online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A HÁGAI ÉS A GENFI JOG HATÉKONYSÁGA

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI
A nyomozas lefolytatasa
A KÉPVISELŐ KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGE
A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETE AZ EURÓPAI HEGEMÓNIA KIALAKULÁSA ELŐTT
A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG MINT INTÉZMÉNY
A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK FOGALMA
A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG GYAKORLATA
Ha a tulajdonostarsak a közös tulajdonukban levő ingatlant egymas között természetben megosztva hasznaljak, a közös tulajdon megszüntetésénél - az elb
A volt hazastarsi közös lakas hasznalatat rendező ítélet utan a közös tulajdon megszüntetésénél iranyadó szempontok [Ptk. 148. §, 296. § (1) bek., PK
A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉG SAJÁTOSSÁGAI
 
bal also sarok   jobb also sarok

A hágai és a genfi jog hatékonysága



A nemzetközi jog területén a genfi egyezményeknek van a legtöbb részes állama, így valódi generális sokoldalú egyezményeknek tekinthetők. Ezen kívül a hágai és genfi jog legtöbb szabálya a nemzetközi szokásjog része, sőt alapelveik - mint azt a volt Jugoszláviában elkövetett bűncselekmények fölött ítélkező Nemzetközi Büntetőtörvényszék több ítéletében expressis verbis leszögezte - a nemzetközi ius cogenshez tartoznak, így a nemzetkö­zi közösség valamennyi tagját feltétlenül kötelezik.

A hatékonyságot növelő, erősítő tényezők


A hágai és genfi jog 333c21d erga omnes jellege.

E tekintetben legvilágosabban az 1949. évi genfi egyezmények közös 1. cikke fogalmaz:     ,,Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy minden körülmények között tiszteletben tartják és tiszteletben tartatják a jelen Egyezményt." Ebből következik az, hogy az állam nemzetközi fele­lősséggel tartozik kombattánsainak minden cselekményéért, sőt mint megszálló a polgári lakosság általános vé­delméért is. Az idézet második fordulata viszont arra utal, hogy az államoknak minden eszközzel biztosítani kell a nemzetközi közösség más tagjai jogsze­rű magatartását. Ennek negatív megjelenése az, hogy a hágai és genfi jog szabályainak megsértése esetében a nemzetközi közösség valamennyi tagja sértett államnak minősül, mint azt a Nemzetközi Jogi Bizottságnak az államok nemzetközi felelősségéről szóló 1996. évi tervezete általános formu­lája rögzítette is.


A si omnes klauzula megszűnése

A nemzetközi fegyveres összeütközések során alkalmazandó nemzet­közi jogszabályokat létrehozó korábbi egyezmények, p1. az 1907. évi IV. hágai egyezmény azt tartalmazta, hogy ezeket a szabályokat csak a szerző­dő feleknek kell alkalmazni és csak akkor, ha a fegyveres összeütközésben részt vevő minden hadviselő fél részese az egyezménynek. Ezt ne­vezzük si omnnes (ha mindenki) klauzulának, melyet az 1949. évi genfi egyezmények eltöröltek. Ezzel megszűnt az a kibúvó, melyre hivatkozással nem kellett a hágai és genfi jog szabályait alkalmazni.

A represszália tilalma

A genfi jog kifejezett rendelkezései tiltják azt, hogy a hadifoglyokkal való bánásmód, a polgári lakosság védelmére vonatkozó kötelezettségek megsér­tését a sértett állam az ellenség hadifoglyain vagy polgári lakosságán torolja meg. Általános síkon ez jelenik meg a nemzetközi felelősség jogában: a Nem­zetközi Jogi Bizottság 1996. évi tervezete kodifikálja a törvényes ellenintéz­kedések alkalmazásának korlátai között. Továbbá a nemzet­közi szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény szerint szerződés­szegés esetén sem lehet megszüntetni - többek között - az ember védelmé­re vonatkozó humanitárius szerződéseket.

