Mihailich Győző életrajza
Mihailich Győző (Temesrékás, 1877.
okt. 14. – Bp., 1966. márc. 18.): mérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l.
1933. r. 1949). Kossuth-díjas (1948). Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte
1899-ben, hol Khe 848j95i rndl Antal tanítványa, majd tanársegéde, utóbb munkatársa
volt. 1906-ban magántanári képesítést nyert s a vasbetonszerkezetek c. tárgy
meghívott előadója lett, 1920-ban az újonnan alapított II. sz. hídépítéstani
tanszék tanára. A műegy. rektora az 1949 – 50. tanévben. Vasbetonszerkezetek c.
könyve (1922) két évtizeden át szolgálta és átdolgozva ma is szolgálja a
mérnökképzést és a műszaki gyakorlatot. Tanszéke mellett 1930-ban
vasbeton-vizsgálati laboratóriumot szervezett, melynek a hazai vasbetonépítés
elméleti és gyakorlati kérdéseinek megoldásában vezető szerepe volt. 1940-ben
létrehozta az azóta is eredményesen működő Mérnök Továbbképző Intézetet,
melynek első ig -ja volt. Az újjászervezett MTA (1950) Műszaki Tudományok
Osztályának első vezetője, az ezen belül alakult Építéstudományi Bizottságnak
szervezője s nyugalomba vonulásáig (1957) elnöke volt. Mint tervezőnek első
kiemelkedő alkotása a temesvári Ligeti úti híd (1909), a vasbetonépítés újabb
lehetőségeit felhasználó csepeli gabonatárház (1922), majd több híd és csarnok
terve, így az acélszerkezetű szolnoki közúti Tisza-híd (1910 – 1911), a
berekböszörményi és tamáshidai vasbetonhidak, a bp.-i Szabó József úti
autóbuszgarázs (1930), a bp.-i Margit-híd erősítési és szélesítési tervei
(1932), az új szegedi közúti Tisza-híd (1947 – 1948). A bp.-i Duna-hidak
tervpályázatain az óbudai híd tervéért (Kossalka Jánossal) I., a Boráros téri
híd pályázatán II. díjat nyert. 1916-tól kezdve négy évtizeden át
tanácsadóként, ill. szakértőként szerepelt minden nevezetesebb híd és
csarnokszerkezet megvalósításában. Munkásságáért több állami kitüntetésben
részesült. Elméleti és gyakorlati munkájának eredményeit a hazai és külföldi
szaksajtóban számos tanulmányban ismertette. – F. m. Vasbetonszerkezetek (Bp.,
1922); XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története (Bp., 1960); A
vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon (Haviár Győzővel,
Bp., 1966).


