online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET

jogi





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Büntetöeljarasi kényszerintézkedések
Polgari jogi alapfogalmak
A SZUVERENITÁS FOGALMA ÉS A SZUVERENITÁSVITA
A PACTA SUNT SERVANDA ÉS A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI
A DIPLOMÁCIAI ÉS A KONZULI KAPCSOLATOK JOGÁNAK FORRÁSAI
A VITÁK BÉKÉS ELINTÉZÉSE AZ ENSZ KERETÉBEN
Ha a közös tulajdon természetben megosztas útjan nem szüntethető meg, a bírósagnak arra kell törekednie, hogy az egyik tulajdonostars a masik tulajdon
A NEMZETKÖZI JOG ALANYAI
A TENGERJOG TÖRTÉNETE
A SZERZŐDÉSEK BEIKTATÁSA, A SZERZŐDÉSKÖTÉSRE VONATKOZÓ MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁS
 
bal also sarok   jobb also sarok

A Kereskedelmi Világszervezet



Az 1941. évi Atlanti Charta szellemében már a II. világháború alatt megkezdődtek az előkészületek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok újjászervezésére. E törekvéseket történeti tapasztalatok táplálták: az I. világ­háborút követő gazdasági összeomlások, az 1929-1933. évi gazdasági világválság következményei, jelesül a gazdasági önvédelem érdekében alkalma­zott eszközök (védővámok, mennyiségi és devizális korlátozások, szubvenciók), a szélesedő protekcionizmus, autarchiára való törekvések, a multilaterális kereskedelemnek kétoldalú kapcsolatokkal történő felváltása, az egyoldalú lépések (embargó, kereskedelmi háború 959i86j k) nemcsak a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok stabilitását ásták alá, hanem - némileg le­egyszerűsítve - politikai feszültségeket gerjesztve az államközi kapcsolatok­ban végső soron a nemzetközi békét veszélyeztették, háborús konfliktusokat idéztek elő.



1944-ben az ún. Bretton Woods-i intézmények létrehozása mel­lett - amerikai kezdeményezésre - napirendre tűzték a Nemzetközi Keres­kedelmi Szervezet felállítását is, mely a nemzetközi gazdasági kapcsolatok intézményi rendszerének harmadik pillérjét jelentette volna. Az 1948-ban Havannában elfogadott nemzetközi szerződés (az ún. Havannai Charta) azonban - elsősorban az amerikai Kongresszus ellenállása miatt - nem lép­hetett hatályba, továbbá eleve csak a nemzetközi közösség egy részére kor­látozódott volna, miután a Szovjetunió a részvételt elutasította.

A havannai konferencia előkészítő bizottsága 1947-ben elfogadta az általános vám- és kereskedelmi szerződést, melyet az angol elnevezés rövi­dítése alapján GATT-ként ismerünk. A GATT mint egyszerűsített formában és ideiglenes jelleggel elfogadott nemzetközi szerződés kezdetben 23 or­szág között jött létre, és csak általános magatartási szabályokat állapított meg. Később e szerződés körül pragmatikus módon intézményi rendszer ala­kult ki.

A GATT jelentős mértékben hozzájárult a világkereskedelem expanzió­jához, valódi multilaterális kereskedelmi rendszer­ként működve megvalósította az iparcikkek vámjainak jelentős csökkenté­sét.

