online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Móricz Zsigmond (1879-1942) novellisztikaja

történelem

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
A KATONAI-POLITIKAI HELYZET A TÉLI TÁMADÁS KEZDETEKOR
Athén gazdasaga, tarsadalma és allamszervezete a Kr.e.V. szazadban
Balesetek 1960-1970 között
Angol polgari forradalom
Csokonai Vitéz Mihaly ( 1773.11.17. – 1805. 01.28.)
A SZOVJET CSAPATOK TÁMADÁSA LENINGRÁDNÁL ÉS NOVGORODNÁL
Balesetek 1981-1990 között
A KIRÁLYI INTÉZMÉNY ÉS A KÖZIGAZGATÁS
A HUNOK ÉVEZREDEI
TESTVÉRÜLÉS A FÖLDKÖZI-TENGER KELETI PARTVIDÉKÉN
 
 

Móricz Zsigmond (1879-1942) novellisztikája


  • Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályáját
  • novelláiban újszerű parasztábrázolást tapasztalhatunk
    • hosszú időbe telt, mire el tudott szakadni a parasztábrázolás szinte kötelezővé vált konvencióitól
    • a parasztábrázolásnak gazdag hagyományai voltak már előtte is (Jókai, Mikszáth), mely szerint a falu a derű, a csend, a nyugalom, a meghittség, a harmonikus, igénytelen, ám semmi jót sem nélkülöző boldogság csábító színhelye
    • Móricz ezzel szemben meglátta az idilli felszín mögött a szegénységet, elégedetlenséget, nyomort, ezért vált ábrázolása újszerűvé
  • Móricz újszerű látásmódjának forrása saját szenvedése és szegénysége is lehetett – egy szegény, kis faluban szü 626j91g letett, ahol családja állandó anyagi gondokkal küzdött, többek között a 9 gyermek miatt
  • Újításai:
    • Új konvenció – regényeiben és novelláiban a falusi szegénység sorsát mutatja be
    • Szereplőit a sajátos tájnyelvi kiejtésen kívül beszédmódjuk fonetikus helyesírási képével is jellemzi



  • Hét krajcár (1908)
    • Ezzel a novállával vált ismert és elismert íróvá
    • A szegénysors rendkívüli mélységeibe világít be
      • Koldustól kell alamizsnát elfogadni
    • A falusi idill bizonyos mértékig még jelen van
      • Anya és fia játékosan, kacagva keresi az elbújt krajcárokat
    • Feltárul az irdatlan nyomor
      • Az anya nevetése véres, tüdőbeteg köhögésbe fullad
    • Jellemző az idill és a tragédia ötvözése
    • Egy gyermek egyes szám első személyű elbeszélése a mű
    • Egyelőre csak a testet töri meg a nyomor, későbbi novelláiban figyel az emberi ösztönvilág működésére is, valamint megjelenik az erotika is



  • Tragédia (1909)
    • Lelket deformáló, a komikum határát súroló nincstelenségről, egy ember örökös éhezéséről szól
    • Az idill még fel-felvillan
      • Az aratók „hangyaszorgalmú emberek”, a „nagy sárga mezőn vidáman izegtek-mozogtak”, „örömet találtak abban, hogy a karjukat mozgatták, szájukat jártaták...”, „mindenki vidám volt, nevetett, habzsolt”
    • Főhős: Kis János
      • A díszparaszt képének tudatos szétrombolása
      • Külsőleg jelentéktelen, érdektelen, eldurvult lelkű, gyűlölködő, vegetatív ösztönélet szintjére korlátozott ember ( beszélő név)
      • Az örökös éhezés miatt csak az evés érdekelte
      • Kipusztultak belőle az emberi vonások, először és utoljára apja temetésén nevetett jóízűen
      • Meghívást kap a lakodalomra – élete legnagyobb vágyának felébrsztése – végre jóllakhat
      • Egész éjszaka álmatlanul forgolódik a másnapra gondolva, s ez az érzés másnapra már átalakul lázadó indulattá
      • Embertelen életének okát már csakis Sarudy nagygazdában látja, a bosszút torz formában képzeli el ellene – ki akarja enni vagyonából az esküvőn

o       Ez a tudatlan, szerencsétlen ember a tragédiál magasába emelkedik

o       Gyomra nem bírja a nehéz ételeket, de mint a többi kiemelkedő hős, „nekidűlt újra a csatának”

o       Groteszk vonás – kisszerű, nevetséges célért folytatott hatalmas emberi erőfeszítés

o       Eltorzult bosszújával saját magát pusztította el

o       „senki se vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, vagy azt, hogy élt”

o       drámai szerkesztés – a cselekményt másfél napba sűrítette az író, de utalásaiból a főhős csaknem egész múltját megimerhetjük




