online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Ha a közös tulajdon természetben megosztas útjan nem szüntethető meg, a bírósagnak arra kell törekednie, hogy az egyik tulajdonostars a masik tulajdonostars hanyadat magahoz valtsa

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A SZEKTORÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK
A BEAVATKOZÁS TILALMÁNAK TÁRGYA
A SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGE
A VÁLASZTOTT BÍRÁSKODÁS
A PACTA SUNT SERVANDA ÉS A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI
A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK FOGALMA
A MÉLTÁNYOSSÁG
A DIPLOMÁCIAI ÉS A KONZULI KAPCSOLATOK JOGÁNAK TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE
A IUS AD BELLUM-TÓL AZ ERŐSZAK TILALMÁIG
A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETEI
 
bal also sarok   jobb also sarok

Ha a közös tulajdon természetben megosztás útján nem szüntethető meg, a bíróságnak arra kell törekednie, hogy az egyik tulajdonostárs a másik tulajdonostárs hányadát magához váltsa. A házingatlant birtokában tartó tulajdonostárs anyagi helyzetétől függően - kötelezettségvállalás nélkül is kötelezhető a magához váltásra [Ptk. 148. § PK 10. sz.].

A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a perbeni ingatlan eszmei féle részének tulajdonjoga öröklés jogcímén őket illeti meg. Emellett kérték a közös tulajdon megszüntetésé 616b19g t oly módon, hogy az örökhagyó halála folytán megszerzett és rájuk hárult tulajdoni illetőséget az alperesek váltsák magukhoz.

Az alperesek a megosztás folytán keletkezett, a tanyaépületet is magában foglaló ingatlan fele részére jogszerűnek ismerték el a felperesek tulajdoni igényét. Ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérték.

A Legfelsőbb Bíróság a P. törv. V. 20 461/1974/3 számú határozatával az első, illetve a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. Határozatában megállapította, hogy az I. r. alperes és a felperesek jogelődjének házassági életközössége alatt az I. r. álperes különvagyoni telkén létesített tanyaépület ráépítése folytán a felpereseket anyjuk jogán a megosztás után kialakított 350 -öl terjedelmű tanyás ingatlan eszmei fele részének tulajdonjoga illeti meg. A felperesek tehát csupánˇezzel az ingatlannal kapcsolatban igényelhetik dologi jogi igényük terjedelmének megállapítását és ennek folytán a közös tulajdon megszüntetését is. A Legfelsőbb Bíróság határozatában rámutatott a közös tulajdon megszüntetésénél figyelembe veendő szempontokra. Különösen arra, hogy az eljárt bíróságok a felsoroltak értelmében - a PK 10. sz. állásfoglalásban foglaltak szem előtt tartásával - a közös tulajdon megszüntetésé 616b19g nek azt a legcélszerűbb módját alkalmazzák, amely egyik félre nézve sem eredményez méltánytalanságot.

Az első fokú bíróság a megismételt eljárás adatai alapján az ingatlanon fennálló közös tulajdont akként szüntette meg, hogy a felperesek illetőségét az alperesek tulajdonába adta. Kötelezte őket, hogy a felpereseknek 20 000 Ft-ot 15 nap alatt fizessenek meg.

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A per adatai alapján úgy találta, hogy a közös tulajdon megszüntetésének lehetséges módjai a peres felek viszonylatában nem kerülhetnek szóba.

A mindkétfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésénél a Ptk. 148. §-ában foglalt rendelkezések és a PK 10. számú állásfoglalásban kiemelt szempontok szerint kell eljárni.

A PK 10. számú állásfoglalás szerint, ha az elsősorban számba vehető megszüntetési mód, a természetbeni megosztás nem lehetséges, a bíróságnak olyan megoldásra kell törekednie, hogy az egyik tulajdonostárs a másik hányadát magához váltsa. Ha ez utóbbi megoldásra sincs lehetőség, és a körülmények lehetővé teszik, a közös tulajdon végsősorban árverés útján szüntethető meg, s a vételáron a dologi jogi jogosultak érdekeltségük arányában osztozkodhatnak.

A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperesek kis jövedelemmel rendelkeznek és abból a felpereseknek a megváltási árat nem képesek megfizetni. A Legfelsőbb Bíróság határozatában azonban arra is rámutatott: az alperesek fizetőképességének vizsgálatánál azt is figyelembe kell venni, hogy az ingatlan megosztása folytán három önálló ingatlan alakult ki, amelyek közül az egyiket az7alperesek már értékesítették, a másik telek értékesítésére pedig ugyancsak lehetőség van.

Eszerint az alperesek az ingatlant értékesíthetik és abból - legalábbis részben - kielégíthetik a felpereseket. A házingatlant az alperesek tartják birtokukban, ezért őket - anyagi helyzetükhöz képest - a magához váltásra kötelezni lehet kötelezettségvállalás nélkül is.

A másodfokú bíróság tévesen állapította meg azt is, hogy a közös tulajdonnak az alperesek által való megszerzését a jogszabály kizárja.

A 25/1971. (X. 5.) ÉVM-IM sz. együttes rendelet 10. §-a (1) bekezdésének, valamint a 26/1971. (X. 5.) ÉVM-IM sz. együttes rendelet 8. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a tulajdont szerezni kívánó fél azt a körülményt, hogy tulajdonszerzése jogszabályi korlátozásba nem ütközik, az illetékes tanácsi szerv által záradékolt nyilatkozattal igazolja.

A községi tanács vb szakigazgatási szerve által kiállított nyilatkozat szerint pedig az alperesek tulajdonszerzése jogszabály tilalmába nem ütközik.

Ha az alperesek nem képesek a felperesek illetőségét magukhoz váltani számításba kell venni az árverés lehetőségét is. Ettől a megszüntetési módtól abban az esetben lehet eltérni, ha az ilyen módon történő értékesítés sértené a tulajdonostársak jogait és méltányos érdekéit. E körben valamennyi tulajdonostárs méltányos érdekét számításba kell venni. Kétségtelen, hogy az alperesek egyéb szempontokon túl á lakáshelyzetük miatt is ˇaz ingatlanhoz kötődnek. Az alperesek a megosztott telkek egyikét értékesítették volna. A Legfelsőbb Bíróság határozatában a jogviszony rendezése érdekében olyan megoldásra is utalt, hogy az egyik ingatlan tulajdonát a felperesek igényeinek kielégítése végett az alperesek megállapodással átruházhatják az örökösökre. A, felperesek, igényének elbírálásánál jelentősége lehet tehát annak is, hogy a javasolt megoldás melyik fél magatartásán hiúsult meg.

Ha a közös tulajdon megszüntetésé 616b19g nek a Ptk. 148. §-ában meghatározott egyik módja sem alkalmazható, ez a körülmény kizárhatja a közös tulajdon megszüntetésé 616b19g t, de a kereset teljes elutasítására nem vezethet. A felperesek keresete ugyanis a házingatlanból járó részesedésüknek természetbeni megítélésére is irányult, ezért a másodfokú bír:óságnak elfoglalt álláspontja mellett döntenie kellett volna arról is, hogy a felperesek milyen arányban tulajdonosai az ingatlannak.

A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a járásbíróság ítéletére is kiterjedően - a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 729/1977. sz.)


Találat: 1655


Felhasználási feltételek