online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

ARANY JÁNOS Toldi-trilógia (1847, 1854, 1879)

személyiségek



Fájl küldése e-mail




egyéb tételek

 
József Attila élete
Petöfi Sandor
Madach Imre (1823-1864)
Petőfi Sandor élete, palyakezdése
COURBET 1819-1877 (Élt 58 évet)
ARANY JÁNOS Toldi-trilógia (1847, 1854, 1879)
 
 

ARANY JÁNOS Toldi-trilógia (1847, 1854, 1879)







A Toldit készen várta helye, s mégis van megszületésében valami elképesztö váratlanság. A változásokat feldajkáló s a legfontosabb eröket egy-egy döntö történelmi pillanatra összpontosító fejlödés logikája hozta létre; de legalább ennyire a géniusz varázslata, aki az ihlet meglepetésszerü bizonyosságával találkozik a történelmi pillanattal, sugárzó valóságú, sugalló erejü mübe foglalja azt, amiröl a kor álmodik, s aminek elemei hosszú századokon át alakultak ki a hazai és az európai irodalomban.

(KERESZTURY DEZSŐ)


A Kisfaludy Társaság 1846. február 4-én megjutalmazta Arany János Az elveszett alkotmány címü komikus eposzát, s ugyanezen az ülésen olyan költöi beszélyre hirdetett pályázatot, melynek höse valamely, a nép ajkán élö történeti személy, péld. Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen." Arany, bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott, jó fél esztendö múlva elkészült a müvel. A kézirat tanúsága szerint Vége oct. 23-án, 1846". 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak, a Társaság titkárának a levelét, mely szerint van szerencsém üdvözölni önt, mint pályanyertest újra Toldi-jával, melynek sorsa éppen a mai ülésen döntetett el, oly kedvezöleg, hogy a díjt méltányosnak lelé az ülés a kihirdetettnél magasabbra tenni, megszaporítani." Az elbeszélö költemény sikere az irodalom e 616e43g lsö vonalába emelte Aranyt. Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kérte, még februárban megérkezett Petöfi köszöntöverse és levele. A Toldi 1847-ben jelent meg nyomtatásban.




Az Arany János számára oly fontos epikai hitelt" sokféle forrás biztosította. Toldi Miklós valóban élt, noha ezt Arany még nem tudta bizonyítani. A történeti Toldi Miklós Nagy Lajos idejében több megyében viselt föispáni hivatalt, és Olaszországban zsoldoscsapat hadvezéreként tevékenykedett. Arany birtokában volt Ilosvai Selymes Péter Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedetéröl és bajnokságáról való história címü müve. A verses históriában megörzött változat igen zavaros sorrendü, ezért Arany elemeire szedte a történetet. Ilosvai históriájából egyelöre két mozzanatot emelt ki és olvasztott be saját kompozíciójába: a bujdosást és a gyöztes párbajt. Gondosan kihagyta a készen kapott anyagból azokat a jeleneteket, amelyek nem fértek össze elképzelésével, eszmei koncepciójával.

A középkorban Toldi személyével kapcsolatban számos monda keletkezett. Szalonta vidékén - mely maga is Toldi-birtok volt - Arany még föllelte a hös nevével is összefüggö mondatöredékeket, például a malomkö asztalokat Toldi asztalának nevezték. Valószínüleg a helyi történettel hozható kapcsolatba, hogy Toldi átrúgja az egyik csónakot a Dunán, s hogy a parasztlegények virtuskodó fogásaival rémíti meg a cseh vitézt.