Itt említhető meg az is, hogy az 1977. évi kiegészítő jegyzőkönyv szerint a polgári lakosság védelmére vonatkozó rendelkezé­sek alkalmazása nem szűnhet meg a beleegyezés, jogos védelem vagy szükséghelyzet mint jogellenességet kizáró körülmények fenn­forgása esetén sem.

A sebesültek és betegek, továbbá a hadifoglyok vonatkozásában kife­jezetten rögzíti azt, hogy ezen személyek nem mondhatnak le jogaikról.


A kötelezettségek teljesítésének biztosítéka

Az 1949. évi genfi egyezmények bevezették a védőhatalom intézményét, melyek feladata az összeütköző felek érdekeinek oltalmazása. A védőhatal­mak diplomáciai vagy konzuli személyzetükön kívül saját - vagy más sem­leges hatalom - állampolgáraiból küldötteket jelölhetnek ki, melyek részé­re meg kell szerezni azon hatalom hozzájárulását, amelynél feladatukat teljesíteni fogják és ez utóbbi köteles munkájukhoz minden könnyítést meg adni. A védőhatalom intézménye nem zárja ki azt, hogy p1. a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága emberbaráti tevékenységet fejtsen ki.

Az 1977. évi I. kiegészítő jegyzőkönyv létrehozta a Nemzetközi Tény­megállapító Bizottságot, melynek hatáskörébe tartozik:

minden olyan tény kivizsgálása, amely a bejelentés szerint a genfi jogban meghatározott súlyos jogsértés;

közbenjárásával elősegíteni a genfi jog jövendő tiszteletben tartását.

Magyarország 1991-ben ismerte el a Bizottság hatáskörét.


A hágai és genfi jog megsértésének kriminalizációja

A hágai és genfi jog által előírt kötelezettségek súlyos megsértése alap­vető összetevője a delicta iuris gentium-nak.

A hágai és genfi jog megköveteli azt, hogy előírásai megjelenjenek az egyes országok katonai szabályzataiban, magasabb katonai parancsnokságo­kon a nemzetközi jog ezen területének specialistáit alkalmazzák és általános­ságban biztosítani kell a humanitárius jog terjesztésének, tanulmányozásának és oktatásának elősegítését a polgári és katonai képzések keretében.


A hatékonyságot gyengítő tényezők

A nemzetközi jog alkalmazásának általános gyengeségei mellett nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a hágai és genfi jog szabályait fegyveres összeütközések esetében kell tiszteletben tartani, melyek ab ovo különböznek a normális nemzetközi kapcsolatoktól és amelyekben e viszonyok hatalmi jellege mértéken felül dominál. Nem nemzetközi fegyveres összeütközésnél apriori motivál a politikai hatalom vagy az ország egysége megőrzésének stb. minden rendelkezésre álló esz­közzel történő biztosítása.

Az előző általános megjegyzés után ki kell emelni azt, hogy a hágai és genfi jog konkrét rendelkezései kifejezetten elismerik a katonai előny, a katonai szükségesség szempontjait. Ebből következik az arányosság követel­ménye: egyrészt a katonai szükségesség által diktált katonai lépéseknek és az ebből következő emberi és anyagi pusztításnak egyensúlyban kell állnia az emberiességi megfontolások érvényre juttatásával, másrészt a katonai cél és az alkalmazott eszközök tekintetében is érvényesülnie kell az arányos­ságnak.

A katonai szükségességre hivatkozás tehát alkalmas a hágai és genfi jog kötelezettségeinek relativizálására. E relativitás érvényesül a megengedett és tiltott célpontok közötti határ megállapításában is.

Végül arra is emlékeztetni kell, hogy az igazságos háború elméletének újbóli felbukkanása is alááshatja a hágai és genfi jog hatékonyságát, miután az ellenség ebben a helyzetben törvényen kívül helyezte önmagát, akivel szemben a harc minden formája és eszköze megengedett.


Találat: 2623


Felhasználási feltételek