online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Az 1848-49-es forradalom és szabadsagharc

történelem

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ EGYÉB HADSZÍNTEREINEK ESEMÉNYEI 1941-1942-BEN
HÁBORÚ A CSENDES-ÓCEÁNON ÉS ÁZSIÁBAN 1944-BEN
Az ókori Görögorszag
TURUL MADÁR, TURUL-TÚR NEMZETSÉG
'Ismernünk kell a múltat, hogy megérthessük a jelent'
A VILÁGHÁBORÚ KÉT TŰZFÉSZKE
A Horthy-féle konszolidació jellemzése
A MOSZKVA ELLENI ÁLTALÁNOS TÁMADÁS MEGHIÚSULÁSA. A 'VILLÁMHÁBORÚ' CSŐDJE
 
 

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc



1848 februárjában kitört a párizsi forradalom. Hatására Európán forradalmi hullám söpör végig (Oroszországot kivéve). 1848 március 13-án Bécsben is győz a forradalom. Ez nagy hatással van 222d31c Magyarországra.

1848 március 15-én Pozsonyban az országgyűlés elfogadja Kossuth felirati javaslatát, ami lényegében Kossuth programját és a felelős magyar minisztériumot tartalmazta. Ezzel egyidőben Pesten is győz a forradalom. Az események fő szereplői Vasvári Pál, Jókai, Irinyi, Petőfi. (Az események nem kellenek feltétlenül a tételbe.)

A forradalom hatására Bécsben Batthyány Lajos kap megbízást a kormányalakításra, ő az ország első miniszterelnöke. Április 11-én V. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket. Ez alkotmányértékű dokumentum, 31 törvénycikk, alapjában változtatja meg az ország helyzetét:

Magyarország alkotmányos királyság. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalom a kormány és a király kezében van.

A kormány a parlamentnek tartozik felelősséggel.

A király rendeleteihez miniszteri ellenjegyzés szükséges. A kormány székhelye Budapest.

A törvényhozó hatalom az országgyűlés, amelynek évente össze kell ülnie. Ez kizárja az abszolutizmus lehetőségét.

Törvény előtti egyenlőség.

A választójog vagyoni cenzushoz kötése.

Teljes közteherviselés.

Általános és kötelező örökváltság.

Sajtószabadság.

Az áprilisi törvények megszüntették a feudális viszonyokat, biztosították az ország Habsburg birodalmon belüli önállóságát, azonban voltak hiányosságai is: a törvény örökváltságra vonatkozó része a zsellérekre nincs figyelemmel, ők ugyanis így föld nélkül szabadulnak fel.

A Batthyány-kormány az "egy állam-egy nemzet" elvét vallja, így a törvénynek nagyon súlyos hibája a nemzetiségi törvény hiánya.

1848 nyarán parasztfelkelések és nemzetiségi mozgalmak bontakoznak ki. Elsőként mozdulnak meg a szerbek. Ezt a Habsburgok ki is használják.

1848 júniusában választások voltak, összeült az első népképviseleti országgyűlés. Első dolguk volt 2OO ezer újonc és a hozzájuk szükséges pénz megszavazása.

1848 nyarán a Habsburgok leverik az itáliai forradalmakat, majd teljes felkészültséggel Magyarország ellen fordulnak. 1848 augusztus 31-én királyi leirat érkezik, amely megszünteti az önálló magyar hadügy- és pénzügyminisztériumot. Ez a leirat két részre osztja a kormányt: Kossuth, Szemere és Mészáros Lázár kivételével lemond a kormány. (Azon vitatkoznak, érvényes-e egyáltalán a leirat ellenjegyzés nélkül?)

1848 szeptember 11-én Jellasics horvát bán vezetésével megindul az udvar első támadása. Ettől kezdve szabadságharc.

1848 szeptember 29 Pákozd: magyar győzelem.

1848 október 7 Ozora: újra magyar győzelem.

1848 október 6-án Bécsben is győz a forradalom. Jellasics Bécs felé indul. A magyar sereg utánamehetett volna, és Bécshez érkezve két tűz közé szoríthatta volna őket, de ehelyett megálltak a magyar-osztrák határon. Ez nagyon nagy hiba volt.

1848 október 30-án Schwechatnál a magyar sereg vereséget szenved.

1848 decemberében V.Ferdinánd helyett Ferenc József lesz az osztrák császár. ő azonban mossa kezeit, mondván, nem ő írta alá az áprilisi törvényeket, ezért megindítja a második támadást még decemberben. A magyar csapatok élén Görgey, az osztrákokén Windischgrätz. December végére a császáriak elérik Budát, ezért az országgyűlés és a kormány átköltözik Debrecenbe.

A harcok ezután a felvidéki bányavárosok körül zajlanak. Itt volt 1849 február 5-én a braniyszkói áttörés magyar győzelemmel, azonban február 26-27-én a kápolnai csatában vereséget szenved a magyar hadsereg. Kossuth leváltja Görgeyt, helyére Dembinszkyt nevezi ki. Ez nem túl jó lépés, majdnem lázadást okoz a honvédek között.

1849 március 4-én adták ki az "olmützi alkotmányt", amely megszünteti Magyarország függetlenségét és az örökös tartományok szintjére süllyeszti. (A császári hadvezetés kicsit túlértékelte a kápolnai győzelmükről kapott üzenetet.)

A tavaszi hadjárat 1849 áprilisában kezdődik. Folytatódik május 21-én Buda visszafoglalásával.

1849 április 14-én Debrecenben kiadják a Függetlenségi Nyilatkozatot:

- Kimondja a Habsburg-ház trónfosztását.

- Kinevezi Kossuthot kormányzó elnöknek.

- Kinevezi Szemere Bertalant kormányfőnek.

Bem tábornok erdélyi hadjáratai nagyon sikeresek voltak, akárcsak a tavaszi hadjárat, aminek eredményeképpen május közepére a magyar seregek a császári erőket teljesen kiszorítják az országból.

Találat: 1786