A GATT sikerei a nemzetközi közösség tagjait csatlakozásra ösztönözték. A hatvanas évektől egyes kelet-közép-európai országok is beléptek a GATT-­ba. Magyarország 1973-ban csatlakozott a GATT-hoz. A GATT jelentős vonzerőt gyakorolt a fejlődő orszá­gokra is. Így a GATT-nak a kilencvenes évekre több mint 100 tagja lett, bár a Szovjetunió és Kína továbbra is távolmaradt. E számszerű bővülés ellené­re a felszín alatt továbbra is élt az, hogy a nemzetközi kereskedelemmel összefüggő gazdasági érdekek ideológiai kérdéssé transzformálódtak és for­dítva: a Kelet és Nyugat szembeállítása, illetve az Észak és Dél közötti törés­vonal az értékek területén is jelentkezett

Az ENSZ autonóm szerve, az 1964-ben felállított Kereskedelmi és Fej­lesztési Szervezet (az angol rövidítés szerint: UNCTAD) észlelve a fejlődő országok szempontjából a kereskedelmi cserearányok romlását - 1976-ban programot hozott létre 18 alapvető nyersanyag nemzetközi kereskedelme szabályainak megalkotására, mely - a kőolajat leszámítva - átfogná a fejlődő országok nemzetközi kereskedel­mének háromnegyed részét. E célból új egyezmények létrehozásával kísér­letezett, de átütő sikert nem tudott elérni.

Ezen kívül az UNCTAD - az 1960-ban megalakult - Kőolajexporáló Or­szágok Szervezete (OPEC) sikerén felbuzdulva további termelői kartellek létrehozását is javasolta, p1. a bauxit vagy a réz vonatkozásában.


Az 1994. évi Marrakesh-i egyezmény, azaz a világkereskedelmi szerződés.

A rendkívül terjedelmes Marrakes-i egyezmény szerves egységet alkot, azaz egészében valamennyi részes felet kötelezi és a Kereskedelmi Világszervezet irányítá­sa alatt áll. Az egyezmény egységes jellege megszünteti a tokiói körtárgyalás megállapodásaira alkalmazott fakultatív csatlakozási lehetőséget, azaz azt, hogy a felek diszkrecionális döntésük alapján váltak egyes megállapodások részeseivé, illetve maradtak távol más megállapodásoktól.

A Marrakesh-i egyezmény részei a következők:

A tulajdonképpeni egyezmény, mely létrehozza a Kereskedelmi Világ­szervezetet (WTO).

Az egyezmény integráns részét alkotó mellékletek, melyeket - a szer­ződés egységének elve alapján - inkább fejezeteknek lehetne minősíteni. A mellékletek közül az első az áruk, a szolgáltatások kereskedelméről, va­lamint a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól szól, a második melléklet tartalmazza a viták rendezésére vonatkozó szabályokat és eljárá­sokat, végül a harmadik melléklet foglalkozik a kereskedelempolitikák fe­lülvizsgálati mechanizmusával.



A többoldalú kereskedelmi megállapodásokat (polgári repülőgépek kereskedelme, közbeszerzések, tejtermékek, marhahús) magába foglaló 4. sz. melléklet továbbra is fakultatív jellegű, azaz a Kereskedelmi Világszervezet tagjai szabad döntésük szerint csatlakozhatnak ezen megállapodások­hoz és csak rájuk kötelező.


A GATT elvei:

. Az általános legnagyobb kedvezményes elbánás, mely annyit jelent, hogy a vámok és illetékek, a fizetések nemzetközi átutalása, valamint az ezekkel kapcsolatos szabályozás tekintetében minden előnyt, kedvezményt, előjogot vagy mentességet, amellyel bármelyik szerződő fél megad a vala­mely más országból származó vagy valamely más országba irányuló ter­mékre, azonnal és feltétel nélkül meg kell adni valamennyi többi szerző­dő fél területéről származó vagy oda irányuló hasonló termékre.

A dömpingellenes intézkedések alkalmazásának lehetőségei és korlátai.

. Olyan derogációs lehetőségek, mint vámunió és szabadkereskedel­mi övezet, a gazdaságfejlesztés állami támogatása, rendkívüli intézkedések egyes termékek importjáról és általános kivételek, egyszerűbben a védel­mi intézkedések lehetősége.

A Kereskedelmi Világszervezet legfőbb szerve a tagállamok képviselőiből álló miniszteri konferencia, mely kétéven­ként ül össze.

