online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

József Attila- Újszerü tajköltészet

történelem



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
AZ EURÓPAI HÁBORÚ BEFEJEZŐ SZAKASZA ELŐTT
KAZÁRlA ÉS DANTUMAGYARlA SZÜLETÉSE CHOREZM
Hunyadi Janos és Hunyadi Matyas törökellenes harcai
PAPI INTÉZMÉNY
A magyar nép eredete és vandorlasa, a kalandozasok, és az allamalapítas. tételcím: A feudalis magyar allam megalapítasa, szent istvan allamalapítasi t
A TÖRZSI HÁBORÚ KERESZTMETSZETE
A SZOVJET FEGYVERES ERŐK HADÁSZATI VÉDELME 1941 NYARÁN
Balesetek 1971-1980 között
A birodalomépítö iszlam (1500-1700)
AZ ŐSHAZAI MAGYAR NEMZETEI EGYETEMES BÉKÉJE FELÉ
 
bal also sarok   jobb also sarok

József Attila- Újszerü tájköltészet


magyar irodalom legkiemelkedöbb tehetségü, és legtragikusabb sorsú költöje. Egész költészete a szegények, elnyomottak iránti elkötelezettségéröl tanúskodik. Életét, a Circulum Vitae c. önéletrajzi könyvéböl ismerhetjük meg.

1905-ben született Budapest külvárosában.Apja: szappanfözö munkás, aki 1908-ban egy boldogabb jövö reményében 818h75i Amerikába emigrált, valójában csak Romániáig jutott, sose tudta meg, hogy fia híres költö lett. Anyja: Pöcze Borbála, cselédlány,aki egyedül maradván Attilát, és kisebbik növérét: Etát, Öcsödre küldi nevelöszülökhöz.Két növére volt: Eta, Jolán.( Anyja, Attila szülésébe majdnem belehalt, 5kg-mal született.)Elöször a kislányt választották ki, de a testvérek szoros kapcsolata miatt Attilát is elvitték. 7 éves koráig itt élt egy idegen családban, disznópásztor volt. Mikor az anyja értement, Attila nem ismeri meg. Öcsödön Pistának hívják, nen hitték el neki, hogy van Attila név, ezért a fiú a hun mondakörböl ismert Attila király történeteit kutatja.

1912-beb, 7 éves korában kerül vissza Pestre, ahol a proletárgyerekek csavargó életét éli. Nagyon sokat költözködnek, egyre rosszabb körülmények közé kerülnek, sokat betegeskednek a gyerekek, és anyja is. 9 éves, mikor kitör az I.vh., sokat dolgozik.14 évesen írja elsö versét:

-De szeretnék gazdag lenni

Anyja egyre betegebb lett, a Gyermekvédö Liga Monorra helyezi, majd visszakerül a fövárosba, bélyegeket, forgókat árul.

1919-ben karácsonykor meghal az édesanyja ( Kései sirató), és sógora: Makai Ödön lesz a gyámja.( Makai elöször Jolánt, majd Etát veszi el feleségül) Makón érettségizett( magyarból 2 kapott, mert a vizsga elött az elnöknek elküldte a Szépség koldusa c. müvét)itt kezdödött el irodalmi pályafutása is, 17 évesen Juhász Gyula barátja, az ö segítségével jelent meg elsö kötete:A szépség koldusa címmel.

Makai Ödön elküldi hajósinasnak, majd Nyergesújfalura kerül a Demke internátusba 15 évesen. Többször kísérelt meg öngyilkosságot. 17 évesen a Nyugatban jelennek meg versei. "Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam. "Makón ismeri meg elsö szerelmét: Gebe Mártát.

-Csókkérés tavasszal

Egy ideig a szegedi egyetem magyar-francia szakos hallgatója, majd 1925-ben Bécsbe ment, ahol az egyetemi tanulmányai mellett takarít, 10 hónap alatt kapcsolatba kerül az anarhista csoporttal. 1926-ban Párizsba is kijut. 1927-ben hazatér, de nem tesz tanári vizsgát, állás nélküli költö.( Szabados dal 1927)

1928-ban megismeri Vágó Mártát, akinek apja a külker intézet igazgatója. Az ö segítségével az intézet francia-magyar levelezö szakán tanult.A lány Londonban volt, levelezett a költövel.  A férfi vejének tekinti, de szakítanak.

