online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Az argó szerepe a francia rendőri szaknyelvben

oktatás



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
Szakmai összegzés a Környezetvédelmi Szakírók és Szakfordítók Tanacskozasaról
Az ezredforduló idegennyelv-oktatasi iranyzatai és a szaknyelvoktatas
Interdiszciplinaris hallgatói projektek az angol üzleti szaknyelv oktatasaban
KÜLLEMI BÍRÁLAT
Általanos és szaknyelvi uniós szövegek fordítasanak problémai
Kihívasok és lehetséges megoldasok a felsőoktatas idegen nyelvi képzésében 2002
Reklammal a reklamról: reklameszközök a gazdasagi szakmai nyelv oktatasaban
Az argó szerepe a francia rendőri szaknyelvben
 
 

Az argó szerepe a francia rendőri szaknyelvben


Mint minden más szakterület a rendőrség is sajátos, „belterjes” terminológiát használ. Ezt a rendkívül gazdag, a kivülállók számára ezoterikusnak tűnő szókincset elsősorban a terminus technikusok és az argotikus kifejezések kölönös keveredése jellemzi. Egyszerre kombinálja a szakma gyakorlásához kényszerűen használt tömény, pontos, gazdaságosságra és hatékonyságra törekvő leegyszerűsített, deformált adminisztratív nyelvezetet, a tipikus rendőri kifejezéseket a technolektust és a rendőrséggel gyakran kapcsolatban álló, a társadalom perifériájára szorult különböző társadalmi csoportok, az alvilág speciális szókincsét, szociolektusát.

A rendőrök és a bűnözők érintkezése folytán a rendőrök hivatali szóhasználatában megjelenik a bűnözők által használt társadalmi dialektus, így a rendőri nyelv „bilingvissé” válik. A rendőr számára a bűnözők nyelvének megismerése kriminalisztikai jelentőséggel bír, bűnüldöző munkájának megkönnyítéséhez és eredményesebbé tételéhez elengedhetetlen: egyrészt lehetővé teszi a félreértések nélküli információcserét, másrészt bizonyos presztízst kölcsönöz a rendőrnek, a tolvajnyelv másodlagos használójának




A rendőri szaknyelv és az argó kapcsolata

A rendőri szaknyelv oktatása során felmerül a bűnözők által használt szókincs elsajátításának szükségessége, 141b16b tekintettel arra, hogy e szektorális nyelv alapvető specifikuma a bűnüldözők és a bűnelkövetők nyelvezetének keveredése. Ebből a gyakorlati szükségszerűségből adódóan e két egymással szembenálló társadalmi réteg verbális konfrontációja során -a kommunikáció síkján- létrejön egy bizonyosfajta bilingvizmus. Ez az oka annak, hogy a rendőri kifejezések nehezen izolálhatóak, hiszen nagy részüket képezik a bűnözés világához tartozó argotikus kifejezések: rendőr és bűnöző közös területet és nyelvezetet oszt meg, a rendőr a társadalom alvilágának, veszélyes emberi helyezeteinek privilegizált megfigyelője, vagyis a mindennapi drámák igazi ismerője, ahol a társadalom fonákja rajzolódik ki. A rendőr és a bűnöző: vagyis a törvény tiszteletét, betartását őrző, és az azt megszegő között komplex, kétoldalú kapcsolat van, szoros szimbiózisban élnek és harcolnak, interakciójuk során közös frazeológiát használnak.


A rendőr számára a bűnözők nyelvének megismerése kriminalisztikai jelentőséggel bír, bűnüldöző munkájának megkönnyítéséhez és eredményesebbé tételéhez elengedhetetlen: egyrészt lehetővé teszi a félreértések nélküli információcserét, másrészt bizonyos presztizst kölcsönöz a rendőrnek, a tolvajnyelv másodlagos használójának.


Nemcsak a rendőröket, de a fegyőröket is próbára teszi ennek a rendkívüli dinamizmussal változó szociolektusnak a megértése, nehezen boldogulnak munkájuk során a börtönök zárt világában született, s a börtönpopuláció által szüntelenül újrakódolt börtönszleng ismerete nélkül.