A miniszteri konferencia ülései között a szervezet feladatkörét az álta­lános tanács gyakorolja, melynek összetétele megegyezik a miniszteri kon­ferenciáéval, azaz az általános tanácsban is minden tagállam képviselve van. Az általános tanács szükség szerint ülésezik.

A vitarendezési testület az általános tanács sajátos funkcióját különleges eljárásban gyakorló szerv, és ugyanez vonatkozik a kereskedelempolitikai vizsgáló testületre is.

Az általános tanács alárendeltségében működnek a multilaterális kereskedelmi megállapodások végrehajtásával foglalkozó bizottságok. A szükség szerint összeülő bizottságoknak minden szerződő fél képviselője tagja. A bizott­ságok jogosultak segédszervek, jelesül albizottságok, munkacsoportok, tár­gyalási csoportok felállítására.

Vannak közvetlenül a miniszteri konferencia alá rendelt bizottságok is. A szervezet adminisztrációját a titkárság látja el, melynek élén a vezér­igazgató áll.

A kereskedelmi világszervezet feladat- és hatásköre

Az Egyezmény III. cikke alapján a Kereskedelmi Világszervezet alapvetően kettős funkciót tölt be: egyrészt felügyeli a kereskedelmi megállapodások végrehajtását, másrészt tárgyalási fórum mind a kereskedelmi megállapodá­sok hatálya alá eső ügyekben, mind további multilaterális kereskedelmi tár­gyalásokra. Ilyen folyamatban levő tárgyalási té­mák a környezetvédelem, a kereskedelemmel kapcsolatos monetáris kérdések, az ún. szociális klauzula.

Ezen kívül működteti a kereskedelmi viták rendezési mechanizmusát és a kereskedelempolitikai felülvizsgáló mechanizmust.

A globális gazdaságpolitika összhangjának biztosítása érdekében együtt­működik a Nemzetközi Valutaalappal, valamint a Nemzetközi újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, illetve a hozzájuk tartozó szervezetekkel.

A Kereskedelmi Világszervezet döntéshozatali rendszere - ellentétben a Bretton Woods-i intézménynél alkalmazott megoldással - az egy állam egy szavazat elvet követi. Ebben a szellemben szabályozza az Euró­pai Közösségek részvételét is a döntéshozatalban: ahol az EK kizárólagos hatásköréről van szó, ott az EK annyi szavazattal rendelkezik, ahány EK tagállam a Kereskedelmi Világszervezet tagja.

A döntéshozatalt alapvetően a konszenzus elve uralja, ami annyit jelent, hogy a döntés elfogadottnak tekintett, ha a szavazás alkalmával formálisan egyetlen tag sem ellenzi a határozatot. A konszenzus sajátos formája a vi­ták rendezésénél érvényesülő ún. negatív konszenzus. Ha nem si­kerül konszenzust elérni, akkor többségi döntéssel hoznak határozatot, más esetekben a megkívánt többség (egyszerű, kétharmad, háromnegyed) az ügyek természetéhez igazodik.

A kereskedelmi világszervezet jogállása

A Kereskedelmi Világszervezet kvázi-univerzális nemzetközi szervezet. Ere­deti tagjai azok a GATT 1947-ben részes államok, továbbá az Európai Kö­zösségek, melyek elfogadták a Marrakesh-i egyezményt. Más államok csat­lakozásához a Kereskedelmi Világszervezettel kötött meóállapodásra és a miniszteri konferencia kétharmados többségű döntésére van szükség.

A GATT-tal ellentétben a Kereskedelmi Világszervezet - a belső jogalanyi­ság mellett - nemzetközi jogalanyisággal is rendelkezik, ugyanakkor nem sza­kosított intézmény, ugyanakkor szerződéses kapcsolatot létesített az ENSZ-el.


Találat: 2711







Felhasználási feltételek