A történet szintjén a Toldi a föhös önmagára találásának, a kiteljesedés útjának a müve. Miklóst határhelyzetben ismerjük meg: az önazonosság zavarával küszködik. Származásánál fogva nem tartozik a cselédek közé, de életmódja, a bátyja által rákényszerített szerep nem teszi lehetövé, hogy a vitézek közé kerüljön. A lelki tusakodást erösítik Laczfi nádor hadának megjelenése, a második énekben pedig György szavai. Miklósnak anyja iránt érzett szeretete elodázza a szerepzavarból való kitörést, a gyilkosság azonban már rákényszeríti erre. A föhös bujdosása kettös természetü: jelzi a még nem tisztázott életcél okozta bizonytalanságot, másrészt a bünhödés folyamatának a színtere, a lelkifurdalás kivetítése. A farkaskaland a testvéri viszony tárgyiasítása, a jótettért járó büntetés analógiája. Miklós megvédi a viharban az állatkölyköket, mire rátámadnak a farkasok. A vadállatok elpusztítása a bátyja iránt táplált gyilkos indulat megfelelöje, egyben az érzelem levezetése. Az identitás hiánya számkivetetté teszi a föhöst, ezt jelzi magányos budai bolyongása, a bika megfékezése és az érte kapott jutalom, a temetöben talált szállás. A cseh vitézzel vívott párbaj révén Miklós elfoglalhatja az öt megilletö helyet és szerepet, oda kerül, ahová vágyott, a vitézek közé. A gyilkosságot, a bünt a haza becsületének megmentése mint legmagasabb érték és erény semmissé teszi.

Toldi határhelyzete nem csupán szociológiai-társadalmi, hanem életkori és mentalitásbeli is. A föhöst végigkíséri a gyermek" kifejezés és minösítés. György anyja szemére veti, hogy dédelgeti kisebbik fiát, a testvérek veszekedésekor Miklós szörnyü gyermekként" viselkedik (Elsö ének), a mulatozás után karjára borulva Śgy aludt el, úgy hált a hatalmas gyerek" (Tizedik ének). A király is észreveszi jellemzö vonását: Ne légy olyan gyermek" (Tizenkettedik ének). A mü befejezésében az elbeszélö újfent csak daliás gyermeknek" nevezi Toldit.

Az elbeszélö költemény egyensúlyra és harmóniára építkezö koncepciója nem engedi érvényesülni a gyermeki természetböl fakadó konfliktusokat, mint ahogy elsimul a magatartásforma következménye: a hirtelen harag, a világ érzelmi alapú megközelítése, az önellenörzés és önfegyelem hiánya. Nagyon nehéz bizonyítani, mégis úgy tünik, mintha Arany a daliás gyermek" Toldi vonásait már most úgy alakította volna ki, hogy elég legyen egy hajszálnyi hangsúlyeltolódás, és a hirtelen haragú, érzelmeitöl végletesen befolyásolt figura olyan helyzetbe sodródjék, ahonnan már nincs menekvés" (Szörényi László).

A Toldi politikai üzenetét azonnal fölismerték a kortársak. Gyulai Pál szerint S vajon Toldi, ki lerázza a viszonyok jármát, fölfelé tör, mindenütt népünk eszményi oldalait tüntetvén föl, nem hangzott-e össze az 1846-47-i évek vágyai s élményeivel?"



A bujdosás, azaz a hazátlanság meg az új haza keresése motívumában a magyar nép jelképévé emelt Toldi léthelyzetét láthatjuk, fölmagasztalásában pedig Arany politikai programjának lényegét, a magára talált nép fölemelkedését a nemzetbe.

A Toldi müfaja elbeszélö költemény, vagy a korabeli meghatározást használva költöi beszély". A nemzeti identitás igényét kifejezö klasszicista eposz merevségét, a történetiség szerepét a népiesség programja oldja. Az elöhangban a látomásként érzékeltetett tárgymegjelölés és a segélykérés a romantikus eposzt idézi, Vörösmarty élt a Zalán futásában hasonló megoldással. A klasszikus eposz értékrendjének csúcsán álló hírnév hangsúlyozásával fejezödik be a mü: Dicsö híre-neve fennmaradt örökre."

