online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Hunyadi Janos és Hunyadi Matyas törökellenes harcai

történelem



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A Barbarok diadala avagy 21.szazadi fasizmus Horvatorszagban
Vilagvalsag; hatasa (1929-33)
Az 1848-49-es forradalom és szabadsagharc
A VOLGAI CSATA
MILYEN NYELVEN BESZÉLTEK A HUNOK?
Mi maradt meg Korezmben a kusanok emlékeiből?
Reformació és ellenreformació Európaban
ÉKJELEKKEL ÍRT MEZOPOTÁMIAI MAGYAR NYELVEMLÉKEK
BELORUSSZIJA FELSZABADÍTÁSÁNAK KEZDETE
 
bal also sarok   jobb also sarok

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcai

Hunyadi János
I. (Jagelló) Ulászló (1440-44) hadvezére
apja a havasalföldi Serba fia Vajk
a család Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) alatt emelkedik fel
H. J. többféle harcmodort megismer:
huszita: gyors felvonulás, meglepetésszerű támadás, szekérvár, parasztok alkalmazása, cseh eredetű
condottieri ('zsoldosvezér'): zárt alakzat, itáliai eredetű
1441 bátaszéki csata
a Hunyadi és Újlaki vezette Ulászló-csapatok megverik Erzsébet (Habsburg Albert (1437-39) özvegye) csapatait; Erzsébet saját fiát akarta a trónr 535d33f a ültetni
H. jutalmul megkapja a déli szörényi bánságot, melynek határvédelmi funkciója van

Hunyadi János törökellenes harcai:
1441 Nándorfehérvár környékén megveri Iszhák béget
1442 márciusa: Mezid bég 15 ezer katonával Erdélyt támadja
1442. március 18. Marosszentimre, H. vereséget szenved
H. familiárisokat és parasztokat gyűjt
1442. március 22. Gyulafehérvár, H. győz
1442 ősze: Mezid bég vereségét megbosszulni akarva jön Sehabeddin ruméliai beglerbég
H. elébe megy, megveri a Jalomiţa partján (mai Románia) a 30 ezres sereget
1443 III. Frigyes német-r. császárt ráveszi Jenő pápa, hogy ne támadja Mo-t, amíg az a törökkel küzd
1443-44 "hosszú hadjárat"
35 ezres sereg (magyar, szerb, lengyel, bosnyák, német) indul 1443 telén
törökök el vannak foglalva Anatóliában (ázsiai rész), jó alkalom az ellentámadásra
Nis felé indulnak, a Morava-völgyben több győztes csata, végső cél Drinápoly (Edirne, a törökök európai fővárosa)
nem sikerül, mert a hágók a fagy miatt járhatatlanok
a törökök üldözik a visszavonuló csapatokat, 3 csata, mindet a magyarok nyerik
1444-re két különböző koncepció alakul ki a hadjárattal kapcsolatban:

