|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
||||||||||||||||||
Ha indítózáskor - akár rövidebb, akár huzamosabb állás után - az indítási fordulatszám alacsony, vagy a kezdeti gyors fordulat egyre lassul, majdnem biztosra vehető, hogy az akkumulátor kezd kimerülni. A kimerülés okai lehetnek:
A váltakozóáramú generátor, ha kis fordul 232c29c atszámmal forog, tervezett teljesítményének csak egy részét adja le. Indítási nehézséget okozhat a kábelsaruk lazasága az akkumulátor pólusain. Ha a saruk erősen oxidálódtak, a pólusokon fehér, sószerű lerakódást - szulfátréteget - találunk, tisztítsuk meg. Itt említjük meg, hogy a generátorral ellátott autóban, ha jár a motor, a diódák veszélyeztetése miatt a sarukat nem tanácsos levenni az akkumulátorról! Sem a levétel során, sem felhelyezéskor ne rángassuk, ne ütögessük a kábelsarukat, mert repedéseket okozhatunk az akku fedelén, ami az elektrolit szivárgását válthatja ki, és az akku tönkremegy. Mielőtt a pozitív sarut levennénk, először a negatív kábelt vegyük le. Visszahelyezéskor a pozitív kábelt tegyük fel először.
Ha az indítási nehézséget nem az akkumulátor
gyengesége okozza, a hibát a gyújtóberendezésben, illetve az
üzemanyagellátásban kell keresnünk. Nem mindegy, hogy egyszerre
Ha a gyújtáskimaradás teljes, vizsgáljuk meg a szekunder tekercs állapotát, hogy a gyújtótekercs (trafó) nagyfeszültségű vezetékéből jön-e szikra.
Az elosztófedél közepéből húzzuk ki a gyújtókábelt, tartsuk közel valamely fémes részhez, és indítóztassunk. Ha egyedül vagyunk, vegyük le az elosztófedelet, kapcsoljuk be a gyújtást, majd egy csavarhúzóval távolítsuk el a megszakító kalapácsot az üllőtől. Figyeljük meg, átugrik-e szikra a kábelből a motortestre.
Ha a kábel végéből erőteljes kékesfehér fényű szikra ugrik át a testre, akkor a gyújtótekercs primer és szekunder, valamint a gyújtáselosztó primer áramköre kifogástalanul működik.
Ha a kábel és a test közötti szikrázás ellenére a gyertyákig nem jut el az áram, akkor a gyújtáselosztó szekunder részében van a hiba.
Vegyük le az elosztófedelet, és nézzük meg, hogy nem kopott-e el teljesen a fedél és az elosztópipa (rotor) közötti szénkefe. (Ideiglenesen egy szétszedett zseblámpaelemből kiszedett és megfelelően megfaragott szénrúddal is helyettesíthetjük.) Van, amikor a szénkefét tartó rugó nyomása nem elegendő ahhoz, hogy a szénkefe elérje az elosztópipát. Ilyenkor a rugót nyújtsuk meg.
Az elosztópipa csúcsa meggörbülhetett vagy eléget, esetleg szigetelőteste repedt és zárlatos. Az első két hibát könnyen észrevehetjük, a testzárlatról pedig úgy győződhetünk meg, hogy az elosztófedél középső részéből kihúzzuk a gyújtókábelt, majd az elosztópipa fémlapkájához - 5-6 mm távolságra - odatartjuk, gyújtást adunk, és közben megemeljük a megszakító kalapácsot. Ha szikraátugrást észlelünk az elosztópipára, akkor a pipa repedt, zárlatos.
Teljes gyújtáskimaradást okozhat az elosztópipában található 5000 ohm ellenállású zavarszűrő sérülése is. Hibáját legtöbbször szemrevételezéssel nem is észleljük. Minthogy a zavarszűrő ellenállása egyik lényeges rendeltetése, hogy továbbítsa az áramot, állapotáról feltétlenül győződjünk meg. Ha hibásnak véljük, vigyázva, nehogy megsértsük a szigetelését, óvatosan szereljük ki. Helyére ideiglenesen egy darabka méretre vágott drótot, sasszeget vagy egyéb alkalmas fémtárgyat tehetünk. Ha ezek után sem indul a motor, akkor keressük tovább a hibát.
Nézzük meg, nincs-e elrepedve az elosztófedél. A hajszálrepedés helyén égési nyomokat lehet találni, amelyek szikraátütéstől keletkeztek. Ha nincs nálunk tartalék fedél, kíséreljük meg kés hegyével megtisztítani a repedést és kikaparni a megégett bakelitet.