1928-ban kapcsolatba kerül a Bartha Miklós társasággal.

1928-ban Bajcsy-Zsilinszki Endre által vezetett Elöörs c. lap munkatársa. 

1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista pártba, szemináriumokat tart, elöadásokat vezet. A mozgalomban ismerte meg Szántó Juditot, akivel 5 évig együtélt. A kommunizmustól késöbb elidegenedett, látta, hogy nem váltja be a hozzá füzött reményeket. A moszkvai Sarló és Kalapácsban fasizmussal vádolták, a hazai Társadalmi Szemlében elmarasztaló bírálatok jelentek meg róla, ettöl kezdve szakított a párttal. 

1930-ban a Toll c. lapban Babits : Az istenek halnak, az ember él c. kötetéröl ír elmarasztalóan., majd ír Móriczról, Kassákról, Tamási Áronról.

1932-töl elhatalmasodik rajta a skizofrénia.Rövid kapcsolata volt Kozmucza Flórával, Illyés feleségével, ezután a két költö kapcsolata megromlik.

1936-ban az induló folyóiratnak:a Szép Szó-nak( 1936-1938) társszerkesztöje.

1937-ben betegsége elhatalmasodott, kezelöorvosa:Gyömröi Edit, akibe szerelmes lett a költö ( mikor megtudta, hogy Editnek völegénye van, meg akarta ölni a férfit) Az orvosnö Freud szabad asszociációs terápiáját alkalmazza a kezelés során

-Szabad ötletek jegyzéke

1937-ben Balatonszárszón egy tehervonat kerekei alá vetette magát.


I. Újszerü tájköltészet

József Attila költészetében igen gyakori a külvárosi táj képe, motívuma. A józan számvetésnek, az ábrándok nélküli valóságképnek felel meg a sivár külvárosi táj és a táj lakóinak ugyancsak sivár élete. Nem hagyományos tájszemléletröl és tájversekröl van tehát szó, sem a tárgyias leírás, sem az allegorikus vagy szimbolikus jellegü megjelenítés értelmében.

A sivárság, üresség érzését kifejezö külvárosi táj müvek egész csoportjában meghatározható motívum. Verseiben az éjszaka szimbolikus jelentésüvé válik, a történelmi korszakot, a dolgozó osztályok helyzetét, adj? ég? Általános abban az emberi lét feltételrendszerét fejezi ki. Egymást erösítik tehát a külváros és az éjszaka motívuma. Ugyanakkor az éjszaka olyan napszak, amelyben a felszíni jelenségek mögött tisztábban lehet felismerni a lényeget, mely tehát a gondolkodás, az elemzés a tudatosulás számára különösen alkalmas.

A költö magatartása mindig szemlélödö

Mindig objektív? hitelességü az a valóságkép,a mely kibontakozik, de sohasem kétséges, hogy a lírai én írja le és értelmezi.

Többször a költö önmagát is belehelyezi a versbéli tájba, s az indító vershelyzet a valóság megszemlélése az érzékek és a tudat által. Ahol a versindítás nem bontja? ki ezt a szemlélödö magatartást, ott legkésöbb a mü befejezö részében kerül erre sor.

A versek leírására azt is egyénlelmüsíti mindig, hogy a kellö tárgyilagos, de elkötelezett szemlélöje az ábrázolt világnak.

Egyes külváros és éjszaka-versekben jelen van a forradalmi látomás is (A város peremén, Külvárosi éj). A forradalmi helyzet legfeljebb világtörténelem tárlatban létezik, nem közeli valóságként.

