kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
A nemzetállamok és a birodalmi politika virágkora
- Franciaországban Napóleon unokaöccse előbb köztársasági elnök lett, majd egy államcsíny után császár III. Napóleon (1852-1870) néven. Gyakran élt a népszavazás eszközével. Az 1860-as években sikertelenül próbálta meg gyarmatosítani Mexikót.
- Oroszország szerette volna megszerezni Konstantinápolyt és a tengerszorosokat. Anglia visz 151e48b ont féltette a kontinentális egyensúlyt és III. Napóleonnal szövetségben vereséget mért Oroszországra a krími háborúban (1853-1855). II. Sándor 1861-ben jobbágyfelszabadítást hajtott végre, majd leverte a lengyelek újabb lázadását.
- Mazzini és Garibaldi köztársaságot akart, Piemont miniszterelnöke, Cavour viszont a dinasztikus megoldás híve volt. III. Napóleonnal szövetségben legyőzték Ausztriát a solferinói csatában, de a franciák fegyverszünetet kötöttek, és Piemont csak Lombardiát kapta meg. Garibaldi felkelést robbantott ki 1860-ban, s 1861-ben kikiáltották az olasz királyságot. Velence 1866-ban került vissza, mert az osztrákokat legyőzték a poroszok, Róma pedig 1870-ben, ugyanis a franciák is kikaptak a poroszoktól.
- Két lehetőség kínálkozott: Poroszország vezetésével német nemzetállam, tehát "kisnémet egység", vagy Ausztria vezetésével egy többnemzetiségű állam, tehát a "nagynémet egység".
- Poroszország alkotmányos monarchia maradt, kancellárja (miniszterelnöke) Bismarck volt, aki haderőreformot hajtott végre. 1866-ban a königgraetzi csatában a poroszok legyőzték az osztrákokat, s létrehozták az Északnémet Szövetséget. 1870-ben legyőzték a franciákat is, így 1871-ben kikiálthatták a Német Császárságot.
- Anglia vezető szerepet töltött be az ipari forradalomnak köszönhetően a világgazdaságban, mivel azonban a legnagyobb hadiflottával is rendelkezett erőteljes gyarmatosításba kezdett, India lett legértékesebb birtoka, Kínát pedig félgyarmati sorba taszította. Angliában eközben érvényesültek a polgári szabadságjogok, s a liberális és a konzervatív párt felváltva kormányzott.
- Északi tagállamaiban farmergazdálkodás volt jellemző, a déliekben pedig rabszolgatartó ültetvényes gazdálkodás. Lincoln a rabszolgatartás eltörlését szerette volna elérni, s 1861-ben kitört a polgárháború, amit 1865-ben az északiak nyertek meg. Lincoln a győzelem után meggyilkolták. Hatalmas, egységes nemzeti piac született.
- Marx létrehozta az I. Internacionálét (1864), azaz Nemzetközi Munkásszövetséget, majd megjelentette Tőke című munkáját.
- A német munkásmozgalom vezetője Lassalle volt, fő célja a választójog kivívása.
- A poroszoktól elszenvedett vereség után Párizsban a kommün (községtanács) átvette a hatalmat 1871-ben, de rövidesen leszámoltak mozgalmukkal.
- A "középosztályi" társadalmakban erős volt a középréteg, itt a munkáspártok is demokratikus eszközökkel küzdöttek. A "torlódott" társadalmakban viszont továbbra is többségben maradt a parasztság, a vezető csoportok önkényuralmi módszereket használtak, így a munkásság forradalmi baloldali mozgalmakhoz csatlakozott.
- A II. Internacionálé 1889-ben alakult, fő célja a titkos választójog elérése volt.
- A keresztényszocializmus felkarolta a munkásságot, XIII. Leó kiállt a szociális intézkedések mellett. (Rerum Novarum enciklika)
- A 19. század második felében óriásvállalatok jöttek létre, és monopolizálták a piacot. A vállalatok együttműködési formái: kartell, szindikátus, konszern. Az USA-ban már ekkor hoztak trösztellenes törvényeket.
- Németországban a porosz "junker" arisztokrácia kezében volt a hatalom, gazdasági téren az élre tört, Franciaországban pedig megszilárdult a köztársaság, revansot akartak venni Németországon.
- 1873-ban Bismarcknak sikerült elszigetelnie Franciaországot a három császár szövetségével, majd Németország és Ausztria-Magyarország még szorosabb szövetséget kötött, ami Olaszország csatlakozásával bővült hármas szövetséggé 1882-ben.
- II. Vilmos, az új német császár (1888-1918) azonban menesztette Bismarckot, s nem foglalkozott különösebben a diplomáciával.
Találat: 3522