online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

AZ ENSZ, A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG ÉS A SZAKOSÍTOTT INTÉZMÉNYEK LÉTREJÖTTE

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
EGYES SZERZŐDÉSFAJTÁK
A KÖZIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE TÉMAKÖR
ÜZLETI JOG
A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A FELEK KÖZÖS AKARATA ALAPJÁN
AZ ARKTISZ
A SZEKTORÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK
AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG A NEMZETKÖZI JOGBAN
A TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ ORSZÁGOK
 
bal also sarok   jobb also sarok

Az ENSZ, a Nemzetközi Bíróság és a szakosított intézmények létrejötte



Az ENSZ megalakulása

A Népszövetség tevékenységét a II. világháború kitörése után beszüntette, bár formális feloszlatására csak 1946-ban került sor.

Az amerikai, brit és szovjet külügyminiszter moszkvai konferenciáján (1943 novemberében) született meg az arra vonatkozó elhatározás, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, létre kell hozni valamennyi állam szuve­rén egyenlőségére épülő nemzetközi szervezetet, melynek minden- akár nagy, akár kicsi - békeszerető állam tagja lehet és amelynek célja a nemzet­közi béke és biztonság fenntartása. A moszkvai deklarációt az 1943 decem­berében Teheránban tartott csúcstalálkozón jóváhagyták, és ezt követően megkezdődtek az új nemzetközi szervezet felállításának előkészületei. 1944 őszén a Dumbarton Oaksban tartott amerikai, brit és szovjet, illetve ameri­kai, brit és kínai képviselők konferenciái 929j97j n kidolgozták a leendő Alapok­mány tervezetét. A nyitva hagyott vagy politikai döntést igénylő kérdések­ben Churchill, Roosevelt és Sztálin az 1945 februárjában tartott jaltai kon­ferencián állapodtak meg, így a szavazás rendjéről a Biztonsági Tanácsban, azaz - pontatlanul a vétójog bevezetéséről, a népek önrendelkezési joga és a gyarmati rendszer közötti kompromisszumról az önkormányzattal nem rendelkező területek intézményével és a nemzetközi gyámsági rend­szerrel, végül az Alapokmány elfogadása céljából összehívandó konferen­cián való részvételről. A meghívás feltétele az 1942. január 1-jé kibocsátott Egyesült Nemzetek nyilatkozatához való csatlakozás volt. E dokumentum tehát az "Egyesült Nemzetek" kifejezés használatával és az alapító konferen­cián való részvétel feltételével kapcsolódik az ENSZ megalakításának törté­netéhez. Ezenkívül az Egyesült Nemzetek nyilatkozata megerősítette az 1941 augusztusában Churchill brit miniszterelnök és Roosevelt amerikai elnök által elfogadott Atlanti Charta elveit, mely - többek között - tartalmazta a népek önrendelkezési jogát, az erőszakról való lemondást, a világkereske­delmi együttműködést, a gazdasági és szociális haladást.

Az 1945. április 25. és június 26. között San Franciscóban 51 állam részvé­telével (bár a lengyel küldöttség nem volt jelen) elfogadták az Egyesült Nem­zetek Alapokmányát, mely - a szükséges számú ratifikáció után - október 24.-­én lépett hatályba. A konferencián a vita a Dumbarton Oaks-i javaslatok alapján folyt. Ugyanakkor a kis és közepes államok több mint 1200 módosító javasla­tot terjesztettek be az alábbi fontosabb területeken: preambulum, a beavatko­zás tilalmának kiszélesítése, a Közgyűlés szerepének erősítése (p1. a viták bé­kés rendezésében), a Gazdasági és Szociális Tanács feladatkörének bővítése, a vétójog kérdése, a Biztonsági Tanács döntési lehetőségeinek kiszélesítése ajánlás lehetővé tételével, illetve csökkentése a regionalizmusnak adott koncesszióval. A Dumbarton Oaks-i tervezet négy szer­zője a különböző országok által felvetett módosítások kérdését úgy zárta le, hogy együttes - számos más országtól származó javaslatot inkorporáló - mó­dosító javaslatot terjesztett be, melyek elfogadása után minden további vita tárgytalanná vált. Bár az Alapokmány jelentősen különbözik a Dumbarton Oaks-i tervezettől, legfontosabb pillérei változatlanok maradtak. A San Francis­cói konferencia dokumentumait 16 kötetben tették közzé, mely nélkülözhetetlen az Alap­okmány értelmezésében.

Az Alapokmány hatályba lépése után Londonban összeült a Közgyűlés első ülésszaka, melyen megállapodtak abban, hogy New York lesz a szer­vezet székhelye és megválasztották az első főtitkárt a norvég Trygve Lie személyében.

A Nemzetközi Bíróság megalakítása

Az Állandó Nemzetközi Bíróság 1940-ben beszüntette tevékenységét és el­maradt az új bírák megválasztása is.