Köztudott, hogy az argó a bűnözőknek egy bizonyos miliőhöz való tartozását, saját társadalmi osztályukkal való azonosulását is kifejezésre juttatja. Sajátos konnotációval, közvetetten tükrözi az egyfajta szubkultúrát, a törvényen kívüliek erkölcseit, életfelfogását, mentalitását, s felfedi az urbanizáció, a technika, az erkölcsök fejlődésének, a nagyvárosi közbiztonság romlásának, a bűnözés növekedésének problémáit. A vitalitásából soha nem veszítő tolvajnyelv hiteles miliőrajzot ad a bűnözés alakulásáról, nyomon követi a társadalmi mobilitást, a társadalom alatti rétegek csoportjainak fluktuációját, a bűnözők összetételének megváltozását.


Ezt a fesztelen stílusú, szellemes, érzelemmel, kritikával és értékítélettel teli, legtöbbször spontán keletkező ötletdús argót el kell választani a mesterkélt, természetellenesen nehézkes, nyakatekert, fontoskodó és pontoskodó, érzéketlen hivalatos rendőri nyelvtől.


A rendőri nyelvben használatos speciális kifejezésmezőt egyrészt a rendőri szervek ökonómiára törekvő merev és száraz, lényegretörően tömény bürökrata, adminisztratív zsargonja, másrészt a bűnözőknek vagy azok mozgásterében gyakran előforduló marginális társadalmi rétegeknek a laza, játékos, színes, eredeti nyelvi elemekben gazdag társadalmi dialektusa táplálja. Ennek a nyelvi regiszternek az eredetisége tehát abban áll, hogy egyszerre tükrözi a törvények, szabályok, adminisztratív kódok merevségét és a lakosság valamennyi kategóriájából eredő argotikus kifejezések fesztelenségét. A rendőri szakzsargon egy amalgám, amely ennek a dichotómiának a fényében komplex módon ötvözi a stiláris aspektusaiban egymástól lényegesen eltérő, paradox módon együttélő nyelvi elemeket.


Tekintettel arra, hogy a rendőrök és a bűnözők érintkezésének nyelvi vetületeként a rendőrök  hivatali szóhasználatában is megjelenik a bűnözők által használt szókincs, az intézményünkben tanulmányokat folytató hallgatók motiváltak abban, hogy megismerjék és elsajátítsák ezt a bilingvis szaknyelvet, melynek ezoterikus egységét a kodifikált argónak és szakzsargonnak az ötvözete adja. Ez a sajátság az, ami ezt a „belterjes” nyelvet a kivülállók, a be nem avatottak számára többnyire érthetetlenné, csaknem megfejthetetlenné teszi.


Ennek a lexikai mezőnek a behatárolása nem könnyű, mert az argó a szókészletnek egy nehezen hozzáférhető, dinamikusan változó lexikai egységekben bővelkedő területe. Mivel szókincse nemcsak a rendőrségen, hanem az utcán, a társadalom perifériáján, az alvilágban, a börtönökben keletkezik, terminológiája sokrétű, s tematikája követi e lexika előfordulásának nyelvi közegét, életterét (prostitúció, kábítószer, rablás, csalás, lopás, okirathamisítás, börtönélet, stb.).


Jargon, argot, jargot

A zsargon technolektus jellege és az argó szociolektus karaktere, vagyis a zsargon használatának a szakemberek közötti egyértelmű kommunikációt megkönnyítő volta, transzparenciája, és az argónak a be nem avatottak elől elkendőzni szándékozó, ködösítő-titkosító jellege, opaciása között fennálló feszültséget hivatott feloldani a francia lexikai kutatásokba a 90-es évek elején bevezetett jargot terminus, amely a jargon és az argot szavak teleszkopikus összevonásából létrehozott műszó (Sourdot, 1991). Ez feloldja azt a dilemmát, ami abból adódik, hogy nehéz meghúzni a határt a zsargon és az argó között, mivel szókészletei lépten-nyomon egybefonódnak, így viszont a határesetnek tekinthető nyelvi elemek is értelmezhetőkké válnak.


