskörök és a felelõsség hierarchiájával,

egy totális környezet egyik alkotó eleme, ezért a környezethez alkalmazkodnia kell.

A vezetés a szervezetet mûködteti, a mûködés a szervezetben tevékenykedõ emberek cselekvésében nyilvánul meg.

A vezetésnek biztosítania kell az együttes tevékenységhez szükséges objektív és szubjektív feltételeket.

A vezetés a hatalom gyakorlásának egyik formája. Az emberek egy csoportjára csak azok tudnak befolyást gyakorolni, akik valamilyen hatalommal rendelkeznek. A vezetõ hatalma eredhet az erõforrások feletti rendelkezési jogból, a kényszerítõ eszközök alkalmazásának a lehetõségébõl, illetve a vezetõ tekintélyébõl, személyes tulajdonságaiból.