Sok kellemetlenséget okozhat, ha mosás után bepárásodik az elosztófedél. Tiszta, száraz ruhával töröljük ki a belsejét. Valamint a rajta lévő kábelfészkeket, majd a megszakítót és környékét. A megszakító ellenőrzése
Ha az elosztófedél középső részébe csatlakozó kábel és a motortest között nem jön létre szikra, ellenőriznünk kell a megszakítót. Gyakori jelenség, hogy a megszakító érintkezők beégése, kopása következtében megváltozik a hézag. A megszakítóhoz az elosztófedél és az elosztópipa levétele után férhetünk hozzá. A megszakító hézag ellenőrzéséhez, illetve beállításához a motor főtengelyét kell megforgatnunk. Ha egyedül vagyunk, akkor a sebességváltó karját a IV. fokozatba tesszük, és az autót megmozgatjuk, miközben figyeljük a megszakítót. Az üllő rögzítőcsavarjának oldása után egy csavarhúzóval és hézagmérővel pontosan beállítjuk a 0,4 mm-es hézagot. Fontos, hogy a megszakító érintkezői teljes felületükkel záródjanak. A beégett megszakítókat cseréljük ki, az olajos, elszennyeződött érintkezőket pedig tisztítsuk meg. Ellenőrizzük, hogy a kalapács nem akadozik-e, könnyen mozog-e a tengelyen. A kenésre szolgáló filcre ne felejtsünk el tenni egy-két csepp olajat.
Ezután addig forgassuk a motor főtengelyét, amíg a megszakító érintkezők záródnak. Kapcsoljuk be a gyújtást, majd csavarhúzóval mozgassuk meg a megszakító kalapácsot, és figyeljük az érintkezőket.
Ha a kalapács mozgatásakor az üllő és a kalapács között nincs szikra, vagy nem jól szereltük be a megszakítót, vagy valahol letestel, vagy a kondenzátor lehet hibás. Kössük ki a kondenzátort, mozgassuk a kalapácsot. Ha az érintkezők között szikrázást észlelünk, akkor ez a kondenzátor zárlatát bizonyítja.
Ha a lekötött kondenzátor mellett a megszakító érintkezői között továbbra sem észlelünk szikrázást, akkor a trafó és az elosztó közötti primer vezeték szakadt vagy zárlatos, de lehet, hogy a kalapács szigetelése hibás. Szereljük le a vezetéket a megszakító bevezető csavarjáról, és próbáljuk szikráztatni a motortesten. Ily módon meggyőződhetünk arról, hogy a trafóból jön-e áram a megszakítóhoz. Ha igen, akkor nyilvánvalóan a kalapács szigetelése sérült, és ezért a megszakító előtt testel az áram.
Ha nem tapasztalunk szikrázást az elosztóról levett primer vezeték és a motortest között, akkor nem biztos, hogy jön áram a gyújtáskapcsolótól. A hiba kiszűréséhez 12 V-os próbalámpára van szükségünk. Kössük le a gyújtótekercs 15-ös számú kapcsáról a kék-fekete csíkozású vezetéket. Kössük a próbalámpa egyik végéhez. A lámpa másik végét érintsük testhez. Ha a lámpa világít, a vezeték rendben van és a gyújtótekercs a hibás. Javítással ne kísérletezzünk, cseréljük ki.
Ha a próbalámpa nem világít, akkor a gyújtáskapcsolóban vagy a vezetékben van a hiba. Ideiglenes megoldásként szigetelt kábelt csatlakoztassunk az akkumulátor pozitív pólusáról a gyújtótekercs bemenő (15-ös) kapcsához. Ha csak egy hengerben marad ki a gyújtás
Először megállapítjuk, hogy melyik henger nem dolgozik. Járó motornál sorra vegyük le a gyertyákról a pipákat. Ha egy henger nem működik, a gyertyapipa levétele után sem válik egyenlőtlenebbé a motor működése.
A gyújtógyertya hibájáról úgy is meggyőződhetünk, hogy kivesszük a hengerből és megvizsgáljuk. A hiba többnyire az elektródán látható. Legtöbbször olyan lerakódásokat találunk a gyertya belsejében, amelyek származhatnak az égéstérbe jutó nagyobb mennyiségű olajból (törött, vagy erősen kopott olajlehúzó gyűrű)m vagy a benzinben található kopogásgátló ólomtetraetilből [már nem jellemző].
De üzemzavart okozhat a gyertya természetes elhasználódása is: az erősen megfogyatkozott középelektróda miatt szemmel láthatóan megnövekszik az elektródák közötti hézag. Ilyenkor csak a kicserélés segíthet. A lehetőségekhez képest az összes gyertyát egyszerre cseréljük.
