kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Régóta foglalkoztatja az embert a szabadság. A köznapi gondolkodásban a függetlenség és a körülményektől, kötöttségektől való mentesség.
Felmerülhet-e reálisan az igény, hogy tudjuk-e magunkat függetleníteni? Tudunk-e teljesen függetlenül élni a társadalomban?
A teljes szabályozatlanság, függetlenség illúziónak tűnik. Hiszen az egész társadalom szabályokon, törvényeken, erkölcsi normákon alapul.
A politikában a liberalizmus (szabadelvűség) valósítja meg a szabadságot.
A filozófia azt vizsgálja, hogy a sorsszerűség mellett ill. ellene milyen érvek hozhatók fel. Milyen kompr 222e42c omisszumos szabadság-felfogások léteznek?
Sorsszerűség vagy eleve elrendeltség (predeterminiz-mus) |
Törvényszerű rend a világban |
Öndetermináltság |
Akarat és egzisztenciális szabadság (indeterminiz-mus) |
|
|
|
passzív |
aktív |
|
Fátum fatalizmus = végzet, sors irányítja az életünket
Pl.:
jósokhoz jártak az emberek, hogy megtudják a sorsukat
a középkorban a kereszténység határozta meg
katolikus keresztények protestánsok
(szabad döntés joga) (predeterminizmus = előre meghatározottság)
Aki elfogadja ezt a felfogást, akkor annak azt is el kell fogadnia, hogy nincs felelősség. A felelősségnek mint fogalomnak nincs értelme. Mindegyik tett alól felmenthetjük magunkat Þ nincs erkölcs!
Erre a filozófiára nem lehet felépíteni sem felelősséget, sem erkölcsöt.
Isteni teremtés nélküli determinista állapot. A világban semmi sem történik ok nélkül. A világ kozmosz, ok-okozati összefüggések sorozata.
A történés pillanatában vannak meghatározva a dolgok. Mindig minden meg van határozva. Programszerűen lefutó jelenségnek tartja a történéseket.
Törvényszerűség:
a hasonló okok hasonló okozatokat eredményeznek. Szükségszerűségekben lévő ismétlődések. Pl.: 1 magból 1 csíra lesz; sok magból sok csíra lesz; minden magból csíra lesz.
Francia felvilágosodás idején (Hollbach, Voltaire, Laplace) valósítják meg a determinizmus mechanikáját Þ NEWTONI TÖRVÉNYEK
Ellenérvek:
A tudomány szerint a világ sem nem kozmosz, sem nem káosz. Egy egyetemes determinizmusban nem lehet fejlődés, csak körforgás, holott a világban a fejlődés nem állt meg.
Ha a társadalom ok-okozati viszonyon alapulna, akkor előbb-utóbb a dolgok bekövetkeznek.
Az emberi cselekedetek nemcsak okszerűek, hanem célszerűek is, hiszen gondolkodunk. ÞAz emberi cselekedet kettős meghatározottságon alapul. Nem igaz a csak ok-okozati összefüggés.
Ez a felfogás sem áll meg a "lábán" a világban!
Maga az ember a tudatával aktívan vagy passzívan részt vesz a sorsa alakításában. Az ember a saját drámájának nemcsak szereplője, hanem írója is.
Vannak külső és belső okok.
n passzív: a külső körülmények túlságosak, a belsők nem igazán tudnak módosítani.
n aktív: a külső-belső okok együtt determinálják az ember mindenkori sorsát.
Öndetermináltság:
Felismerjük az alternatívákat. Van összehasonítási alapunk Þ kiválasztjuk a legmegfelelőbbet. "Rászedjük a természetet, társadalmat, mert átlátjuk az egészet."
Az ember képes arra, hogy beavatkozzon a meghatározó dolgokba. Þ az ember befolyásolni tudja a folyamatokat.
Pl.: szenvedélyek
Ki szabadabb, az aki a szenvedélyének él, vagy az, aki nem?
Pl.: alkoholista, kábítószeres
Nem tudjuk, hogy a gondolkodás hogyan vezérli a cselekedeteinket.
Istentől megkaptuk a szabad döntés jogát. Ezzel megalapoztuk az Istennek tetsző és nem tetsző dolgokat, vagyis az erkölcsöt.
Ha teljesen szabad az akarat, mi befolyásol?
Egzisztenciális szabadság:
az ember szabadságra született lény. Beleszülettünk egy idegen világba, sok veszély leselkedik az emberre, cselekednie kell. Cselekedeteiben válaszút elé áll, de a döntésben nincs segítség. A lét az individuális, segítségre nem lehet számítani.
Az ember saját maga dönt, függetleníti magát a külső dolgoktól.
Ellenérvek:
Van-e értelme az olyan szabadságnak, mely a fizikai létünk szabadságát nem jelenti? Ha tényleg korlátlan mindenkinek a szabadsága, akkor van-e értéke a szabadságnak?
Van-e értelme a tanulásnak? Þ Hiszen a döntésben nem segít.
Öndetermináltság
Ami a jelenben történik, az nem történhetett másképpen abban a pillanatban.
10 évvel ezelőtt nagyon kicsi valószínűsége van annak, hogy abban a pillanatban a jelenben megtörténik a dolog.
Múlt Jelen Jövő
10
A történéseket megelőző tartományok feloszthatók:
Lehetséges
Lehetetlen véletlenszerű szükségszerű
Valószerűtlen bizonytalan valószerű
teljesen determinált
teljesen determinált
részlegesen determinált
teljesen
indeterminált
0 0,5 1
részlegesen determinált
Ezzel a modellel értelmezhetjük a világ történéseit, működését. Az időben folyamat közben az ok-okozati viszonyok változnak. Végtelen sok ok és feltétel az időben zárja ki az alternatívákat.
Van értelme, hogy tudással magunk is próbáljuk belátni a történéseket.
Determinációban való okos belenyúlás a szabadság!
Találat: 9735