A SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGE

A szerződések érvénytelensége

A nemzetközi szerződések jogát uraló pacta sunt servanda elv természetesen csak az érvényes (és hatályos) szerződésekre vonatkozik. A nemzetközi jog bizonyos feltételek hiánya esetében a nemzetközi szerződés érvénytelenségét állapít 555j91f ja meg, mely azt jelenti, hogy az érvénytelen szerződésnek nincs jogi hatása. A bécsi egyezmény azt is leszögezi, hogy a szerződés érvénytelenségére csak az egyezményben taxatíve felsorolt okokból lehet hivatkozni. Ezek az érvénytelenségi okok az alábbiak:

Tévedés: Igaznak hinni azt, ami nem az, csak akkor releváns, ha

tényre vagy helyzetre vonatkozik, azaz a jogi tévedés irreleváns

lényeges

menthető

Megtévesztés: Amikor az egyik szerződő fél a másikat csalárd magatartással tévedésbe ejti (pl. hamis adatok szolgáltatása).

Megvesztegetés: Egy adott állam képviselőjének megvesztegetése is érvénytelenségi oknak minősül.

Belső jog megsértésével kötött szerződés: Az állam szerződéskötési akaratának hibáját jelenti, annak valódiságát kérdőjelezi meg, amit a bécsi egyezmény csak akkor minősít relevánsnak, ha a jogsértés szemmel látható volt, azaz az ügyben normális gyakorlattal összhangban és jóhiszeműen eljáró bármely állam számára objektíve nyilvánvaló és alapvető fontosságú belső jogszabálya vonatkozott.

Erőszakhatására kötött szerződés: Kényszeríthető az állam képviselője, illetve az erőszak az állam ellen is indulhat.

Egyenlőlen szerződések: érvénytelenségük indirekt módon megalapozható

Cogens szabályba ütköző szerződés érvénytelensége: Azt jelenti, hogy az imperatív vagy kógens szabályok érvényesülését két vagy több állam egymás közötti viszonyában közös megállapodással nem zárhatja ki, abból nem "szerződhetnek ki".

A nemzetközi jog fejlődése kiterjesztette a kógens szabály miatti érvénytelenséget egyes - nemzetközi relevanciájú - belső jogszabályokra is. 

A bécsi egyezmény a belső joghoz hasonlóan az érvénytelenségnek két kategóriáját különbözteti meg: a semmisséget és a megtámadhatóságot. A bécsi egyezmény az erőszak hatására kötött és a nemzetközi jog cogens szabályába ütköző szerződést semmisnek minősíti, a többi érvénytelenségi okkal rendelkező szerződést pedig megtámadhatónak tartja. Míg a semmisségi okok automatikusak és a hivatkozás joga a nemzetközi jog minden alanyát megilletik, addig a megtámadhatósági okokra hivatkozni kell és a megtámadási okokat csak az hozhatja fel, akinek az érdekkörében azok felmerültek.

A szerződés érvénytelensége ex tunc hatállyal következik be. A rosszhiszeműen előidézett érvénytelenség létrehozza a fél vagy a felek nemzetközi jogi felelősségét. Ha a szerződés semmis, akkor annak érvénytelensége abszolút, más okoknál szó lehet részleges érvénytelenségről is.