  • Szegény emberek (1916)
    • Naturalista színezetű háborús novella
    • Hosszú elbeszélés (majdnem kisregény) – sokoldalú lélekábrázolást tesz lehetővé – részletesen bemutatja, hogyan ölte meg a háború az emberben az embert
    • Főhős: névtelen katona
      • 26 hónapos frontszolgálat után 28 otthon töltött nap alatt próbálja biztosítani a téli megélhetést feleségének és 3 gyermekének
      • rájön, hogy ásással nem sikerülhet, így elhatározza, hogy kirabolja Vargáékat, akiknél előző nap sok pénzt látott
    • a cselekmény egyenes vonalú, térbeli és időbeli előrehaladás jellemzi, bár az események gyakran összemosódnak a katona háborús emlékeivel, hallucinációival – az elbeszélé idejére már befejeződött a katona tudatának teljes széthullása
    • a történet
      • a katona ásás közben beszélget egy öreg napszámossal, aki sorra olyan témákról beszél, melyek csak megerősítik a katonát tervében (szegénység, drágaság, első emberölése)
      • a katona egy ügyetlen, átlátszó hazugsággal próbál magának alibit szerezni – kilenc órakor azt mondja: „most ütötte a tizet a toronba.”
      • Elindul Vargáék háza felé, hogy végrehajtsa tervét
      • Közben egy akáccal benőtt árkon kell átmásznia, ahol háborús emlékei jutnak az eszébe – ezt az író német katonai szakszavakkal teszi hitelessé, s közben észrevétlenül vált át szabad függő beszédbe, a harci élmények közlésébe
      • Közvetlenül a támadás előtt érzett félelme ellenére behatol a házba, ahol nem várt akadályba ütközik – kénytelen megölni Vargáék két gyermekét és a pesztonkát, aki ügyelt rájuk – ezt a részt az író naturalista részletezéssel adja elő
      • A katonát a vér látványa csaknem megnyugtatja
      • A szekrényben a remélt ezresek helyett csak 145 forintot talál, így családja adósságát sem tudja teljesen visszafizetni Sóvágó úrnak
      • Otthon aztán mindent elmond a feleségének, kinek rémült arcát figyelve majdnem elmosolyodik
      • Kisfia észreveszi apján a vért, de a katona a kisfiú kezét köti be, hogy ezzel terelje el a kisfiú kérdezősködését – mint később kiderül, a kisfiú tisztában volt vele, hogy nem az ő keze vérzik, s ez a történet végén sietteti majd a végkifejletet
      • A katona feleségével és az elrabolt pénzzel elindul a vásárba, miután óvatosságra intő szavakkal elbúcsúzik gyermekeitől – idilli kép
      • Útközben a töltésen a katona tudatában azonosul a múlt és a jelen, a látomás és a valóság, a szófukar emberből szinte ömlik a szó a háborús emlékeiről, hallucinációi a tetőpontra érnek – itt már felesége előtt is világos hogy megzavarodott
      • Vízióiban most kísérteties lényegmeglátások jelentkeznek – miközben fedezékbe parancsolja asszonyát is a túlpartról támadó muszik elől, rádöbben az igazságra – monológjában a háború átminősül „igazi világgá”, ahol az ellenség a túlparton már nem a muszi, hanem a gazdagok – „nem a muszka van a másik parton...hanem a másik parton vannak a gazdagok...Mink vagyunk itt, tudod, ezen az ódalon, a szegény emberek...”
      • Ezzel a felismeréssel rájön tettének céltalan és igazságtalan voltára is – a vásárban csak ásót vesz és mézest a gyerekeknek, a többi pénzt visszafelé a folyóba hajítja, mellyel egy időben látomásai is eltűnnek, kijózanodik
      • Hazaérve a csendőrök előtt még próbálja menteni magát, ám kötözött karú gyermeke elárulja azzal, hogy fogalma sincs, miért kötözte be apja a kezét – megadja magát és elismeri a büntetés jogosságát


Találat: 1148