Ha a gyújtógyertya elektródái épek, a gyertya belseje száraz, valamint a szigetelőtest színe őzbarna, nem valószínű, hogy itt lehet a hiba. Beszerelés előtt ellenőrizzük az elektródák közötti hézagot (0,5-0,6 m).
A kiszerelt gyújtógyertyát vizsgálhatjuk úgy is, hogy betesszük a gyertyapipába, majd száraz ronggyal megfogva, menetes részét érintsük a motortesthez. Indítóztassunk, vagy távolítsuk el egymástól a zárt megszakító érintkezőket. Ha a gyújtóberendezés egyéb részei jól működnek, a vizsgált gyertya elektródái között kékes-fehér szikra ugrik át.
Könnyen lehet, hogy ellenőrzéskor a gyertya működik, de visszaszerelés után mégsem megy a henger. Ilyenkor a gyertya szigetelésében hajszálrepedés van, és a hengerben lévő nyomás miatt nem tud létrejönni szikra.
Száraz, fehérre égett gyújtógyertya-elektródák benzinhiányra utalnak. A hibát tehát az üzemanyag-ellátó rendszerben kell keresni. A Lada porlasztója gyakorlati tapasztalatok szerint csak ritkán hibásodik meg, de ennek ellenére előfordulhat üzemzavar.
Az üzemanyag-ellátó berendezés hibái többféle formában jelentkezhetnek. Vagy egyáltalán nem indul be a motor, vagy ha beindul is, néhány fordulat után leáll, majd ezzel egy időben "visszalő" a porlasztóba. Előfordulhat, hogy csak alapjárata nincs a motornak, de könnyen meglehet az is, hogy éppen gázadáskor kezd fulladni. Nos, vegyük sorra a jelenségeket.
Elsősorban azt kell ellenőriznünk, hogy eljut-e az üzemanyag a porlasztóba. Ennek megállapítására kössük le a porlasztóról a tápszivattyútól jövő benzincsövet. A tápszivattyú kézi karjának mozgatásával vagy az indítómotor működtetésével meggyőződhetünk arról, hogy a tápszivattyú rendesen szállít-e üzemanyagot. Ellenőrzéskor ügyeljünk arra, hogy nehogy olyan helyre folyjék a benzin ahol meggyulladhat.
Ha a lekötött üzemanyagcsőből nem folyik benzin, kössük le a tápszivattyúról az üzemanyagtartályról jövő csövet. Próbáljuk meg pumpával átfúvatni. Ehhez először vegyük le az üzemanyagtartály beöntőnyílásának zárófedelét. Ha dugulás volt a csőben, remélhetjük, hogy átfúvatáskor kitisztul. Télen gyakran előfordulhat, hogy hiába próbálkozunk ezzel a megoldással, mert az üzemanyagba került víz befagy, és a csővezetékben jégdugó keletkezik. Kiolvasztására az utcán nem sok remény van, legjobb ha meleg helyiségbe vontatjuk a gépkocsit.
Ha az üzemanyagtartálytól jövő vezetékben nincs dugulás, és a porlasztóhoz mégsem jut el üzemanyag, a hibát a tápszivattyúban (AC-pumpában) kell keresnünk. Könnyen lehet, hogy csak a szivattyú szűrője szennyeződött el, de az is előfordulhat, hogy megsérült a membrán, vagy eltömődtek a szelepek. Hogy a szűrőt kitisztítsuk, le kell szerelnünk a tápszivattyú fedelét. Ezt a fedél tetején levő csavar oldásával végezhetjük. Ha a szivattyú belső elemeinek hibáira gyanakszunk, a javításhoz a szivattyút szét kellene szerelnünk. Mindössze, a ház felső részét körkörösen leszorító csavarokat kell oldanunk. Mielőtt a felső részt leemelnénk, vegyük figyelembe, hogy az előforduló hibákat legtöbbször csak cserealkatrészekkel tudjuk megjavítani.
Ha a motor hidegen nem indul...
A hibát okozhatja az alacsony benzinszint az úszóházban, az indítószerkezet rúdjának vagy karjának berágódása, leggyakrabban azonban a főfúvóka és a gyorsítófúvóka elszennyeződése okozza az üzemzavart. Sokszor előfordul az is, hogy a tűszelep szorult meg.
Ha a motor melegen nem indul...
Előfordulhat, hogy a motor az indítási kísérletet megelőzően túlmelegedett, és a porlasztó úszóházában keletkezett benzingőzök elzárják az üzemanyag útját a benzinvezetékben. Kíséreljük meg az indítást úgy, hogy a gázpedált ütközésig nyomjuk le. A sikertelen indítást okozhatja még az üresjárati rendszer helytelen beszabályozása, továbbá az úszóház kiegyenlítő szelepének berágódása is.
:
35016