A rendőrzsargon legtöbbször akronímák használatával és szócsonkítással deformált terminus technicusokból áll. E rétegnyelv egyik specifikumaként tarthatók számon a speciális betűszavak és azok képzett formái. Az adminisztratív kódok, a mozaikszavak jelentősége az írott nyelvnek a beszélt stílushoz való adaptálására kötelez, s akronímák kialakulásához vezet: a rendőrök gyakran megelégednek a kezdőbetűk kiejtésével. Ezen rövidítések jelentősége és szükségessége érthető, de a kivülálló számára komoly problémát okoz, mivel nem könnyű megérteni a rendkívül komplex szervezet és a kezdőbetűk összességének integrációját: pl. nem mondják, hogy les „Compagnie Républicaine de Sécurité” (Köztársasági Őrszázad), hanem les CRS; a Bűnügyi Rendőrség PJ (Police Judiciaire); az itt dolgozó tiszt pégiste, OPJ (Officier de Police Judiciaire); a párizsi rendőrség PP (Police Parisienne); a közúti baleset AVP (Accident de Voie Publique); a fegyveres rablás VMA (Vol à Main Armée); automata pisztoly PA (Pistolet Automatique), stb.




A specifikus rendőri nyelv személytelen, valamennyi „ügyfél” elveszti identitását, az ügy egy helyszínével, az abban betöltött szerepével azonosítják: nem „personne” (személy), hanem individu (egyén); nem „voiture” (kocsi), hanem véhicule (gépjármű); nem „rue” (utca), hanem voie publique (közút); nem „bistrot” (kocsma), hanem débit de boisson (italkimérés); a rendőr auditionne le plaignant (kihallgatja a panaszost); verbalise le contrevenant (jegyzőkönyvet vesz fel a szabálysértés elkövetőjéről); garde le détenu (őrzi a letartóztatott személyt), stb.


A rövidítések, szócsonkítások is átszövik a rendőrök mindennapi munkáját, pl: flag/rant délit (tettenérés), vérif/ication (ellenőrzés), convoc/ation (beidézés), constat/ation (ténymegállapítás), interpell(e)/ation (előállítás), perquise/ition (házkutatás), indic/ateur (besúgó), tox/i/co/mane (kábítószeres), stup/éfiant (kábítószer), stb.


Nézzük meg a teljesség igénye nélkül, hogyan hozza létre speciális szókészletét maga az argó, a köznyelvi szavak jelentésének megváltoztatása és alakjának eltorzítása révén. Ennek a kódolt nyelvi kommunikációs eszköznek egyik legjellemzőbb vonása, hogy pazarló módon termeli ki, halmozza a szinonímákat. Ezek a szinonímasorok metaforikus vagy metonímikus névátvitellel jönnek létre, pl. a rendőr/zsaru szó csaknem 100 ironikus változatban fordul elő a francia argóban. A kiinduló kép, a magot kapirgáló csirke (poulet) és az információkat „összekaparó” civil ruhás rendőr közötti hasonlóság, a pejoratív töltésű ún. parazita képzőkkel ellátott variációk egész sorát indította el: poulard (csirkeeledel), poulaga, poulardin, poulaille, poulmann, poulardoss, poul'mins. Ennek a szemantikai mátrixnak a folytatásaképpen a rendőrt és a csendőrt elsősorban szárnyasokkal állítják párhuzamba: pl. perdreau (a tyúkalkatú, magevő fogoly), hirondelle (fecske, aki mindig visszatér, mint a zsaru), piaf (veréb, akit a zsaruhoz hasonlóan állandóan az utcán lehet látni). A rendőrt a brutális ütlegelésre utaló elnevezésekben lófélékkel is azonosítják, pl. a „bourrer” (ütlegel, megver) igéből képzett deverbális bourre (zsaru), s a hasonló hangzású bourrin (gebe), bourrique (szamár), bourricot (csacsi) lexémákban.


Az argóban nemcsak a rendőrt nevezik meg az állatvilágból vett transzpozíciókkal, hanem az alvilág bizonyos „szereplőit” is, pl.: a stricit makrellával (maquereau) és egyéb halakkal: hareng (hering), barbeau (rózsás márna), brochet (csuka); a prostituáltat a zsaruhoz hasonlóan lófélékkel -cocotte (fakó), cheval (ló), ponnette, ponifle (póniló) vagy rákfélékkel: crevette (garnélarák), langouste, langoustine (languszta) és halakkal: -morue (tőkehal), limande (lepényhal)-; a besúgót rovarokkal: mouche (légy), cafard (csótány), mouton (birka), taupe (vakond) állítják párhuzamba.