1. az európai uralkodóké: tovább kell folytatni az előrenyomulást
2. magyar: nem kell tovább folytatni, mert nehéz összeszedni a sereget és megérkezhetnek az anatóliai csapatok is
1444 nyara: drinápolyi béke
1. 100 ezer arany hadisarcot fizetnek a törökök
2. 25 ezer katonát adnak szükség esetén
3. a szerbiai és boszniai várakat visszaadja a szultán ill. garantálja ezen államok szuverenitását
4. Hunyadi személyes érdeke: Djordje Brankovič (Brankovics György) szerb és bosnyák despota visszakapja szerbiai és boszniai birtokait, H. pedig megkapja D. B. Magyarországon kapott bárói birtokát
1444, a drinápolyi béke után: a pápai követek támadásra biztatnak
jó alkalomnak tűnik, mert III. Frigyes nem támad ill. a velenceiek vállalják, hogy blokád alá veszik a Boszporuszt és Dardanellákat, így anatóliai csapatok nem juthatnak át
csak 20-25 ezer katona gyűlik össze
délkelet felé indulnak (Rodope-hg., Szófia), végső cél Drinápoly lett volna
1444. nov. 10. Várna, II. Murád szultán 80 ezer katonával megveri I. Ulászló csapatait
a ruméliai hadsereg maradványaihoz csatlakoznak anatóliai katonák, mert a velencei hajózár nem működött jól, a genovaiak fejenként 1 aranyért átszállították a törököket
a szárnyakon a magyar lovasság győzött, de Ulászló meggondolatlanul nekirohan a janicsárok (elit katonák) falának; U. meghal
zavar támad, menekülés, de a török csapatok nagy veszteségeik miatt nem üldözik őket
1444-46 Magyarországon a "korona uralma": 7 főkapitány veszi kezébe a hatalmat, főleg H. és Újlaki
1446-1453 Hunyadi János kormányzósága (k.=gubernátor)
1448 Kasztrióta György (Szkander bég) albán szabadságharcos felkelése; jó alkalom a támadásra
1448 októbere: a 2. rigómezei csata, Hunyadi veszít, elveszik a remény a török Balkánról történő kiűzésére
1453 a török elfoglalja Konstantinápolyt
1456 Nándorfehérvár török ostroma
Szilágyi Mihály (H. sógora) a várkapitány
török hajózár, nincs utánpótlás
felmentő seregek:
Kapisztrán János itáliai szerzetes Titelnél gyülekezik, Zimony felé vonul
Hunyadi kis csónakokkal átjut a hajózáron, felgyújtja a gályákat, visz utánpótlást
1456. július 21. nagy roham
a törökök elfoglalják a várost, magyarok visszahúzódnak a várba
a Zimonynál táborozó keresztesek megrohanják a török tábort, H. elfoglalja a t. ágyúkat
II. Mehmed szultán megsebesül, török visszavonulás, nem üldözik őket, mert 80 ezren vannak, magyarok 10 ezren, a keresztesek pedig nem támadnak, csak védekeznek
III. Callixtus pápa elrendeli a déli harangszót (a győzelem emlékére, vagy az ostrom közben vagy már előtte (jún. 29.) - bizonytalan)
pestisjárvány, Hunyadi, Kapisztrán meghal
utána 70 évig nem támad a szultáni fősereg

( Hunyadi Mátyás trónra kerülése

1456-58 hatalmi viszály: H. László és Mátyás <=> V. László (1453-58), Cillei Ulrik

1457 a Hunyadi-hívek megölik V. László patrónusát, Cilleit

1457 tavasza: V. László kivégezteti H. Lászlót, Mátyást fogolyként Prágába viteti

V. László váratlanul meghal

1458 januárja: szegedi egyezmény: Garai nádor büntetlenséget kap, Mátyás király lesz, 5 évig Szilágyi M. kormányzó

1458. január 20. a köznemesség a Duna jegén királlyá választja Hunyadi Mátyást (1458-1490)                       )

Hunyadi Mátyás törökellenes harcai:
apja támadott, ő védekezik, mert            1. nincs elég ereje a török kiűzésére
2. a török hads. erős (reguláris és irreg. együtt 80-100 ezer fő) 3. nem kap segítséget más európai államoktól
végvárrendszer kiépítése: két védővonal, köztük bánságok (határvédelmi funkció)
1458 a török elfoglalja Galambócot, Mátyás figyelme a déli végek felé fordul
1463 Mátyás elfoglalja Jajcát
1464 M. elfoglalja Szreberniket; 1463-64-ben 30 kisebb boszniai várat is
1476 a Száva-parti Szabács török földvárát foglalja el Mátyás
1479 török válasz: portyázás; cél: Erdély megsarcolása
Kenyérmező: Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthori vajda: magyar győzelem
1481 magyar betörés a török területekre
összegezve: sikeres, mert meg tudta védeni az országot, sőt, több boszniai várat vissza is foglalt
segítséget kapott II. Pál pápától

a "fekete sereg" Hunyadi Mátyás zsoldoshadserege
létszáma 8 ezer fő, szükség esetén 25 ezer fő is lehet
vezérei cseh exhusziták, pl. Jan Haugwitz,
ill. Magyar Balázs, Kinizsi Pál
nevét a fekete hollóról (Hunyadi-címer), vagy a fekete páncélról vagy a fekete karszalagról (M. halála után viselték) kapta

Találat: 4318


Felhasználási feltételek