A szerkezet is az antik eposzok mintáját követi. Szörényi László szerint Arany az egész kompozíció alapjául az Aeneist vette: mint ahogyan Vergilius eposzának elsö fele a római Odüsszeia, a második fele pedig a római Iliász, ugyanúgy Arany Toldijában az elsö hat ének tartalmazza Miklós bujdosását, a második hat ének a diadalmas harcot, amelyben visszaszerzi becsületét, és elnyeri a király kegyét. Az eposz jellemzöje, az epikus hasonlat már a népiesség nyelvi programjával érintkezik, s az otthonosság, bensöségesség hangulatát sugározza. Arany népiesség-koncepciója szerint a müalkotás legyen egyszerüen nemes, eröteljes, a nép nyelvét megközelítö s ennek virágaival ékes - szóval döntessék le a közfal a népi s ma úgynevezett fennköltészet között, és legyen a költészet általános, nemzeti." Arany harmonikus egységbe olvasztja az archaikus kifejezéseket a tájnyelv fordulataival, a néppé emelt nemzet politikai programja a stílus szintjén is jelentkezik: a leírások, a párbeszédek tökéletességében.

A Toldi verselése vitatott. Feltehetöen a felezö tizenkettes idömértékbe való átjátszásáról van szó, az ütemhangsúly és a trocheusok lüktetése egyszerre jellemzi a verselést.


A megtalált és ábrázolt harmónia, a bizakodás és remény rendkívül hamar a múlté lett. A Toldi sikere folytatásra kötelezte Aranyt. Erre biztatta Petöfi, Toldy Ferenc is. 1847-ben ezt írta Petöfinek: Egy Toldit akarok még írni, Toldi estéjét, s ezt neked akartam dedikálni." 1848-ban az elsö müvel együtt szeretné kinyomtatni, de erre nem kerül sor. Csak 1854-ben jelenik meg a Toldi estéje, s a végsö változat kiadásakor Arany figyelembe vette Kemély Zsigmond kritikáját is.

A hangnem, a hangvétel és a koncepció kidolgozásában és módosulásában szerepet játszottak Arany személyes és történelmi tapasztalatai. Az irodalmi életbe való bekerülése korántsem volt olyan zökkenömentes, mint ahogy azt a Toldi sikere ígérte, a megváltozott politikai helyzet pedig a Toldiban tükrözödö naiv optimizmust kérdöjelezte meg. Rövid idö alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a nép nemzetbe emelése nem olyan problémátlan, mint ahogy azt alig egy-két évvel ezelött hitte.

A Toldiban a föhös az elbeszélö eszmei-ideológiai koncepciójának kifejezöje volt, a Toldi estéjében már csak az alternatíva egyik ága. Az ország, a nemzet két út elött áll, kétféle fejlödési lehetöség kínálkozik. A föhös  a nemzeti hagyományok védelmezöje, az erkölcsi normákhoz és az eszményekhez való ragaszkodás jelképe. Az udvar pedig az európai fejlödés kifejezöje, az integrációé, amely részben a nemzeti sajátosságok feladását is jelenti. Arany számára a választás már nem egyértelmü.

Az öreg Toldi három éve hagyta ott az udvart, mert nem értett egyet a nemzeti szokásokról idegen életvitellel és erkölcsiséggel. Most újra hívják, s a kötelesség érzése erösebb benne a megbántottságnál. Legyözi párviadalban az olasz vitézt. Az ünneplés azonban már nem egyértelmü: az apródok énekén felháborodva újra gyilkosságot követ el. Halálos ágyán Lajos király meglátogatja, s az uralkodó kiegyezésre biztató szavai képviselik immár Arany álláspontját.