Tájversei:

Külvárosi éj (1932), Téli éjszaka(1933), A város peremén (1933), Holt vidék (1932)


II. Külvárosi éj (1932)

A sötétség a némaság verse. Egyszerre tájleíró és a sötétedést bemutató verset ígér az indítás. A társadalom és az egyén léte pihen éjszaka, mégis megmutatkoznak a különbözö magatartásformák: az egyik ember kikapcsolódik a másik végzi a munkáját, hogy a rend fennálljon (rendör), a harmadik azért, hogy megváltozzon (elvtárs). Sokan alszanak, de alvás is sokféle lehet:

Kocsmáros csak szundít álomtalanul

A szövönönek "mogorván" szött "omló álmai" vannak -álmuk nem lehet igazán szép

A vasöntö a jövöt, a piros kisdedet álmodja meg - forradalmi látomás


Az otthontól jut el a gyárakig, ahol bemutatja az ott dolgozók helyzetét, a munkások hamarabb halnak, a halál tartó robot lesz jellemzö.

Fontossá válik a csönd motívuma. Amikor minden és mindenki alszik, nagyobb a csönd, s mind a zajok és zörejek hatása félelmetes lehet. A teljes csönd a halál birodalma, melyet a vonatfütty, valamint a macska és az éjjeli ör megjelenése tör meg.

Egy másik jellegzetes motívum a víz, az ÁRAMLÁS. A nedvesség, nyirkosság képzete a szegénység, a kifosztottság motívumához kapcsolódik.

A vers utolsó harmadában mindenütt a mozdulni akaró és a mozdulatlanság képeire bukkanunk. A vízképzettel párhuzamosan bontakozik ki vas motívumára utal a munkásságra, a nehéziparra, a vasból készült munkaeszközökre, a szívós munkára. Az eszközök felsorolásából érezhetö, hogy egy forradalom tudná megváltoztatni a fennálló helyzetet


Téli éjszaka (1933)

" A hideg szimfóniája"

A nyár elmúltával minden szép már csak emlék, a jelen sivárságával párhuzamba állítható a táj embertelensége. A téli éjszaka csöndje és hidege a világegyetem csöndje, hidege. A konkrét tájelemek egy belsö táj felépítéséhez szükségesek, a konkrét látvány áttünik az elvont értelmezésbe.

A vers egyik csúcspontja  a Tél motívumának megjelenése. A nyarat felváltó tél idegen világot hoz, a nyárnak minden emléke ellobban.

Se fény, se hang, se meleg nem hatolhat be a téli éjszakába, azaz megegyezik a teljes megfosztottság, a HIÁNY motívuma. A bezártság kozmikus magányra kárhoztatja az embert, akit sötétség, némaság vesz körül: "ez ür is hideg, a csönd is kitül?"

Az ág motívuma azt hangsúlyozza, hogy a tárgyias látvány mindig valami elvonthoz kapcsolódik.

A vers végsö soron a világ anyagi egységét fogalmazza meg. S ebben az egységben rétegzödik egymásra a biológiai és a társadalmi, az ösztönzö és a tudatos lét, a szív és az elme.

A vers alapellentéte az a tény, hogy az ember egy töle idegen világában kénytelen élni.



III. A tájleírás József Attila költészetében tehát a lelkiállapot kivetülése, a motívumok poetikújának tartópilléreivé válnak.

Induktív versépítés (Külvárosi éj, Vásor peremén, Holt vidék): 30-as évek: a konkrét valóságelemektöl eljut az általános felé. A tájképi elemek másodlagosak. A vers terjedelmes része hordozza a költö menetét.


Diduktív verselés (Téli éjszaka): Az eszmei lényeg után a tájkép következik. A képek fokozatosan érlelik meg a mü elején megfogalmazott eszmét.

Spirális versépítés: más-más szemszögböl mutatja be a tájat


A motívumok életrajzi háttere:

1903 nyarán édesapja elhagyta a családot. Édesanyja a nehéz fizikai munka mellett a két kisebb gyereket Öcsödre adta menhelyre. Az anya 1919-es halála is nyomot hagyott József Attilában.


Találat: 6654


Felhasználási feltételek