Az ENSZ megalakítására irányuló erőfeszítésekkel párhuzamosan fog­lalkoztak a Bíróság jövőjével. A Malkin-bizottság 1944-ben javaslatokat fo­galmazott meg az Állandó Nemzetközi Bíróság statútuma lényegének meg­őrzéséről, ide értve a véleményező eljárás fenntartását is. E szakértői bizottság a dolog természete szerint nem foglalhatott állást abban a kér­désben, hogy fel kell-e éleszteni az Állandó Nemzetközi Bíróságot vagy új bíróságot kell felállítani. A Dumbarton Oaks-i konferencia is csak annyit mondott ki, hogy a Bíróság az ENSZ egyik főszerve lesz, és a régi vagy az új bíróság statútuma az Alapokmány mellékletét alkotja. Nyitva maradt a bírák számának és választásának, valamint az ún. kötelező jog­hatóságnak a kérdése. A San Franciscó-i konferencia előtt Washingtonban tartott szakértői értekezlet csak a régi statútum bizonyos részeinek módo­sítására tett javaslatot.

1945 tavaszán San Franciscóban születtek meg a döntések. Nem min­den vita nélkül (Franciaország, Nagy-Britannia és Brazília a folyamatosság mellett érvelt), politikai okokból (az Egyesült Államok és a Szovjetunió, va­lamint számos más állam nem volt részese az Állandó Nemzetközi Bíróság ­statútumának, ezzel szemben e statútum szerződő feleinek egy része nem kapott meghívót) új bíróság felállításáról határoztak, melyben az is szerepet játszott, hogy az Állandó Nemzetközi Bíróság a régi világ képviselőjé­nek tűnt. Ezenkívül elfogadták a Nemzetközi Bíróság mint az ENSZ főszer­vének statútumát.

Az Állandó Nemzetközi Bíróság 1946-ban jogilag is megszűnt és ebben az évben először választották meg a Nemzetközi Bíróság bíráit (öt bírót 3 évre, további öt bírót 6 évre, a többieket pedig 9 évre).

Az ENSZ szakosított intézményeinek létrejötte

A háború befejezését megelőző és utáni években - a nemzetközi közös­ség átfogó megszervezésének igényével - új nemzetközi szervezetek jöt­tek létre, illetve a már létező szervezeteket átalakították. A legtöbb új nem­zetközi szervezetnek volt már előzménye, így p1. a szellemi együttműködés nemzetközi bizottsága és intézete, a nemzetközi mezőgazdasági intézet, a nemzetközi közegészségügyi hivatal, a nemzetközi meteorológiai szerve­zet, a nemzetközi légügyi bizottság.

A szövetséges hatalmak oktatási-kulturális minisztereinek többszöri (1942-1945 között) előzetes tanácskozása után az 1945-ben Londonban tar­tott konferencián elfogadták az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének alkotmányát, és e szerződés ratifikációja után az UNESCO 1946-ban megkezdte működését.

Az 1943-ban Hot Springsben (Virginia) tartott konferencián határozták el az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) felállítását, melynek al­kotmányát 1945-ben írták alá.

1944-ben Bretton Woods-ban ült össze konferencia a nemzetközi fejlesztési beruházások támogatásának, stabil nemzetközi pénz­ügyi rendszernek a megalkotására. A konferencia eredményeként született meg a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) és a Nemzetkö­zi Valutaalap (IMF) és e nemzetközi szervezetek 1946-ban meg is kezdték működésüket. A nemzetközi gazdasági együttműködés harmadik pillére lett volna a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet, az erről szóló 1948. évi havan­nai charta azonban nem lépett hatályba. Még e sikertelen havannai konferen­cia előtt fogadták el - a külkereskedelem liberalizálására - az Általános Vám­tarifa és Kereskedelmi Szerződést (GATT), mely ideiglenes jellegét elveszítve állandó intézménnyé vált és a továbbiakban a kereskedelmi világkonferen­ciák (az ún. GATT- fordulók) lebonyolításának kereteit biztosította. Ezenkí­vül a havannai charta jelentette a későbbi nyersanyag-megállapodások (ón, kakaó, kávé, cukor, búza, olívaolaj stb.) nemzetközi jogi alapját, azaz a szer­ződés egyes releváns elvei tovább éltek.

1944-ben Chicagóban írták alá a nemzetközi polgári repülésügyi egyez­ményt és állították fel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO), az ENSZ főtitkára által 1946-ban összehí­vott konferencián hozták létre az Egészségügyi Világszervezetet (WHO). E sort zárja a Kormányközi Tengerészeti Tanácsadó Szervezet (1975 óta Nem­zetközi Tengerészeti Szervezet = IMO), mely működését csak 10 évvel ké­sőbb, 1958-ban kezdte meg.

A fennálló nemzetközi szervezetek is változtak: öt évi megszakítás után 1944-ben Philadelphiában újból összeült az egyetemes munkaügyi értekez­let, elfogadta a Philadelphiai Deklarációt, megszüntette népszövetségi kap­csolatát és átalakult az ENSZ szakosított intézményévé. Hasonló utat járt be az Egyetemes Postaunió (UPU), a Nemzetközi Távközlési Szervezet (ITO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO).


Találat: 1985


Felhasználási feltételek