A ha­mis papírokat az okmányok színeivel azonosítják: gris (szürke:forgalmi engedély), jaune (sárga:személyi igazolvány), rose (rózsaszín:vezetői engedély). A lopott vagy hamis bankjegyet fényképnek nevezik: photo d’anniversaire (születésnapi fotó), vagy photo de mariage (esküvői fénykép). A nagyobb mennyiségű pénzösszeget a lakás vagy a ház vásárlóértékéhez hasonlítják: brique (tégla), studio (garzonlakás), appartement (lakás), bungalow (faház), immeuble (háztömb).


A börtönszleng hemzseg az elítélt bezártságára, immobilitására, rossz lelkiállapotára, betegségére, szabadulni vágyására, s a cella kis méreteire és hőmérsékletére utaló, többnyire eufemisztikus metaforáktól: être bloqué, plongé, serré, emballé, bouclé, coïncé (be van zárva, el van merülve, be van szorítva, csomagolva, kerítve, szorulva); être fatigué (fáradt), malade (beteg), contaminé (fertőzött), avoir de la fièvre (lázas), être à l’hôpital (kórházban van), à la clinique (klinikán van); mettre les voiles (felhúzza a vitorlát), faire la planche (elszörfözik: meglép), s'arracher (kitépi magát: megdobbant); trou (lyuk), cage (kalitka), ratière (patkánylyuk); aller au frigo (hűtőszekrénybe megy), descendre à l’ombre, aller au frais (hűvösre megy), de Marseille-ben pl. aller au chaud (melegre megy), stb.


A kábítószerek is metonímiák sorát indukálják színük, anyaguk, csomagolási módjuk, s a dózisok nagysága alapján: blanche (fehér), noire (fekete), marron (barna); neige (hó), poudre (por), herbe (fű), sucre (cukor), caillou (kavics), pâte (tészta); buvard (itatóspapír), timbre (bélyeg), parachute (ejtőernyő), boudin (hurka); 1 kilós kábítószer adag jelölésére pedig: voiture (autó), chambre d'hôtel (hotelszoba), studio (garzonlakás), appartement (lakás). A drogos fizikai és pszichikai állapota szintén metaforikus névátvite­lek létrejöttét váltotta ki: voyager (utazik), faire un trip (tesz egy utazást), avoir le ticket (megváltotta a jegyet), planer (lebeg), être dans le cosmos (az űrben van), stb.


A kábítószeresek szókészlete jelentős mértékben angol-amerikai átvétel, illetve azok képzett változata. Ezen elemek használatának vizsgálata tanulságos, mivel a velük kapcsolatos nyelvi magatartás tükrözi azt, ami a modern francia nyelv szókincsében általánosságban is megfigyelhető ebben a vonatkozásban: tetten érhető egy erőteljes tendencia az idegennyelvi forma változtatás nélküli átvételére (overdose, joint, junkie, dealer, addict). Ennek magyarázata a konkrét esetben a kábítószeresek deviáns viselkedésével hozható kapcsolatba, akik világuk zártságát ezzel is érzékeltetni és hangsúlyozni akarják, illetve mindenféle beavatkozást elutasítanak - a nyelvi jellegűt is -, s úgy értelmezik, mint a konzervatív társadalmi normák rájuk erőltetését. Ugyanakkor annak a nyelvi jelenségnek is tanúi lehetünk, amikor az angol-amerikai alapszavak francia szuffixumokkal kiegészülve adhatnak új nyelvi egységet, mely már a francia nyelvi rendszer integráns elemének tekinthető. Különösen jó példa erre az igeképzés, mely kizárólagosan -er képzővel történik: dealer, flasher, flip(p)er, se/shooter, sniffer, smoker, se/speeder, se/fixer, se/destroyer, stb.




Az angol-francia tükörszavak alkotása is gyakori, pl.: snow/neige, horse/cheval, shit/merde, acid/acide, powder/poudre, sugar/sucre, grass/herbe, gazon, tea/thé, trip/voyage.