Arany az agg Toldi alakjában a XIX. századi irodalom egyik kedvenc témáját, az idöböl kiesett embert ábrázolja. Toldi a harcban, az egyértelmü erkölcsi viszonyok világában találja meg szerepét, idegen töle az olasz módi, a viszonylagosság, a polgári élet. Budára történö bevonulásakor az elbeszélö rá is játszik Don Quijote és Sancho Panza kettösségére. A föhös értékelése egyszerre ironikus és elégikus. Az irónia a megkésett embernek szól, aki idegenül mozog az új világban, az elégikus hang pedig annak a magatartásformának és erkölcsiségnek, mely nem az idöhöz kötött. Hiszen a tisztesség, a bátorság, a hazaszeretet nem függvénye a változásnak. Lajos király szavai viszont arra figyelmeztetnek, hogy az értékörzés és haladás nem egymást kizáró ellentétek és csak a kettö együtt képes megtartani a nemzetet.

Toldi újbóli gyilkossága már nem bocsánatos bün, a hös nem kap egyértelmü feloldozást.

A két Toldi-müvet ismétlödö toposzok kötik össze. Az öreg Bence helyett most a fiát látjuk, mindketten a patriarchális viszonyok között létrejövö emberi hüség jelképei. A zárókép a hóesésben a sírnál az ásóra támaszkodó Bencével nemcsak Toldinak, hanem a hü cselédnek is emléket állít. Mindkét mü középpontjában a párviadal áll, s a két jelenet között logikai összefüggés is található. A cseh vitéz orvul támad legyözöjére, az öreg Toldi már meg sem várja a király kegyelmet biztosító intését, végez az olasz lovaggal. Mikola még a Herder nyomán elterjedö szláv veszélyt jelképezi, az olasz lovag a nemzeti sajátosságokat bekebelezö európai út szimbóluma. Mindkét müben Toldi párviadalát két fiú küzdelme elözi meg. A Toldiban az özvegy meséli el fiai halálát, a Toldi estéjében a Gyulafi-ikrek vívnak meg az olasszal, eldönthetetlen szerelmi konfliktusuktól is indíttatva. Bertalan halálával a sebesült Lóránt nyeri el Kende Rózsa kezét. Lajos király alakjában némi következetlenség figyelhetö meg. A Toldi estéjében az elsö mühöz képest kissé megfiatalította Arany.

A természeti képek, a környezetrajz is jelzi a két mü különbségét. A Toldi eröt, kiegyensúlyozottságot sugalló nyári képpel indul, a Toldi estéje az elmúlást idézö ösz megrajzolásával kezdödik, s annak véglegességét kifejezö tél képével zárul. A hóesés azonban a kegyelem és megbékélés hirdetöje is, a lelki megtisztulás ösi toposza. Źgy búcsúztatja el Arany az életmü egyik legfontosabb hösét, Toldi Miklóst.


A trilógia befejezö részét, a Toldi szerelmét 1879-ben zárta le Arany. Az életmüben Toldi problémahordozó hösként jelenik meg, s mindig az alkotói pálya egy-egy fontos szakaszán fordul hozzá a költö. A Toldi szerelme már nem elsösorban a nemzeti problémák kifejezöje, hanem a kései Arany világképének hirdetöje. A sokszálú, bonyolult történetü verses regény középpontjában a félig leélt élet, az eljátszott boldogság kérdése áll. Most válik végzetesen tragikussá a gyermek Toldi" alakja, aki játékként fogta föl az életet, aki társa helyett vívott meg Piroska kezéért. Meggondolatlansága jóvátehetetlen vétek: amikor gyöz a lovagi tornán, éppen társa helyett aratott diadalával vet véget személyes boldogságának. Minél messzebb akar menekülni Rozgonyi Piroska iránt fellobbant szerelmétöl, a távolság azonban nem csökkenti, inkább növeli érzelmeit. Hazatérve a messzi csatákból megöli a feleségét bántalmazó Tar Lörincet, s ezzel végképp eltaszítja magától szerelmét. A mü az žszikék rezignált hangján szól az emberi boldogság paradoxonáról, a nem teljes élet gyötrö kínjáról.


: 3577