kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Mikszáth Kálmán
Élete
1847-ben született Szklabonyán, "Görbeországban", palócföldön.
Iskoláit Rimaszombaton és Selmecbányán végezte, majd 1866-70-ig Pesten jogot tanult.
1871-ben Mauks (((?))) Mátyás mellett joggyakornokként dolgozott Balassagyarmaton. Itt ismerkedett meg a dzsentriélettel és Mauks Ilonával, akivel 1893-ban kalandos körülmények közt házasodtak össze. 151g67b
1873-ban a Magyar Néplap szerkesztője, majd a következő évben megjelennek első novellái. A szerény honoráriumokból nem tudta megteremteni a családja számára szükséges körülményeket. Meghalt kisfia. Közös megegyezés alapján elvált Ilonától.
1878-80-ig a Szegedi Napló munkatársa, 1880-tól pedig a Pesti Hírlapnál dolgozott. 1881-ben megjelent a Tót atyafiak, valamint A jó palócok, s ezek immáron meghozták számára a sikert.
1882. második házasság Mauks Ilonával
parlamenti képviselő
A Nyugat beindulása után Horpácsra vonul vissza.
1910-ben hal meg.
Mikszáth novellaírói művészete
A kis műfajt választotta mondanivalójának közlésére.
Téma: falusi emberek élete - Jó palócok
falun kívül - Tót atyafiak
Mindkét novellatípus jellemzője az erkölcsi tisztaság, lelki élet, a faluban élőkre a patriarchális viszony. Sokszor együtt van idill és tragédia. Az ábrázolásmódra az eszményítés jellemző. Belülről ábrázolja őket.
1840-es évektől megjelent a magyar irodalomban a realizmus (Eötvös)
A novellákból hiányzik a teljesség
Romantikus egyoldalúság, idegen tőle a lélektani elemzés
Bőven áradó mesélőkedv, anekdotázó hang: "Mikszáth a szájával írt".
Élőszóbeli űformák: nosztalgikus~elégikus
ironikus ~ humoros
Lírai kitörések, ironikus megjegyzések zárójelben.
Népies, romantikus és realista hatás.
a.) Tót atyafiak
4 db hosszabb terjedelmű novella. (civilizációtól elzárt magányosok)
Az a fekete folt
A cselekmény Anika körül bontakozik ki. (naiv, egyszerű, nincsenek gátlásai)
A herceg: magabiztos, fölényesség - a formalitások megsértése
Megszökteti a pásztor (Olej Tamás) lányát, Anikát.
Mikszáthnál a lelki mozzanatok bemutatása a külső megváltozásával is párosul.
Olej elpusztítja, ami számára a legkedvesebb. -> fekete folt.
Az erkölcs és a becsület a legfontosabb.
Költői képeiben realista, amúgy romantikus.
b.) Jó palócok
15 db kisebb novella
Közvetlenebb hang, jobban ismeri őket.
a szereplők ismerik egymást, folytatólagos
jelen vannak a romantikus jegyek
paraszti figurák a főszereplők
a népi mesemondó tudatvilág motiválja -> belülről láttatja az embereket.
a természet szerepe
az ember - természet idill összhangja
mindegyikben ott rejlik a tragédia
pl.: Bede Anna tartozása, A néhai bárány, A gyerekek, A péri lányok szép hajáról.
A dzsentritéma
Két tipikus forma:
az úri Don Quijote: nem tudja vagy nem akarja észrevenni az idő múlását, képtelen alkalmazkodni az új viszonyokhoz, de nem "parazita" Pl.: A gavallérok: 1897; Új Zrínyiász(?) 1898; Beszterce ostroma 1894
Ez utóbbi főszereplője Pongrácz István. A későn született ember megtestesítője. Nedeč vár ura. A lovagi szokások szigorú őrzője, és célja ennek a rendnek a fenntartása. Így vásárolja meg Estellát várasszonynak.
Fordulópontot, egyben ütközést a valódi világgal Apolia (?) jelenti.
Párhuzamos szerkesztésű; 4 fejezet:
Estella
Kedélyes atyafiak (Ez és az előző két külön történet)
A tűz
Az éj
Nem tudjuk, bolond-e, vagy hóbortos.
(Cervantes és Mikszáth "Don Quijotéjének" különbségei és azonosságai:
Mindketten letűnt korban élnek
Az "igazi" annyi regényt olvas, hogy világhódító eszmékért rajong
Pongrácz központja önmaga
Don Quijote a valóságba ütközik
Pongráczcal cinkos az egész város
Mikszáth nem azonosul hősével)
A másik dzsentri-típus az úri "svihák" típusa:
erkölcsileg lezüllött, léha, kártékony, élősködő emberek.
Pl.: A Noszty fiú esete Tóth Marival
Két választás Magyarországon
Egyéb nem dzsentritémájú regényei:
A fekete város
Mikor a mécses már csak pislog
Különös házasság
Szent Péter esernyője
Találat: 3053