A szócsonkítás gyakorlata is szembetűnő: accro/ché (kábítószerfüggő), op/ium, proxo)nète (strici), inspec/teur (felügyelő), ma/tos (anyag), in/dic (besúgó). A nagy számban előforduló „kifordított”, „verlanizált” (verlan szótagcserét jelent) alakok a bűnözői argó titkosított jellegét, az elkülönülés kifejezését, de ugyanakkor a speciális szókincs birtoklásának és használatának örömét is hivatottak kifejezni: blanche/cheublan (heroin), haschisch/chicha, dose/seudo, dealer/leurdi, doper/pédo, gazon/zonga (fű), prison/zonpri (börtön), flic/keufli (zsaru), maquereau/kroma (strici), calibre/brelica (pisztoly), stb.


Az argó kapcsán meg kell jegyezni, hogy a francia és a magyar börtönszlengben bizonyos párhuzamosságok mutathatók ki, pl. börtön: hôtel/szálloda, ruche/kaptár, frais/hüvös; lopott holmi vagy kábítószer: matos/anyag, szajré, cucc; bilincs: bracelets/karkötö, karperec; lopott vagy hamis ékszer: bijoux/bizsu; cella: ratière (patkánylyuk)/egeres; jó üzlet:  buisness/biznisz; pénz: pèze/pezó, stb.


A franciához hasonlóan a magyar kábítószeresek nyelvezetében is előfordulnak az amerikai-angol mintára képzett tükörszavak, pl. marijuana: marijane/marie-jeanne/mari, mariska, marcsi; heroin: H/há, héro/her,hernyó, herold, helga; indiai kender (canabis): carole/karola; kokain: coco/ko, koki, kok, koksz, csocsi; amfetamin: amphés/amfo; kábítószer: herbe/fü; blanche/fehér; neige/hó, fehér hó; doppingszer: speed/speed, gyorsító; kábítószeres: junkie/dzsánki; kábítószeres cigaretta : joint/dzsoint; ejtőernyőszerű csomagolású kábítószer: parachute (ejtőernyő)/papírsárkány; kábítószer: matos/anyag; paquet/csomag, batyu ; LSD: timbre/bélyeg, bélyegalbum; morfium: morph/morfkó;  piquer/szúrni,belőni, stb.


Összegzés

Az erre a rétegnyelvre jellemző sajátosságok más nyelvekre is érvényesek, így univerzálisaknak tekinthetők, ami bizonyos hasonló társadalmi fejlődési folyamatok eredménye. Úgy tűnik azonban, hogy mivel a francia nyelvben a mindennapi nyelvhasználatot sokkal inkább átszövi az argó, mint máshol, a francia érzékenyebben reagál az argó-változásokra: egy-egy szó hamarabb kicserélődik, mint más nyelvekben, ahol ezek a kifejezések tovább élnek.


Végezetül el kell mondani, hogy az argókutatás jelenleg a hagyományos nyelvészet peremterületére került, ugyanakkor interdiszciplinárissá vált: gyakran nem is nyelvészek, hanem szociológusok és pszichológusok foglalkoznak vele. Az argó pedig ennél nagyobb figyelmet érdemel, mivel jóval többet mutat meg a valódi nyelvből: segíthet bennünket a nyelv és az őt használó közösségek viszonyával, az egyes közösségek nyelvhasználatával kapcsolatos kérdések megválaszolásában.


Az itt bemutatott nyelvezet hozzáférhetetlensége és gyors változása miatt ritkán akad olyan nyelvész vagy szakember, aki vállalkozna e terület terminológiájának kutatásával, összegyűjtésével járó fáradságos munkára. Így az intézményünkben oktató kollégáknak nagy kihívást jelent ennek a szaknyelvnek a sajátosságait komplex módon bemutató, e regiszter valamennyi aspektusát felölelő oktatása.


Hivatkozások

Calvet, L-J. (1993): La sociolinguistique. PUF, Paris

Sourdot, M. (1991): Argot, jargon, jargot. In : Langue française: Parlures argotique,. No.90. Paris

Szabó, D. (1997): A francia argó. In : A szlengkutatás útjai és lehetőségei, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen



: 1713